Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-395

2ÍG 395. országos ülés május 20. 1875. Elnök: A kérdés tehát ez lesz: elfogadja-e a ház Madarász József képviselő ur által beadott indítványt? Ha ez elfogadtat ik: akkor a 22. §. harmadik bekezdését fogja képezni s fönmarad még azután azon kérdés: hogy vajon kivánja-e a tisztelt ház a többi §§-kat szövegezés végett a bizottsághoz visszautasítani, vagy sem? Huszár Imre jegyző (olvassa Madarász József módositvanyát.) Elnök : A kik e módositványt elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik. Fölkiáltások: Ellenpróbát kérünk!) Ellenpróbát fogok tenni. Méltóztassanak fölállani azok, a kik e módositványt nem fogadják el. (Megtörténik.) A többséget nem vehetvén ki: a jegyző urak által meg fognak számíttatni a szavazatok. (Megtörténik.) 61 képviselő elfogadta Madarász József módositv anyát, 68 nem fogadta el: e szerint a módositvány mellőztetett, és igy a dolog érdemére nézve eldöntetett. (Zaj.) Tisztelt ház! Inkább én fogok elhallgatni, mint sem hogy a tisztelt ház tagjai ne hallják szav amat. (Halljuk !) Következik Madarász József képviselő ur második módositványa, mely csak abból áll: hogy a 24. §-ból e szó: „háznagy" hagyassák ki, azaz hogy ő felsége elébe föl ne terjesztessék. Azt hiszem, hogy a tisztelt ház a most történt szavazás után a bizottság javaslatát fogadja el? (Elfogadjuk*) Elfogadtatott. Somssich Pál : Tisztelt ház! Talán az előadó ur elfelejtette mondani, hogy itt nyomdahiba történt, a mennyiben a második kikezdés nem a 24., hanem a 23. §-hoz való, és pedig igen természetesen: mert nem áll semmi összefüggésben a 24. §-al; míg a 23-ik §-ban mondatik el, hogy az elnök elszámlálja azon választó-kerületeknek sorát, melyek még nem választottak, és igy odavaló ez: „A ház azon kerületeket illetőleg, melyek a ház alakulásakor még képviselve nem voltak, később intézkedik". Tehát kérem: méltóztassék e bekezdést a 2 3. §-hoz függeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Megnyugszik a tisztelt ház abban, hogy a 24. §. második bekezdése megmaradván, a beterjesztett szövegezés szerint a 2 3. §. végéhez mint bekezdés tétessék^ (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. A főrendiháztól üzenet érkezett, kérem a tisztelt házat: méltóztassék azt meghallgatni. B. Nyáry Gyula, a főrendiház jegyzője: Méltóságos elnök ur, tisztelt képviselőház ! Van szerencsém jelenteni, miszerint az 1870. állami zárszámadásra vonatkozó képviselőházi határozatot; másodszor a vasúti kölcsönről szóló zárszámadásra vonatkozó képviselőházi határozatot; harmadszor a tót-megyer-nagy-surányi másodrendű vasút kiépitéséröl szóló törvényjavaslatot; negyedszer a nagy-surány-nyitrai másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot; ötödször: az aradkőrösvölg\i másodrendű vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslatot; hatodszor: az első magyar-gácsországi vasút állami biztositékának fölemeléséről szóló törvényjavaslatot; és végre hetedszer a magyar éjszak-keleti és nyíregyház-ungvári vasutak függő ügyeinek rendezéséről szóló törvényjayaslatot a főrendiház elvileg és alakilag elfogadta, nekem pedig engedje meg a tisztelt ház, hogy az erre vonatkozó ügydarabokat a ház asztalára tiszteletteljesen letehessem. (Éljenzés.) Beöthy Algernon és Huszár Imre jegyzők (fölváltva olvassák a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök: A fölolvasott jegyzőkönyvi kivonatokból méltóztatik a tisztelt háznak tudomására jutni, hogy a főrendiház az 1870. évi zárszámadások iránt hozott képviselőházi határozatot, úgyszintén a vasúti kölcsönre nézve hozott határozatot elfogadván, azokhoz hozzájárult. Ez tehát tudomásul vétetik. A tót-megyer-nagy-surányi másodrendű vasút kiépítéséről, a nyitra-nagy-surányi másodrendű vasút kiépítéséről, az első magyar-gácsországi vasút állami biztosításának fölemeléséről, a magyar éjszak-keleti és nyiregyház-ungvári vasút függő ügyeinek rendezéséről szóló törvényjavaslatok a képviselőház szövegezőre szerint a főrendek által minden változtatás nélkül elfogadtatván: legfelsőbb szentesítés végett ő felségéhez fognak fölterjesztetni. Most következik a napirend folytatása. Huszár Imre jegyző (olvassa:) A 25. §. meghagyandó, valamint az igazolásról szóló második fejezet összes szakaszai. Irányi Dániel: Tisztelt ház! A most fölolvasott pont szerint az igazolásról szóló egész fejezet változatlanul föntartatik, e szerint föntartatik a többi között a 26. §. is, a mely a bíráló bizottságokról szól, s arról intézkedik, hogy a vitás választások miképen biráltassanak meg, miként ítéltessenek el. Politikai gyülekezet által, még pedig a pártokra való tekintettel választott bíróság: azt hiszem, tisztelt ház, nem felel meg az igazságszolgáltatás követelményeinek; nem felel meg azért, mert annak legelső kellékét, az elfogulatlanságot, a részrehajlatlanságot nélkülözi. Az eskü, a melyet az igy megválasztott birák tesznek, nem pótolja ki ezen hiányt; s ezt, azt hiszem, szükségtelen bővebben bizonyítgatnom, és nem is fogok a múltból szerzett tapasztalatokra hivatkozni ; nem annyival inkább, mert hiszen már a képviselőház, sőt maga a törvényhozás is elismerte az eddig követett rendszernek hiányos, tökéletlen és czélszerütien voltát. Elismerte akkor, midőn az uj választási törvénybe a többi között azon rendelkezést vette föl, a mely