Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-392

170 392. országos ülés május Í5. 1873. absolute nem történt semmi más, mint hogy az összliangzás a két nyugdíjrendszer közt helyreállíttatott. Én tehát kérem, méltóztassék a mostani rendszert föntartani; — jövőre nézve természetesen valamint minden tisztviselőknek, ugy a tanároknak nyugdíjazási ügye is a törvény által fog szerveztetni, s azt hiszem a kormány azon helyzetben lesz, hogy a jövő országgyűlés első szakában képes lesz e részben törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni. Simonyi Ernő : Én azt hiszem, hogy a parlamentnek egyik kiváló kötelessége az, hogy az alkotmányosság föntartassék és a parlamentnek semmi szin és ürügy alatt a kormánynak oly lépéseit, melyek az alkotmány garantiáinak lerontására czéloznak: helybenhagyni nem szabad soha. Ily eljárás az, melyet a minister urak nemcsak, mint a jelen esetben föl van említve, hanem több ízben igen komoly dolgokban követtek; tudniillik a törvényhozás mellőzésével előterjesztéseket tettek ő felségének, ő felsége azokat elfogadta, aláirta, signálta, és ez által azt hitték, hogy födözték a magok felelősségét. Egyátalában nem. Mert az alkotmányosság elve épen azt kívánja, hogy ő felsége semmiért ne legyen felelős; hanem mindenért felelős azon minister, ki az ő felsége által aláirt rendeletet ellenjegyzi. De az alkotmányosság azt kívánja meg, hogy az ország pénzeiből egyetlen egy fillér se utalvánvoztassek a törvényhozásnak előleges megszavazása és helybenhagyása nélkül. Egyáltalán megvallom, ezen egész bizottsági jelentés tele van alkotmányellenes nézetekkel, fogalmakkal. így az előbbi szakaszban is az mondatik: A törvényes kormány által megállapított nyugdijak érvényességének megszüntetése ellenben alkotmányi lehetetlenség. Ezen állítás valóban alkotmányellenes egy állítás; de hogy alkotmányos lehetetlenség legyen a kormány bármely lépésének a törvényhozás általi megváltoztatása vagy megszüntetése: az oly képtelen állítás, a melynél képtelenebbet én sohasem hallottam. Azon kiindulási pont is, hogy a ministerek ő felségével íratják alá az oly dolgokat, melyeket a törvényhozás elé hozni nem mernek: ez is alkotmányellenes eljárás. Ha más tekintetből nem is, ugy ezen egy tekintetből megszüntetendőnek vélem azon eljárást, melyet a vallás- és közoktatásügyi minister ur követett. Egyébiránt miután ezen dolgon valóban csak ugy lehet segíteni, a mint a bizottság is mondja, hogy törvény alkottassák: én kívánnám, hogy a kormány utasíttassák ezen törvényjavaslat benyújtására, és hogy a nyugdijak kérdése törvény utján végkép szabályoztassék. Addig is azonban megkívánom mindenkor, különösen pedig jelenleg hazánk nagyon, is szorult és komoly pénzügyi viszonyai közt, hogy a ministerek szigorúan ahhoz tartsák magukat, a mit a jog és igazság követel és ne menjenek sem a méltányosság, sem a nagylelkűség szempontjából tovább. Lehetnek oly körülmények, mikor a törvényhozás gyakorolhat méltányosságot, és kivételesen nagylelkűséget; de hogy ezt a minister gyakorolja: arra nincs eset, mely ezt igazolja. Annálfogva én pártolom azon nézetet, melyet a bizottság beterjeszt a jövőre ; a jelenre azonban kívánom a szigorú törvényesség föntartását. Azon nézet, melyet a minister ur mondott, hogy tudniillik a kettőt összeegyeztette: épen azt mutatja, hogy minden szabály nélkül járt el; mert ez világosan jelenti, hogy sem az egyiket, sem a másikat nem tartja meg, hanem szabályellenesen jár el és csinál egész ujat; de ez azon fölhatalmazást messze túllépi, melyet a ministernek a törvényhozás ad. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Molnár György előadó s Tisztelt ház! Azt gondolom, hogy a zárszámadási bizottság tökéletesen eleget tett, midőn jelezte ép azon pontot, melyet az előttem szóló is kifejtett, és megjegyezte, hogy bizony ez egyáltalában nem rendes állapot. Azonban miután valamennyi nyugdíj-szabályzat fölülről eredő oly halmaz, melynek egyike a másikat minduntalan változtatja: ennek a dolognak máskép végét szabni nem lehet, csak ugy, hogy a törvényhozás e tekintetben állandó végleges törvényt hoz. Ez a dolog veleje. A zárszámadási bizottság főczélja az, hogy valahára vége legyen már minden önkénynek, s azért kérem: méltóztassék a zárszámadási bizottság azon véleményét elfogadni, melynél fogva utasittatik a kormány, hogy a törvényhozás első ülésszakában mulhatlanul terjeszszen be egy törvényjavaslatot a nyugdijak tárgyában. (Élénk helyeslés a középen.) Elnök S A zárszámadási bizottság egy határozati javaslatot nyújtott be, melyhez Lázár Ádám képviselő ur egy pótbekezdést javasol. Méltóztassanak először meghallgatni a zárszámadási bizottság javaslatát. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a bizottság javaslatát.) Elnök: Ugy vettem ki, hogy a ház a zárszámadási bizottság ezen határozati javaslatát elfogadja. (Elfogadjuk \) Már most következik azon pótinditvány, melyet Lázár Ádám képviselő ur ezen határozati javaslathoz hozzáadatni kivan. Beöthy Algernon jegyző {újra fölolvassa a pótinditványt.) Elnök: A kik Lázár Ádám képviselő urnák ezen határozati javaslatát elfogadják: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el.