Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-392

392. országos ülés május 15. 1875. 171 Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Továbbá, mivel az 1867. márczius 10-ik előtt tett nyugdijak ügye már a föntebbiek szerint tisztázva lett, miután a kormány nyugdíjazásait az ez idők szerint érvényes gyakorlati szabályok szerint esz­közli, miután az eddigi jegyzékek és tapasztalatok után nagy valószínűséggel megállapíthatók azon összegek, a melyek évenként nyugdíjazásokra fordí­tandók lesznek: ezentúlra elesik szüksége azon rend­ellenesség föntartásának, hogy a költségvetésben föl­vett nyugdijak idáig nem véglegesen szavaztattak meg. Miért is indítványozza a bizottság, hogy jövőre a nyugdijakra fölveendő összegek is véglegesen szavaz cassanak meg. Elnök: Méltóztatik a ház a zárszámadási bizottság azon javaslatát, hogy „jövőre a nyugdi­jakra fölveendő összegek is véglegesen szavaztassa­nak meg" elfogadni. (Elfogadjuk!) A zárszámadási bizottság ezen javaslata elfo­gadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvas:) , Ez alkalommal az állami számszék észrevételei folytán azt is javaslatba hozza a bizottság, hogy hivatnék föl a kormány, miszerint jövőre az államot ter­helő valamennyi nyugdijat egyesítve vegye föl a költ­ségvetésbe azon okból, hogy a költségvetési törvény­ből tudomást lehessen szerezni a nyugdij-teher tel­jes összegéről. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a zárszám­adási bizottság ezen javaslatát elfogadni? (Elfo­gadjak!) Elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Miután a nyugdijasok ügye az állami számszék által már legnagyobb részében az okiratok alapján át­vizsgáltatott, — az ujabb nyugdíjazások pedig az által az 1870: XVIII. törvényczikk 20. §-nál fogva ellenőriztetnek : fölöslegessé vált, hogy a nyugdijasok egész jegyzékét évenként bemutassa a képviselő­háznak. Elegendő lenne csupán azokat terjeszteni be, melyeket a még meg nem vizsgáltak közül ezentúl a beszerzendő adatok alapján megvizsgálni fog és a melyekre nézve netalán az állami számszék és a kormány között nézetkülönbségek merülnének föl. Ezeket pedig minden évben a zárszámadásról teendő jelentésében foglalhatná be a számszék. Elnök: Elfogadja a ház a zárszámadási bi­zottság javaslatát? {Elfogadjak! Nem fogadjuk]) Madarász József: Tisztelt ház! Kér­ném a tisztelt előadó urat; lenne kegyes fölvilágo­sítani: az értetik-e ez alatt, hogy a képviselőház ezután tisztán csak az egész összegről fog értesít­tetni a nyugdijasokra nézve, és egyúttal nem fogja-e tudni azt is, hogy kiknek adatik azon nyugdíj; mert ha ezen határozati javaslat alatt az értetik, hogy minden nyugdíj, mely már meg van állapítva, csak egy összegben jusson a képviselőház tudomására: akkor én nem volnék megelégedve, azzal, hogy csak is a még eddig végleg meg nem állapított nyugdi­jakra nézve tegyen külön megjegyzést a számszék, és azt is csak a zárszámadások keretében. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy a nyugdijak végleges megállapítása azon törvényjavaslat elkészí­tése után lesz, a mely a jövő országgyűlésre he fog adatni. Ha tehát a nyugdijak végleges megállapítása akkor lesz, mikor erre nézve a kormány törvény­javaslatot terjeszt be : akkor okvetlenül szükséges lesz tudnia a képviselőháznak, kik azok és mennyi az, a mennyivel végleg nyugdíjaztatnak. Jól tudom, hogy erre azt felelik, hogy ez költségbe kerül. Jól van, én is elismerem; de egyszer mindenesetre szük­séges lesz nemcsak a háznak, hanem az egész or­szágnak tudnia, kik azok és mennyi a végleges nyugdíjazásuk. Ha tehát ugy érti a bizottság, mint én óhaj­tom : akkor nincs ellenvetésem; ha pedig netán kizáratnék az, a mit óhajtok : akkor igen óhajtanám, hogy egyszer tudja meg a ház a törvényjavaslat előterjesztésekor: kik és mennyivel nyugdíjaztatnak? hogy egyenként ismerje a ház, és a ház változtá­val a képviselők legalább ismeriék ez ügy állását. Molnár György előadó i Fölvilágo­sitással szolgálok a tisztelt képviselő urnák. íme itt van előttem egy nagy rakás iromány, melyben azok névsora foglaltatik, a kiknek nyugdija meg volt szavazva 1871. végig ; itt van egy második kötet, a melyben azok foglaltatnak, a kiknek 1872-ig, és egy harmadik, melyben azok soroltatnak elő, kiknek nyugdijuk 1873 végig szavaztatott meg. Itt arról van szó, hogy ezeket ne kelljen minden évben újra meg újra leírni: mert az fölösleges. Ez az egyik álláspont. A másik az, hogy ha a kormány ujabb nyug­dijasokat ad he a költségvetés tárgyalása alkalmá­val : ezen nyugdijasok jegyzékét mindenesetre elő­terjeszteni kénytelen, mert én nem képzelhetek pénzügyi bizottságot: mely megszavazza e nélkül és megállapítaná a nyugdijak összegét. A harmadik álláspont az, hogy ime a ház el­fogadta a bizottságnak azon javaslatát, hogy a kor­mány a legközelebbi törvényhozás elé nyugdíj tör­vényjavaslatot terjeszszen. E törvény fogja végleg elhatározni e kérdést is. A jelenlegi intéz­kedés tehát csak a legideiglenesebb természetű le­het, tudniillik a nyugdíjtörvény létrejöttéig. Ebben tehát nem foglaltatik egyéb, mint az, hogy no kelljen jegyzékeket újra még újra leírni, miután az 1870: XVIII. törvényczikk értelmében az állami számszék úgyis hivatva van ellenőrizni a nyugdíjazási tör­vényt, illetőleg most meg csak szabványokat, és minden észrevételt megtenni, ha a nyugdíjazásra 22*

Next

/
Thumbnails
Contents