Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-392
392. országos ülés május 15. 1875. 171 Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Továbbá, mivel az 1867. márczius 10-ik előtt tett nyugdijak ügye már a föntebbiek szerint tisztázva lett, miután a kormány nyugdíjazásait az ez idők szerint érvényes gyakorlati szabályok szerint eszközli, miután az eddigi jegyzékek és tapasztalatok után nagy valószínűséggel megállapíthatók azon összegek, a melyek évenként nyugdíjazásokra fordítandók lesznek: ezentúlra elesik szüksége azon rendellenesség föntartásának, hogy a költségvetésben fölvett nyugdijak idáig nem véglegesen szavaztattak meg. Miért is indítványozza a bizottság, hogy jövőre a nyugdijakra fölveendő összegek is véglegesen szavaz cassanak meg. Elnök: Méltóztatik a ház a zárszámadási bizottság azon javaslatát, hogy „jövőre a nyugdijakra fölveendő összegek is véglegesen szavaztassanak meg" elfogadni. (Elfogadjuk!) A zárszámadási bizottság ezen javaslata elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvas:) , Ez alkalommal az állami számszék észrevételei folytán azt is javaslatba hozza a bizottság, hogy hivatnék föl a kormány, miszerint jövőre az államot terhelő valamennyi nyugdijat egyesítve vegye föl a költségvetésbe azon okból, hogy a költségvetési törvényből tudomást lehessen szerezni a nyugdij-teher teljes összegéről. Elnök: Méltóztatik a tisztelt ház a zárszámadási bizottság ezen javaslatát elfogadni? (Elfogadjak!) Elfogadtatott. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Miután a nyugdijasok ügye az állami számszék által már legnagyobb részében az okiratok alapján átvizsgáltatott, — az ujabb nyugdíjazások pedig az által az 1870: XVIII. törvényczikk 20. §-nál fogva ellenőriztetnek : fölöslegessé vált, hogy a nyugdijasok egész jegyzékét évenként bemutassa a képviselőháznak. Elegendő lenne csupán azokat terjeszteni be, melyeket a még meg nem vizsgáltak közül ezentúl a beszerzendő adatok alapján megvizsgálni fog és a melyekre nézve netalán az állami számszék és a kormány között nézetkülönbségek merülnének föl. Ezeket pedig minden évben a zárszámadásról teendő jelentésében foglalhatná be a számszék. Elnök: Elfogadja a ház a zárszámadási bizottság javaslatát? {Elfogadjak! Nem fogadjuk]) Madarász József: Tisztelt ház! Kérném a tisztelt előadó urat; lenne kegyes fölvilágosítani: az értetik-e ez alatt, hogy a képviselőház ezután tisztán csak az egész összegről fog értesíttetni a nyugdijasokra nézve, és egyúttal nem fogja-e tudni azt is, hogy kiknek adatik azon nyugdíj; mert ha ezen határozati javaslat alatt az értetik, hogy minden nyugdíj, mely már meg van állapítva, csak egy összegben jusson a képviselőház tudomására: akkor én nem volnék megelégedve, azzal, hogy csak is a még eddig végleg meg nem állapított nyugdijakra nézve tegyen külön megjegyzést a számszék, és azt is csak a zárszámadások keretében. Én azt hiszem, tisztelt ház, hogy a nyugdijak végleges megállapítása azon törvényjavaslat elkészítése után lesz, a mely a jövő országgyűlésre he fog adatni. Ha tehát a nyugdijak végleges megállapítása akkor lesz, mikor erre nézve a kormány törvényjavaslatot terjeszt be : akkor okvetlenül szükséges lesz tudnia a képviselőháznak, kik azok és mennyi az, a mennyivel végleg nyugdíjaztatnak. Jól tudom, hogy erre azt felelik, hogy ez költségbe kerül. Jól van, én is elismerem; de egyszer mindenesetre szükséges lesz nemcsak a háznak, hanem az egész országnak tudnia, kik azok és mennyi a végleges nyugdíjazásuk. Ha tehát ugy érti a bizottság, mint én óhajtom : akkor nincs ellenvetésem; ha pedig netán kizáratnék az, a mit óhajtok : akkor igen óhajtanám, hogy egyszer tudja meg a ház a törvényjavaslat előterjesztésekor: kik és mennyivel nyugdíjaztatnak? hogy egyenként ismerje a ház, és a ház változtával a képviselők legalább ismeriék ez ügy állását. Molnár György előadó i Fölvilágositással szolgálok a tisztelt képviselő urnák. íme itt van előttem egy nagy rakás iromány, melyben azok névsora foglaltatik, a kiknek nyugdija meg volt szavazva 1871. végig ; itt van egy második kötet, a melyben azok foglaltatnak, a kiknek 1872-ig, és egy harmadik, melyben azok soroltatnak elő, kiknek nyugdijuk 1873 végig szavaztatott meg. Itt arról van szó, hogy ezeket ne kelljen minden évben újra meg újra leírni: mert az fölösleges. Ez az egyik álláspont. A másik az, hogy ha a kormány ujabb nyugdijasokat ad he a költségvetés tárgyalása alkalmával : ezen nyugdijasok jegyzékét mindenesetre előterjeszteni kénytelen, mert én nem képzelhetek pénzügyi bizottságot: mely megszavazza e nélkül és megállapítaná a nyugdijak összegét. A harmadik álláspont az, hogy ime a ház elfogadta a bizottságnak azon javaslatát, hogy a kormány a legközelebbi törvényhozás elé nyugdíj törvényjavaslatot terjeszszen. E törvény fogja végleg elhatározni e kérdést is. A jelenlegi intézkedés tehát csak a legideiglenesebb természetű lehet, tudniillik a nyugdíjtörvény létrejöttéig. Ebben tehát nem foglaltatik egyéb, mint az, hogy no kelljen jegyzékeket újra még újra leírni, miután az 1870: XVIII. törvényczikk értelmében az állami számszék úgyis hivatva van ellenőrizni a nyugdíjazási törvényt, illetőleg most meg csak szabványokat, és minden észrevételt megtenni, ha a nyugdíjazásra 22*
