Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-392
392. országos ülés május 15. 1875. 169 Elnök: Még van egy módositvány beadva azon esetre, ha a zárszámadási bizottság véleménye el nem fogadtatnék. Wächter Frigyes jegyző (olvassa Tisza Kálmán belügyminister esetlegesen tett módositványát.) Elnök! Az első kérdés, melyet a házszabályok szerint föltennünk kell: az, hogy méltóztalik-e a zárszámadási bizottság véleményét elfogadni? (Elfogadjuk\ Nem fogadjuk ell) Ha ezen vélemény nem fogadtatik el : akkor fognak következni a házszabályok által megállapított sorrendben a többi módositványok. Kérdem tehát a tisztelt házat, méltóztatik-e a zárszámadási bizottság által a nyugdij-ügyben beterjesztett véleményt elfogadni igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak 'fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. E szerint tehát a beadott módositványok mellőztetnek. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) „A mi már a felelős magyar kormány által eszközlött nyugdijakat illeti; ezekre nézve átalában megjegyzi a bizottság, hogy azok a fönálló 1866-ik évi gyakorlati szabályoknak megfelelnek és így kifogás alá nem vehetők ; de hallgatással még sem mellőzhető, hogy a kormány talán a valódi szükségen fölül is élt azon jogával; hogy figyelmet érdemlő esetekben ő felsége királyi kegyelmessége előtt, magasabb nyugdijakat hozott indítványba, mint a szabályokhoz szorosan ragaszkodva kellett volna. Ismételve meg kell emlitenünk ezen rendetlenséget, mit a vallás- és közoktatási minister uj szabályzatnak kormányzati utón kibocsátásával elkövetett. De mindezen bajoknak véget csupán az által vethetni, ha teljesedésbe jut a ház 1868-ik évi deczemberi határozatának azon pontja, hogy a kormány adjon állandó nyugdíj normálé iránti törvényjavaslatot. Miért is a zárszámadási bizottság javaslatba hozta, hogy hivassák föl a kormány, miszerint a jövő országgyűlés elején adjon be a nyugdíjazásra vonatkozólag a magyar államháztartás viszonyainak megfelelő és az összes nyugdíjazás ügyét kimerítő törvényjavaslatot." Lázár Ádám : Tisztelt ház! Elvártam volna a zárszámadási bizottságtól, hogy midőn e javaslatot a ház elé terjeszti, azon rendetlenség orvoslására is fordítsa figyelmét, a mely itten röviden érintve, de a 14. lapon részletezve van: értem a vallás és közoktatási ministernek eljárását. Nem kívánom a tisztelt ház idejét hosszasan igénybe venni, hanem azt constatálom, hogy ki van mutatva, miszerint az 1870. márczius 22-én hozott képviselőházi határozat után ugyanazon év május 10-én a közoktatásügyi minister jónak látta, ugy látszik KÉF-Y, H. KVAJPLÓ I85. XVII. KÖTET. ministertársainak tudta és beleegyezése nélkül a tanárokra nézve ő felsége helybenhagyásával egy uj nyugdijszabályzatot kieszközölni, mely lényegesen eltér a képviselőház által megállapított és eddig gyakorlatban volt 1866-iki szabályrendelettől. Errenézve megjegyzi a bizottság, hogy ha azzal védi magát a minister, hogy ezt ő felsége által helybenhagyatta : természetesen a képviselőház határozatának ignorálása igazolva van ; szép alkotmányos fölfogás! Ennek alapján a bizottság megint arra a következtetésre jut, hogy akkor a ministernek kötelessége lett volna az annyiszor sürgetett nyugdíj szabályzatot benyújtani. Ennélfogva, hogy az ily anomáliák addig, inig a rendszeres nyugdijszabályzat megalkottatik, kikerültessenek : szükségesnek találom, hogy a bizottság által javaslatba hozott határozathoz, mely a kormányt utasítani kívánja a nyugdíj szabályzatnak beterjesztésére, egy pótinditványt beterjeszteni, a mely a jelen kormányra vonatkozik, — a volt kormány eljárását ok nélkül vitatjuk — és a mely szerint addig meg kell állapítani, hogy mit tevő legyen, meg kell állapítani azt, hogy addig is mig ezt beterjesztené: kötelességének ismerje magát a képviselőháznak az idézett 1868. és 1870-ik évi határozatához tartani; egyúttal a vallás és közoktatási minister szintén oda lenne utasítandó a kormány által, hogy az általa önhatalmúlag életbeléptetett nyugdij-szabályzatot azonnal szüntesse be, mert kétféle nyugdij-szabályzat akkor, midőn a törvényhozás e részben törvényjavaslat beterjesztését várja: nem állhat fön. Módositásom következőleg hangzik: A javaslathoz hozzáadandó, mint uj bekezdés: „Addig is utasittatik a kormány, hogy a képviselőház 1868. deczember 5-én 3.002 szám alatt és 1870. márczius 22-én 1.626. szám alatt hozott határozataihoz tartsa magát, és az ezekkel ellentétben lévő 1870. május 10-én legfelsőbb elhatározással ellátott uj nyugdíj szabályzatát a vallás és közoktatási ministernek azonnal saját felelősségére szüntesse be." Ajánlóin ezen módosítást a tisztelt háznak elfogadás végett. Trefort Ágost: vallás- és közoktatási minister: A tanárok állása nyugdíjazás tekintetében mindig kedvezőbb volt, mint más tisztviselőké. Más tisztviselőnek 40 évig kellett szolgálni, a tanárok ellenben már 30 évi szolgálat után lettek nyugdijképesek. Midőn ezen nyugdijszabályzat kiadatott : nem történt absolute semmi uj dolog, csak összhangzásba hozatott azon szabályzattal, mely a többi tisztviselők nyugdíjazására fönáll. A tanárok 30 évi szolgálat után, a többi hivatalnokok 40 évi szolgálat után nyugdijképesek, ehhez képest tehát fölosztatott a szolgálat ideje a többi hivatalnokoknál nyolez részre, a tanárokra pedig hat részre, tehát 92
