Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-391
156 391. országos ülés május Iá. 1875. arról van szó, akár az egyik, akár a másik kathegoriára, vagy mindkét kathegoriára nézve akarja-e a ház az 1870. inárczius 22-ik határozat c) pontjának alkalmazását vagy nem? Elnök: Én, tisztelt ház! ugy értem a tényállást, mit azért emlitek föl, hogy a szavazásra a kérdést a tisztelt ház megelégedésére föltehessem, hogy a zárszámadási bizottság azt javasolja, hogy a belügyministeri tárczát terhelő nyugdijakról szóló D. alatti kimutatásban 4., 11. s több szám alatt megnevezett 58 egyén nyugdijai továbbra is fizetessenek. Ennek ellenében, ámbár két határozati javaslat adatott be, de mindkettő egy határozatot foglal magában. Madarász képviselő ur ugyanis azt kívánja, hogy ezen egyéneknek végképen kielégíttetvén, nyugdijaik szüntessenek meg. Ez a tényállás, ha jól fogtam föl, (Helyeslés.) s e szerint föl fogom tenni a kérdést. A kérdés tehát az: méltóztatik-e a tisztelt háznak elfogadni a zárszámadási bizottság azon véleményét, hogy a belügyministeri tárczát terhelő nyugdijakról szóló D. alatti kimutatásban a 4., 11., 15. stb. számok alatt megnevezett 58 egyénnek nyugdijai továbbá is fizettessenek? (Fölkiáltások a szélső bal felől: Nem!) A kik ezt kívánják elfogadni: méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazza. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Van a 1). kimutatásban 1867. évi márczius 10-ke előtt nyugdíjazott két oly egyén, kiknek nyugdijai az 1868: XLVII. és 1870: IX. törvényczikk értelmében a magyar államot csupán 2 3 ü / 0-nyi összegben terheltetik. Ezek: 206. szám alatt Várady József udvari kanczel1 áriái tanácsos 2.100 forint évi nyugdijjal. 384. szám alatt Pöschel Jakab udvari kanezelláriai segéd-kiadó 700 forint nyugdijjal. Az állami számszék ezekre nézve is fölkérte a belügyministeriumot, hogy nyugdijaik beszüntetését és a központi nyugdijasok létszámába áthelyeztetését a pénzügyministerium utján eszközölje. A zárszámadási bizottság javaslatba hozza fölhivatni a belügy- és pénzügyministeriumokat, hogy ezen nyugdijasoknak a központi nyugdijasok közé leendő áthelyeztetésén fölül azon összegeket is viszszaszerezzék, melyek a magyar állam pénztárából azok nyugdijainak czimén illetéktelenül kifizettettek. Zsedényi Ede: Tisztelt ház! Várady József és Pöschel Jakab 1848-ban tagjai voltak a magyar udvari kanczelláriának. (Zaj.) Elnök: A szónok urnák gyöngébb hangja van, nem lehet hallani: méltóztassék hát csendben lenni. Zsedényi Ede: Tisztelt ház! Ezek tagjai voltak az udvari kanczelláriának. Az 1848: III. törvónyezikk 25. §-a ezt mondja: „A 6. §-ban emiitett kormány-testületeknek minden hivatalnokai és szolgái, s igy nemcsak azok, kik ujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, míg másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik fölebb emiitett ministeri osztályokban el nem helyeztetnek: jelenleges fizetésöket egészen megtartandják." így Beöthy Sándor, kinek az osztrák kormány nem utalványozta a nyugdijat, ide folyamodott, és követeltetett az idézett törvény rendeletének szoros megtartása. Véleményem szerint tehát nem áll az államszámszék s a zárszámadási bizottságnak azon javaslata, hogy ezek a közös nyugdijasok közé teendők át; mert hiszen a magyar törvény szerint a magyar állam pénztárát illetik. Ugyanez áll azokról is, a kik a zárszámadási bizottság jelentésének most fölolvasott pontja után következő pontban érintetnek, azaz ezek is 1848-ban a kanczellária hivatalnokai voltak. Közben nem szolgáltak-e, nem tudom. Van szerencsém ennek folytán a következő módosítást beadni: Mődositvány. Várady József, Pöschel Jakab és folytatólag 165., 327., 335., 342,, 352., 353., 332., 385., 386., 387., 388. és 389. tételek alatt emiitett nyugdíjasokra nézve. Tekintve, hogy az 1848: III. törvónyezikk 25. §. szerint az 1848-ban fönállott magyar udvari kanczellária minden akkori hivatalnokai és szolgái fizetősöket addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, egészen megtartandják. Tekintve, hogy Várady József, mint udvari tanácsos, Pöschel, mint segédkiadó, 1848-ban a magyar kanczellária hivatalnokai voltak, sőt ezen D kimutatás 165 — 389-ig tételeiben említett egyének is ottan szolgáltak, alolirt indítványozza: hogy a D. alatti kimutatásnak ezen tételei bővebb átvizsgálás és jelentéstétel végett a ministeriumhoz utasíttassanak. " Széll Kálmán pénzügyminister: Nekem magam részéről nincs észrevételem az ellen, hogy e tételekre vonatkozólag a ministerium ujabban jelentést tegyen a háznak, és igy elfogadom Zsedényi képviselő ur módositványát. Molnár György előadó: Tisztelt ház! A zárszámadási bizottság javaslatát az államszámszék előadásai alapján tette, itt a 206. szám alatt az van: Várady József nyugdíjaztatott 1866. évben, a mi természetesen tévedés volt; mert akkor nem nyugdíj illette volna, ha csakugyan azon szolgálatban volt, a mit Zsedényi képviselő ur emlit; hanem az 1848: III. törvényezikk alapján állandó fizetés. A második, a kiről 384. szám alatt van szó, Pöschel Jakab hasonlóképen ugy van föltüntetve, mintha 1867-ben nyugdíjaztatott volna. Azt kellett tehát
