Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-391

391. nrszágos ülés május 14. 1875. 157 gondolnia a zárszáraadási bizottságnak, hogy ezek központi közegek közé tartoznak. A mennyiben azonban az igazság érdeke azt hozza magával, hogy semmi el ne mellőztessék, a mi a dolog kiderítésére szolgál: én elfogadom a médositványt. Szederkényi Nándor: Elég baj, tisztelt ház, hogy most utólag kell földeríteni, a mit különben egyszerre földeríteni lehetett volna. Éu ugy veszem észre, hogy Zsedényi képviselő ur az 1848-iki törvényeket ugy értelmezi, hogy bármikor nyugdíjaztatott az illető: azért neki jár azon nyugdíj, a mely őt 1848-ban elfoglalt hivatalnoki fizetése után illette volna. A zárszámadási bizottság előterjesztése szerint az illetők egyike 1866-ban, a másik 1867-ben nyugdíj áztatott, és itt valószínűleg az 1848-iki állásukra való tekintettel történt a nyugdíjazás. Azonban elég hibásan történt, tisztelt ház, ha 1866-ban és 1864ben történt; és igy ezen esetre azon észrevétel, melyet Zsedényi képviselő ur tett, meg nem állhat. Azonban, miután a dolog csakugyan nem áll tisztán előttünk: a médositványt elfogadom. Zsedényi Ede: Éjien azért kérem a mini steriumot utasítani, mert csak azt tudom, hogy kanezellári hivatalnokok voltak, és az osztrák kormány Elnök: Kérem, már egyszer szólott a képviselő ur. Zsedényi Edes: Csak szavaim félreértése miatt szólaltam föl. Beöthy Algernon jegyző (ismét fölolvassa Zsedényi ni ódositv anyát.) Lazár Ádám: Tisztelt képviselőház! A most fölolvasott határozati javaslatát Zsedényi Ede képviselő urnák részemről nem pártolhatom, még pedig azon okból nem; mert 1870-ben határozottan oda utasíttatott az állami számvevőszék, hogy a nyugdijasoknak minden okmányait megvizsgálja és azoknak jogosultságát évenként nyilván tartsa. Mi van előttünk tárgyalás alatt? Tárgyalás alatt áll épen az állami számvevőszék által előterjesztett a nyugdíjasokról szóló jogosultságnak és minden rajok vonatkozó mozzanatnak tüzetes és összefoglalt jegyzéke. Erre nézve igen helyesen jegyezte meg az állami számvevőszék azok iránti kételyérc, kiknek a központi nyugdijasok sorába leendő fölvételét a bizottság kijelentette, hogy az 1870. évi márczius 22-ről hozott határozatban emiitett 2 3%-ek illetményre vonatkozó többlet szüntettcssék meg, mivel többet vettek föl, és ez téríttessék vissza az állampénztárba. Nem látom át, és nem képzelhetem, hogy azon fölfejtések után, a melyeket a bizottság előadója e tárgyban tett, e kérdést, még bővebb fölvilágositás nyerhetése végett vissza kellessék utasítani. Mert a kétségtelenül irányadó 1870. évi márezius 22-ről hozott határozat második pontja alá sorolt központi közegek Magyarországra nézve törvényesek nem lévén, a nyugdíjazás jogilag nem terheltetvén: mindamellett a nyugdíj szükségletének födözéséhez Magyarország politikai és méltányossági tekintetből 23% részben hozzájárul. Hogy pedig kik legyenek ezen közegek, ez világos; mert föl vannak sorolva a 2. §-ban. Itt ugyan különbség van téve azok között, kik október 20-ik előtt vagy után nyugdíjaztattak ; de a 3. §-ban minden különbség nélkül zárja ki őket, azt mondván csakis, hogy a 23°/

0 terheli Magyarországot. Tehát azoa szándékkal lévén, hogy Magyarországot minden oly terhektől megmentjük: a melyek Magyarországra máris túmyomasztólag hatottak, ezen terheknek itteni alábbszállitása legalább is odáig, hogy azokat Magyarország csak 23°/

0-kal hordozza: teljesen indokolva van; nem pedig az is, hogy még ezenfölül Magyarországot valami terhelné. Kérem a bizottság véleményét elfogadni. Elnök: Föl voltak olvasva a szavazás alá kerülendő határozati javaslatok, s igy csak az esetben fognak még egyszer fölolvastatni, ha a. háznak kívánni méltóztatik. (Atalános föl kiáltások: Nem kívánjuk !) Legelőször is azon kérdést kell föltennem: méltóztatik-e a ház elfogadni a zárszámadási bizottság azon javaslatát, mely szerint Várady József és Pösehel Jakab nyugdijai a közös nyugdijakra volnának utasitandók; továbbá a bizottság azon javaslatát, hogy a D) kimutatás 165., 327. és a többi tételei alatt megnevezettek nyugdijai a magyar állam terhére maradjanak ? szemben Zsedényi képviselő ur azon javaslatával, hogy a D) alatti kimutatás ezen tételei bővebb átvizsgálás és áttekintés végett a m'n'steriumhoz utasíttassanak. (Helyeslés.) Méltóztassanak tehát azok fölállani, a kik elfogadják a zárszámadási bizottság javaslatát. (Megtörténik. Fölkiáltások több oldalról: Nem tudjuk, miről van a szó!) A legjobb tehetségem szerint igj'ekezem azon, hogy a tisztelt ház megértse, miről van a szó, de nem méltóztatnak vigyázni. Engedjék meg, hogy a határozati javaslatok még egyszer fölolvastassanak, hogy méltóztassanak a tárgynak teljes, tudomásával bírni. Az első Várady József és Pösehel Jakabra vonatkozik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a sárszámadási bizottság erre vonatkozó határozati javaslatát.) Elnök : Méltóztassék a következőkre nézve is fölolvasni a határozati javaslatot: mert Zsedényi Ede képviselő ur módositványa ezekre is vonatkozik. Beöthy Algernon jegyző (olvassa:) Az állami számszék a D) kimutatásban 165., 327., 335., 342., 352., 353., 382., 385., 386., 387.,