Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-391

14-1 391. országos ölés május 14. 187r>. állami főszámvevőszék töbszörös fölkérésére a nyugdijasok okadatolt jegyzékét soha kiegészítve át nem szolgáltatta, bár erre az állami főszámvevőszék részletes utasításokat és kész mintázatokat adott rendelkezésére ; de sőt a pénzügy- és igazságügyministeriiun,— melyeknél a legtöbb nyugdíjas van,— kijelentette, hogy tényleg nyugdíjazottak okadatolt jegyzékét elkészíteni képtelen , miután a kívánt adatok nem lévén a hazai levéltárakban, azokat nem tudja megszerezni. Az állami számszék tehát minden buzgalma is csak hiányos munkálatot terjesztet be; de ebből is kitűnnek és nyilvánvalóvá lesznek a legrémletesehb visszaélések, nevezetesen e jelentés szerint 10 cathegoriába osztályozható oly nyugdíjasaink vannak, kik nyugdijaikat illetéktelenül veszik, de miután ezek a jelentésben szét vannak szórva : bátor leszek a tisztelt ház engedelmével egy csoportba "összevonni, s ezek sorozatát bátor leszek fölolvasni, hogy egy cathegoria se maradjon ki. Kitűnik tehát, hogy: 1-ször. Vannak államunk nyugdíjasai közt olyanok, leiket semmi jogezimen nyugdíj nem illett, és pedig e catbcgoriában olyanok is, kik 8.000 íorint, évi nyugdijt húznak. 2-szor. Vannak, kik jogos nyugdíj-illetéküknél jóval nagyobb összeget húznak', még pedig oly arányban, hogy 420 forint helyett 5.250 forintot kapnak évenként. 3-szór. Vannak olyanok, kiket csak évi végkielégítés illetett volna, s kik az egyszermindenkorra, kapni kelletett összeget 8 év óta rendes nyugdíjként élvezik. 4-szer. Vannak, kik soha nyugdijképes hivatalban nem voltak, s mégis nyugdijt élveznek. 5-ször. Vannak oly nyugdíjasaink, kik soha Magyarországon nem szolgáltak', csak idetelepedtek, s mert osztrák nyugdijaikat egykor magyarországi adóhivataloknál vették ki : most mi fizetjük nyugdijaikat. 6-szor. Vannak a közös ministerium által nyugdíjazottak, kiket mi fizetünk. 7-szer. Vannak, kiknek nyugdijai csak 23%-ban illetnek minket, s mégis egészen megfizetjük. 8-szor. Vannak ministereink által nyugdíjazottak, kiket illetéküknél nagyobb nyugdíjban részesített az uralkodói kegy, melyet kormányunk az országgyűlés kikerülésével a törvények ellenére eszközölt a mi terhünkre. 9-szer. Vannak, kik bár hivatalban vannak, nyugdijaikat mégis élvezik. 10-szer. Vannak a közös hadsereg nyugdíjas . állományából áttett nagyszámú öreg honvédtisztek, kiket pár évi szolgálat után a mi terhünkre nyugdíjaztak; és végre 11-szer. Vannak a bécsi hadiigyministertől kinevezett és tőle függő nyugdíjas csendőreink. Ez eseteket tünteti elő a főszámvevöszék jelentése; de e mellett leplezetlenül föltárja a volt kormányok szánandó mulasztásait, nyílt törvénysértéseit és önkényes eljárásait. Ilyen a többek közt az, hogy az országgyűlés által irányadóul kijelölt 1848. előtti szabályzatok ellenére az absoluíismus hivatalnok seregét nyugdíjazták ; pedig a hivatolt szabályzatok szerint csak az egyhuzamban megszakítás nélküli szolgálatidő vétetett a nyugdíjazásnál tekintetbe; már pedig ezek 1861-ben mind szüneteltek, s igy őket legalább általunk fizetendő nyugdíj nem illethette, s mégis mindezeket nyugdíjjal látták el. (Mozgás a szélső bal oldalon.) Az 1848-ki szabályzat szerint nem voltak nyugdijképesek a hétszemélyes, királyi és kerületi táblák, erdélyi törvényszékek, tartományi bíróságok tagjai, megyei és városi hivatalnokok, s ezeket mégis legnagyobb részben nyugdijban részesítek. Ily vétke a kormányoknak az, hogy bár az állami főszámvevőszék még 1873-ban beterjesztette a megvizsgált és kifogásolt nyugdijasok névjegyzékét: a kormány azt soha a képviselőháznak be nem adta, s igy történhetett csak meg, hogy az 1873-ki költségvetésben csak az erdészetnél 58.326 forint oly kegydij fordul elő, a mi az előző év költségvetésében nem létezett. S nyilvánvalóvá lesz az egyik cultusministernek azon az alkotmányos országok történelmében még soha elő nem fordult törvény kijátszása, miszerint az ország törvényhozásának tudta nélkül nj nyugdíj-szabályzatot alkotott, s csak az országgyűlés kikerülésével az uralkodó által megerősíttette, s nyugdijazásait a szerint eszközölte. íme, tisztelt ház, az itt röviden előadottakból könnyen kimagyarázható, hogy miként emelkedett a mi évi nyugdíj tételünk, — a hadseregét ide nem értve, — 3,134.841 forintra. De, tisztelt ház! nekünk az okok és okozatok ismereténél, s az egyszerű tudomásul vételnél nem szabad megállapodnunk; hanem miután nyugdíjasaink közt igen nagy számmal vannak olyanok, kiknek nyugdijai a lajthántúli országokat illetik: komolyan fölszólitandónak vélem kormányunkat, hogy a 8 év óta helyettük nyugdíj fejében kifizetett tekintélyes összegeket viszszakövetelje. Fölhivandónak hiszem az összes ministerinmof, hogy Magyarország több milliót kitevő nyugdíj-alapját, mely Bécsbe vándorolt: visszaszerezze; s határozatilag" kimondani szükségesnek tartom, hogy a kormánynak szigorú kötelességévé tétetik: miszerint a nyári szünetelés ideje alatt, az 1848. előtti alapokon a nyugdíj-normalet, vagyis törvényjavaslatot elkészítve, azt a jövő képviselőház megalakultakor rögtön terjeszsze be; mert, tisztelt ház ! Magyarország jelenleg naponta mintegy 9.000 forintot fizet Id nyugdíj-illeték fejében, s az ország méltán megvárhatja törvényhozásától: hogy e jogosulatlan teher nagy részétől mihamarább megsza-