Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-391
391. országos ülés május 14. 1875. 145 baditsuk. Ez a teendő a jövőre nézve, a múltra nézve pedig nem tudok oly engedékeny lenni, mint a zárszámadási bizottság, s az elkövetelt nagy hibákat és mulasztásokat tekintetbevéve: a föltétlen fölmentvényt nem adhatom meg. Ez iránt ugyan határozati javaslatot nem nyújtok be; remélvén, hogy azt más megteendi, s föntartom magamnak a jogot, hogy azt szavazatommal támogassam. (Helyeslés a szélső Ital oldalon.) Elnök: Az átalános vitában senki szólalásra följegyezve nem lévén Madarász József: Azt hittem, hogy a tisztelt előadó ur legalább is fog válaszolni azokra, a miket előttem szólott képviselőtársam elmondott. Azonban a tisztelt előadó ur nem tartja szükségesnek legalább fölvilágositani a házat azokra nézve, miket előttem szólott barátom mondott, és igy természetes, hogy kötelességem az ő beszéde után mindjárt megtenni észrevételeimet. Magam is helyeseltem a ház tisztelt elnökének azon óhajtását, miszerint a zárszámadási bizottság jelentése fölolvastassék. Lehetetlen meg nem tennem azon észrevételemet, hogy ezen jelentést okvetlenül kell, mégis legalább bizonyos részleteiben, fölolvastatni : mert ezen jelentésben elszórva foglaltatnak határozatok, elszórva foglaltatnak bizonyos részletek. Én tehát nem képzelem e jelentésnek a szerinti tárgyalását, hogy a részletes tárgyalás megkezdetvén : akkor egészben föl ne olvastassék. Ezt az észrevételt is kötelességemnek tartottam megtenni ; mert ha az nem tétetnék, akkor bizonyos részletes intézkedésekre, és még inkább bizonyos átalános kifejezésekre, úgyszólván, lehetetlen volna észrevételt tenni. Tehát én nem tudom, minő módot fog a képviselőház e részben követni; ha azt tenné, hogy igenis föl fogja azután a jelentést elejétől végig olvastatni: akkor észrevételeimet azon időre fognám föntartani, mikor a fölolvasás megtörtént ; azért ha az előadó ur netalán e részben nyilatkozni akarna: engedjen meg, hogy megtévén nyilatkozatát, megjegyzéseimet, melyeket a részletekre tennem kell: utánna adhassam elő; de ha az előadó ur azt kérné, hogy a jelentés egészen olvastatnék föl: engedjék meg, hogy most tisztán csak azokról nyilatkozhassam, melyek átalánosságban érintik a jelentést. Molnár György előadó: Tisztelt ház! Legelőször is előttem fölszólalt Madarász József képviselő ur szavaira kell rövid nyilatkozatot tennem. Nekem azt vette rósz néven, hogy Orbán Balázs képviselő urnák beszéde után mért nem szólaltam föl rögtön. Én azt hittem, hogy talán elég lesz bevárni mások nyilatkozatát, és ha szükségesnek találom, együttesen tenni meg észrevételeimet. Méltóztassanak megbocsátani, de egészségi állapotom és torokbeli bajom nem engedi, hogy minden egyes KEPV. H. NAPLÓ. 18-f| XVU. KÖTET. nyilatkozatra feleljek. A mi a másik nehézséget illeti, az abban foglaltatik, hogy jogosan követeltetik, hogy a jelentést szükséges lesz minden pontjában fölolvastatni. Én ezt magam akartam inditványozni. Minthogy e jelentés, — és azt hiszem, anynyit méltóztatnak neki megadni, — hogy teljes világításba, teljes részletezésbe helyezi a nyugdijasok ügyét; minthogy e jelentés igen sok oly részletezést tartalmaz, mely a ház határozatát provocálja: mindenesetre minden olyan részletet, mely a ház határozatát provocálja: föl kell olvastatni. Ezt az indítványt magam akartam tenni: mert ezt tenni tőlem ugy az ügy érdeme, mint előadói tisztem egyiránt követeli. A mi már most Orbán Balázs képviselő ur fölszólalását illeti, arra pár rövid észrevétellel fogok felelni, Legelőször is azt mondta, hogy a képviselőház utasította a ministeriumot, hogy oly törvényjavaslatot adjon be a nyugdijasok kérdésében, a mely az 1848-iki szabályokat vegye alapul. Bocsánatot kérek: ez nem igy van. Igenis, a képviselőház 1868-ik évi deczember 5-én kelt határozatában utasította a ministeriumot ezekkel a szavakkal: „a jövőre való nyugdíjazás tekintetében pedig fölszólítja a ház a ministeriumot, hogy adjon normalék iránt javaslatot"; de hogy mik legyenek ezen normálénak alapelvei: erre nézve a képviselőház azon határozatában nem szólott, De nem is képzelem, hogy szólhatott volna mert; hogy a képviselőház a priori 1868-ban visszamenjen az 1848. előtti körülbelől busz évet megelőző időszakra visszafelé és egészen megváltozott viszonyok közt oly javaslatot formulázzon, melyet az idő rég túlhaladott: ezt, azt hiszem akkor is alig tehette volna meg a képviselőház. Továbbá számítást is tett a tisztelt képviselő ur. Azt mondja, hogy két és fél millió többlet fizettetik évenkint az állampénztárból, nyugdíj czimén olyanoknak, a kiket ezen nyugdíj egyátalában meg nem illet. Ha csak egy kissé alapos számítást tenne a tisztelt képviselő ur: azt maga is absurdumnak találná; mert hogy Magyarországon évenkint nyugdíjazásokra két és fél millió egyenesen illetéktelenül adassék ki: ezt tán maga sem hiheti, ez mégis nagyon messzire megy. Ha az 1848. előtti szabályokat vennők is alapul, és azon szabályrendeleteknek legszigorúbb alaptételeit vennők is zsinórmértékül: még akkor is az évenkinti többlet alig ütné meg a 3—400.000 forintot. Igen, ha a tisztelt képviselő ur megolvasta volna kivonatát azon 1848. előtti szabályzatoknak, és azon több ezerre menő foliantokat elfoglaló rendelvényeket: akkor belátta volna, hogy azok egymással ugyan többnyire ellentétesek; de egy dologban mégis megegyeznek, tudniillik abban, hogy az 1848. előtti szabályzat nem egyéb fejedelmi ténynél, a. 19
