Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

382. országos ül A mi az általam fölvett themát illeti, engedje meg a tisztelt képviselőház, hogy első föladatomnak azt tartom ezen tárgy körül, hogy eloszlassam azon eszmezavart, melybe ezen kérdés, különösen hazánkban, fájdalom, burkolva van. A külön vámterület ellen fölhozatik mindenekelőtt a szabad kereskedés eszméje. A kik jártasak a nemzetgazdaságban : tudni fogják, hogy a szabad kereskedés eszméjének hazája Anglia. Hogy azon eszme ott született meg, nagyon természetes. Anglia a nyers anyagok, mezei termények tekintetében nem termeszt annyit, a mivel saját szükségleteit födözhetné; ipar tekintetében pedig termel annyit, hogy iparczikkeivel eláraszthatja a fél világot. Mi természetesebb annál, hogy ily ország a szabad kereskedés politikája felé hajlik. Én tehát angol viszonyok közt a szabad kereskedés eszméjét teljesen értem. Hanem, tisztelt ház, mindenekelőtt azt vagyok bátor kijelenteni, hogy, a kik minálunk szabad kereskedésről beszélnek : talán nem értik jól a kérdést, és nincsenek magukkal tisztában annak benső mivoltáról. Ha az osztrák-magyar monarchiában valaki szabad kereskedésről beszél, ha logikailag akar beszélni: attól azt követelem meg, hogy indítványozza az osztrák vámsorompók megszüntetését, hogy indítványozza azt, hogy az osztrák-magyar monarchia és a többi világ közt semmi vámsorompő ne legyen : ebben az értelemben beszélni a szabad kereskedésről, ennek van logikai értelme. Hanem Magyarországon beszélni szabad kereskedésről akkor, midőn minket. Magyarországot, Európának nyugatáról az osztrák vámsorompó választ el. különösen Európa nyugatának iparczikkeire nézve, beszélni -Magyarországon szabad kereskedéséről akkor, mikor mi tényleg osztrák védvám alatt vagyunk : ezt nem értem. Szabad kereskedésről beszélni tehát, tisztelt ház, minálunk, ennek csak ugy volna értelme, ha a szabad kereskedés apostolai az osztrák vámsorompó egyszerű megszüntetését és az egész osztrák-magyar monarchiának a többi világ előtt való megnyitását követelnék. Indíttatva érzem még magamat ezen fejtegetés fonalán rövid reflexiókat tenni Sennyey igen tisztelt képviselőtársam minapi beszédére. Tisztelt képviselőtársunk mintegy szemére vetette a kormánynak, vagy legalább megjegyzést tett, talán szemrehányás nélkül, hogy a kormány nem nyilatkozott arra nézve, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés kérdésében a szabad kereskedést kivánja-e, vagy pedig a védváurendszert. Engedje meg nekem igen tisztelt képviselőtársam, hanem a kérdésnek ektépen való fölállítása, nézetem szerint, hibás. Ez merev fölállítása extrém elveknek. Ez elméleti fölállítása a kérdésnek, tekintet nélkül az államok praxisára. Szabad kereskedés és véd vámrendszer ellentétes elvek. Ezek léteznek az eltnéés május 5. 1875. y létben; hanem a gyakorlatban mereven nem igen léteznek. A mi a g3-akorlatbau létezik : az a vámpolitika. Sem nem merev szabad kereskedés, sem merev védvám. hanem a kettőnek összeegyeztetése, a vámpolitika terén. Ámde, tisztelt képviselőtársunk, és tisztelt képviselőház, — vámpolitika nem létezhet vámterület nélkül. Arra, hogy vámpolitikáról beszélhessünk : mindenekelőtt egy önálló vámterület szükséges, mert önálló vámterület nélkül a vámpolitikának nincs értelme, mert nincs tárgya. Helyes fölállítása ennélfogva a kérdésnek, nézetem szerint, —egyedül Magyarország viszonyait értve, — fölfogásom szerint az:—• és ezt bátor vagyok ezennel fölállítani az igen tisztelt pénzügyminister ur beszéde ellenében, — hogy kell, miszerint nekünk önálló vámterületünk legyen; mert csak ugy folytathatunk helyes vámpolitikát, a mely adjon vámjövedelmet, és a mely lényegesen összefügg az ország összes nemzetgazdaságával és pénzügyeivel. Elismerem, tisztelt ház, miszerint tartozom annak bebizonyításával, hogy Magyarország miért nem nélkülözheti az önálló vámterületet. Nagyon rövid leszek, a nélkül, hogy hosszabb theoretikus fejtegetésekbe bocsátkozzam. Nem nélkülözheti Magyarország az önálló vámterületet: először pénzügyi tekintetben, — és erre kikérem az igen tisztelt pénzügyminister urnák figyelmét, a ki nagyon keresi a jövedelmi forrásokat. Hogy ha Magyarország azon szerencsés helyzetben van, hogy ilyen luxus-dolgokra, milyenek a jövedelmi források, nincs szüksége : akkor méltóztassék bennünket erről fölvilágosítani. A vámjövedelem egyik leglényegesebb, legorganikusabb kútforrása a közjövedelmeknek, A most fönálló viszonyok között ilyen jövedelem Magyarországra nézve, úgyszólván, nem is létezik: mert a mi az osztrák védvám-rendszer mellett, — mert tényleg az alatt vagyunk. — a vámokból bejő, és a quota arányában Magyarországra esik, az oly csekélység, miszerint nem is vehető számba a mi szükségeinkhez képest. Nem nélkülözheti tehát Magyarország a külön vámterületet mindenekelőtt azért : mert egy bőséges jövedelmi forrásra van szüksége; ezen bőséges jövedelmi forrás pedig, mihelyt Magyarországnak külön vámterülete lesz : azonnal megnyílik. Ez a pénzügyi szempont, tisztelt ház, ezen uj jövedelmi forrás igen nagy tekintetet érdemel. Természete az: hogy miután a helyes vámpolitika igen lényegesen összefügg az ország nemzetgazdaságával és pénzügyeivel, hat a productio emelésére: ezen jövedelem idővel emelkedik magától, a nélkül, hogy azt merterségesen fokozni kellene, és befoly ezen jövedelem minden erőszak nélkül azoktól, a kik ezen fogyasztási adóknak — mert a vámjövedelem fogyasztási adó, — fizetésére képesek.