Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

€ 382. országos ülés május 5. 187& Igenis, a vámjövedelem fogyasztási adó ; mentül nagyobb mértékben emelkedik a jólét : annál nagyobb mértékben foly be ezen jövedelem. De, tisztelt ház, nem egyedül jövedelmi forrás a várajövrdelem; hanem egy helyes vámpolitika oly organikus intézmény egyszersmind, mely lényegesen összefügg az ország nemzetgazdaságával és pénzügy évek Jeleztem beszédem elején, hogy én nem védvámokat akarok ; de nem mondtam még meg ez ideig, hogy mi az : a mit kívánok. A mit én kívánok, és a mivel beérem, a mi Magyarország további fönállása és fölvirágzására még ma is elégséges: az a pénzügyi vám. Mihelyt pénzügyi vámjaink lesznek : azonnal emelkedni fog iparunk, mely a mostani viszonyok közt mindinkább pusztul. Hogy pusztul: fölhívom a tisztelt pénzügyminister ur figyelmét különösen Magyarország városaira, tessék a statistikai adatokat összegyűjteni és meg fog győződni arról. hogy mióta az Austriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés fönáll: a magyarországi ipar mindinkább pusztul. A pénzügyi vámok emelni fogják az ipart, az iparnak emelkedése pedig visszahat a mezei gazdaságra; inert a mezei gazdaság csakis azon országban lehet valódikig virágzó, még pedig biztosan virágzó, azon értelemben tudnillik, hogy nem szorul külföldi piaezokra, — a mely országban az ipar virágzó állapotban van ; mert akkor benn az országban van a biztos fogyasztó, és nem kell drága pénzen, tudniillik a szállítási költségek árán azt külföldön keresni. Vau a fönforgó kérdésnek még egy másik oldala is. Már tegnapi beszédemben jeleztem, hogy bajaink az emiitett kettős deficitben pontosuknak össze. A mi ezen kettős deficitünket megszüntetheti, az főleg Magyarország vámterületének elkülönítése és egy czélszerü, helyes vámpolitikának életbeléptetése. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy lehető fegsajnosabb jelenség kereskedelmi mérlegünk azon passivitása, melyet az imént emiitettein, és melyre már tegnap fölhívtam a tisztelt ház figyelmét. Mi képes a mérlegnek ezen passivitását megszüntetni ? Semmi egyéb : csupán, és egyedül a fokozott productio; ámde a productionak fokozása vámpolitika nélkül lehetetlen, és igy főleg a vámterület elkülönítése, és egy helyes önálló vámpolitikának inaugui'álása azon ut, a melyen a nemzetközi forgalombani deficit, tudniillik a mérleg passivifása megszüntethető. A helyes vámpolitika az, a mi mint egyik főtényező az ipart felvirágoztatja, a mi ismét a mezei gazdaságra is lényegesen visszahat. Ez ismét visszahat a pénzügyi állapotokra, az adóképességre, és igy a pénzügyi di íicit megszüntetésére. De sem u j kölcsönök, sem az adók emelése nem fog e téren czélhoz vezetni. Egyik főeszköz bajainknak meg! szüntetésére: a productionak fokozása, mely külön vámterület és vámpolitika nélkül elérhetetlen. Habár talán kevesen Issznek is, tisztelt ház, a kik nézeteimben osztakoznak; de én ezennel" egész nyíltsággal kijelentem, hogy Magyarország mostani viszonyai között, ma én ezt a legfontosabb kérdésnek tartom: mert ettől függ összes nemzetgazdaságunk, ettől pénzügyünk jövője. S én, tisztelt ház, kijelentem, hogy ezen kérdésnek még a közjogi reform előtt is elsőbbsége van; sőt kijelentem, hogy a közjogi reformot sem hiszem sikerrel megoldhatónak, ezen kérdés megoldása nélkül. Önállóság, tisztelt ház, politikai önállóság magában, status-gazdasági és pénzügyi önállóság nélkül chimera. A ki azt akarja, hogy valamely országnak politikai önállása legyen: tegye azt mindenekelőtt nemzetgazdasági és pénzügyi tekintetben önállóvá. Én a politikai önállóságnak is ebben keresem a garaníiáját, és ily értelemben adok elsőbbséget ezen reformnak a közjogi reform fölött is. Nagyon jó volna, ha mind a két reform minél előbb együtt és egyszerre életbeléptettetnék, s én bizonyára nem tartoznám azok közé, a kik azt elleneznék; de ha már mind a kettő egyszerre meg nem oldható, s ha bizonyos sorrendet kell megállapítani : ! akkor a nemzetgazdasági kérdésnek adom az elsőbbséget. Engedje meg a pénzügyminister ur, hogy visszatérjek beszédének azon részére, melyben ő e ! reformot oly értelemben teszi kilátásba, hogy a mi általunk fizetett fogyasztási adó a vám és kereskedelem revisioja után a mi állampénztárunkba fogna befolyni. Én azt hiszem, hogy a" pénzügyminister ur ezen reménye kissé vérmes. Austriában is kezd ismét mutatkozni azon baj, nie'.y minket öldököl, tudniillik a deficit. Már most, ha Austria elvesztene jövedelméből egynéhány millió forintot: akkor mivel fogja azt kipótolni? Mi nem bújuk a 32-es quotát, s Ausztria nem bírja a 68-at. Ha Austria. elveszítené azon jövedelmét, a melyet a mi fogyasztási adóinkból kap : én nem tudom, mivel fogná azt pótolni. (Egy hang a szélső bal felöl : Ez az ő dolguk !) Épen azért hozom ezt föl, hogy nem lesznek hajlandók a tisztelt pénzügyminister ur ezen reformjára ráállani. (Derültség.) Itt gyökeres orvoslás kell. Mi össze fogunk roskadni a 32-es quöta alatt, ha orvoslás nem fog nyújtatni; de Austria is a 68-as quota alatt, azzal a különbséggel, hogy mi előbb ; ők pedig később valószínűleg csak akkor : a mikor a mi bukásunk vissza fog hatni az ő állapotukra. Méltóztatott a tisztelt pénzügyminister urnák említeni, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés revisiojának jövője bizonyos tekintetben titok. Én nem tudom, hogyan méltóztatott a titkot érteni a tisztelt pénzügyminister urnák ; hanem én a titok