Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-382

4 382. országos ülés május 5. 1875. ügyminister fölszolittatik, nyújtson be törvényjavas- • latot a pusztáknak községekké átalakítása tárgyában. Miután e törvényjavaslat még máig sincs benyújtva, j s mintán az országgyűlés napjai meg vannak szám­lálva : azon reményben, hogy a pusztáknak a közsé­gekké alakítására nézve a tisztelt bel ügyminister úrtól megnyugtató választ nyerhetek, vau szeren­csém a következő interpellatiot beterjeszteni: Interpellatio a bel ügyminister úrhoz. A képviselőház 203. országos ülésében a pusztáknak önálló községgé leendő alakithatása vé­gett, a következő határozatot hozta: „Fölhivatik a beliigyűiinister, terjeszszen a ház elé törvényjavasla­tot, a melyben részletesen írassanak körül azon kötelezettségek, melyeknek eleget kell tenniök a pusztai terület lakosainak: ha az előbbi községi kö­telékből kilépve, önálló községgé akarnak alakulni." A képviselőház ezen múlt évi február 4-én ho­zott határozat alapján tiszteletteljesen kérdem az igen tisztelt belügyminister úrtól: hogy van-e szán­déka ezen a községi törvényre vonatkozó pótjavas­latot még ez ülésszak alatt benyújtani ? és ha nincs : szándékozik-e a nagy pusztai területekkel bíró köz­ségek és városok megnyugtathatása végett az ily irányú, — és község alakithatását kérő, — folyamod­ványok elintézését addig függőben tartani, mig a törvényhozás a benyújtott pótjavaslatot törvényre emeli ; és végre szándékozik-e az igen tisztelt bel­ügyminister ur a képviselőház által majdan meg­hozandó póttörvény szellemében, és annak alapján Békésmegyének azon fájó sebeit orvosolni, hogy a törvények szentsége iránti tisztelet érzeténél fogva, ezen köztörvényhatóság ne legyen kénytelen a törvény­nek gunyjára még fönálló azon pseudó-községet, mint községet kebelében továbbra is elismerni, mely pseudő-községnek engedélyezése szülőanyja lett a törvényhozás azon határozatának, a melyre támasz­kodva interpelíatiomat fektethetem. Kérem a tisztelt házat: méltóztassék ez inter­pelíatiomat a tisztelt belügyminister úrral közölni. Elnök % Közöltetni fog a belügyminister úrral. Következik a napirend második tárgya: az 1875. költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lásaim k folytatása. Vidliczkay József: Tisztelt ház! Foly­tatva tegnap elkezdett beszédemet most az általam tegnap elmondottakat röviden összefoglalom, hogy, a mit tegnap elmondtam, most folytathassam. Mond­tam mindenekelőtt azt, hogy összes nemzetgazdasá­gunkban, ideértve az államháztartást is, a deficit kettős. Egyik az államháztartásban lévő deficit, má­sik pedig azon deficit, mely a nemzetközi kereske­delmi forgalomban nyilvánul, és mérlegünknek pas­sivitásában áll. Mondtam másodszor, hogy különösen Magyarországban ma senki sem lehet síatus-férfiu, i ki nem status-gazda; mondtam harmadszor, hogy a , magyar államnak jelenlegi bajaitól való megmentése | mindenekelőtt nemzetgazdászati föladat. Jeleztem to­vábbá: épen most van ideje annak, midőn az Austriá­val kötött vám- és kereskedelmi szerződés lejáróban van, hogy azt jövőre fölmondva és megadva Ma­gyarországnak azt, a mi őt a fönálló törvény sze­rint kétségtelenül megilleti, tudniillik a külön vám­területet és annak jótékonyságát: nemzetgazdaságun­kat és összes pénzügyünket egy uj és egészséges alajna fektessük. Továbbá sajnálatomat fejeztem ki a fölött, hogy, a mit a reformok terén az igen tisztelt pénzügy­minister ur egy tekintetben kilátásba helyez, tud­niillik azt, hogy jövőre az általunk fizetendő fogyasz­tási adó nem az osztrák állampénztárba, hanem a mienkbe fog folyni: ez Magyarországnak sem nemzetgazdasági, sem pénzügyi bajait nem fogja rendbehozni. Ezeket röviden ismételve, mai beszé­demnek érdemleges részét azon kezdem: miképen a vám- és kereskedelmi szerződésnek jövőre fölmon­dása és egy külön vámterület fölállítása nélkül Magyarország pénzügyét és nemzetgazdaságát ren­dezni, és a magyar államot, — a mit mély fájda­lommal vagyok kénytelen kijelenteni, — a bukástól megmenteni nem lehet. Nagy szó az, tisztelt képviselőház! a mit ez utolsó szórendben a bukásra nézve kimondtam, és megtört szívvel mondtam azt ki; hanem, tisztelt képviselőház, e világon minden bizonyos törvények­nek van alávetve, a nemzeteknek fönállása épen ugy, mint a legkisebb plántáé. Épen a bölcsnek, épen a törvényhozónak föladata megvizsgálni azon törvényeket, melyeknek az országok fönállása. fölvi­rágozása és elenyészése alá van vetve. Az emberi ész, tisztelt ház, nemcsak a csilla­gok járását képes előre kiszámítani, hanem épen ugy ki lehet számítani az országok fölvirágozását és elenyészését is a szerint, a mint azok fejlődése megindul, és a mint azok fejlődése megyén. Azon alapon, tisztelt képviselőház, melyen Magyarország nemzetgazdasága és pénzügye áll: Magyarország fön­állása lehetetlen. Ez egyébiránt, tisztelt képviselőház, nem egy­magában álló állítás ; de, a mint már tegnap jelez­tem : ez felelet az igen tisztelt pénzügyminister ur tegnapelőtti beszédének azon részére, melyben ő a vám- és kereskedelmi szerződés terén a refor­mot csupán csak az általunk fizetett fogyasztási adókra nézve helyezi kilátásba. Ennélfogva engedje meg nekem a tisztelt képviselőház, hogy figyelmez­tessem ezúttal, hogy én nem oly tárgyról kívánok szólani, mely ma nincs napirenden ; hanem kívánok szólani oly táigyhoz, mely igenis napirenden van, tudniillik a költségvetés fonalán, az igen tisztelt pénzügyminister ur előadásához.

Next

/
Thumbnails
Contents