Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-388

108 388. országos ülés május 11. 1875. egymástól különböző tárgyat. Mert kérdeni, minő összefüggés van a vasútépítésekből fölmerült kártalanítási követelések kiegyenlitésénél az állami biztosítást élvező pályákon szükséges uj beruházásokkal. Ezen két különböző tárgy nem függ egyébben össze, minthogy mindkettő vasútról szól, és mindkettő az államot uj költséggel terheli. Azt hiszem tehát, hogy ezt a kormánynak két külön törvényjavaslatban kellett volna beterjeszteni. A másik, a mi még inkább föltűnő : az, hogy mily roppant különbség van azon törvényjavaslat között, melyet a ministerium ezelőtt egy-két héttel terjesztett be, és azon törvényjavaslat között, a mely a vasút és pénzügyi bizottság retor táján keresztülesve, most a tárgyalás alapját képezi. Az eredeti törvényjavaslatban a kormány 13 vasút igényeinek rendezésére kér fölhatalmazást; a most előttünk lévő javaslat ezt reducálta 5-re. Az előbbi törvényjavaslatban az uj beruházásokra és a forgalmi eszközök szaporítása ezéljából a kormány évenként az állam által fizetendő biztosítékot 1 millióra akarja emelni; a most beterjesztett törvényjavaslat már csak 700.000-re. Ez mindenesetre nagyon föltűnő és különös színben tünteti a kormány eljárását. Mert ha volt szükség, hogy ezen vasutaknál a kormánynak teljes fölhatalmazás adassék : akkor hogy egyezhetett be a minister, hogy a vasúti és pénzügyi bizottság a 13 vasutat 5-re szállítsa le; és ha csakugyan, mint az első indokolás mondja, hogy szükséges az 1 millió, vagyis megfelelőleg 15 millió terhet elvállalni: miként egyezhetett bele, hogy a 15 millió 10-re szállíttassák le. Ez épen ugy tűnik föl, mint mikor a magyar keleti vasút 22 milliót követelt a kormánytól, és utoljára 5,500.000 frt névértékű kötvénynyel, és valóságos pénzben 3,900.000 írttal megelégedett. Nagyon furcsa tehát ezen eljárás, és ugy néz ki, mint a vasutaknál, hogy az illető társulatok azért kérnek sokat, hogy valamit kapjanak. Áttérvén a törvényjavaslat 1-ső §-ában foglaltakra, itten öt vasút igényeinek rendezésére kér a ministerium teljes fölhatalmazást. Eltekintve attól. hogy a fölhatalmazást nem tartom azon módnak, melylyel a képviselőház gyakran élhet : mert ez nagyon veszedelmes fegyver, melyet csakis a legnagyobb szükség által indokolt esetekben szabad használnia; eltekintve továbbá a bizalmi kérdéstől is, melyet feszegetni nem akarok, s indokaim közé nem akarom ezúttal soroltatni, nézzük : fönforog-e ezen öt vasútnál a sürgősség és netáni veszély? Ez öt közt találjuk először az észak-nyugati vasutat, melyről az indokolás egy mellékletében az van mondva: „Igényelt kárpótlás 328.324 frt." A mellettes követelés az engedély megszűntnek nyilvánítása folytán támasztatott; de a törvényhozás jóváhagyásának föntartásával oly egyezség jött létre, hogy csakis a 650.000 frtot tevő biztosíték adassék vissza. Tehát itten az igények nemcsak hogy beterjesztettek ; de a ministerium azokat le is tárgyalta, sőt különösen meg is egyeztek az összegben. Második a miskolcz-diósgyőri vasút. Erre nézve az indokolásban az van, hogy: Igényel kárt 76.808 frtot; bizottsági tárgyalás folytán oly egyezség jött létre, mely szerint az építési vállalkozóknak 2.400 frt birságuk visszafizettetik, s ezenfölül kárpótlásul 27.600 frt adatik. Tehát ezen miskolcz-diósgyőri vasútnál az igények szintén beterjesztettek, a kormány által tárgyal tattak, az egyezség meg is köttetett. Itten van még az öt vasút közt a miskolcz-bánrévei és a gömöri. Ezekre nézve a ministeri indokolásban az van : hogy ezek igényeinek tárgyalása még csak megkezdetett. Végre a kassa-oderbergi vasút, ennek igényei terjedtek 8,6 67.000 frtra. Erre nézve az indokolásban az van mondva : hogy 4,600.000-ben kiegyezett; de az ügy befejezése a Lajthán túli tartományok kormányától függ. Tisztelt ház! Az általam fölolvasott vasutak ketteje tehát azon stádiumban van, hogy a tárgyalások befejeztettek, és a kiegyezés az összegre nézve megtörtént. Hogy mi szüksége van ezekre nézve a tisztelt kormánynak fölhatalmazásra: azt nem értem. Ép annyi idő alatt, mennyiben a törvény tárgyalása került, beterjeszthette volna ezen vasutakra nézve a külön törvényjavaslatot, és épen ugy megszavaztathatta volna azt. Két vasútra nézve, a Miskolcz-Bánréve és a gömörire nézve a tárgyalások még csak megkezdettek. Én azt hiszem, hogy miután e tárgyalások még csak megkezdettek, ámbár igényeik beterjesztése hosszabb idő előtt történt : nem gondolnám, hogy a dolog oly sürgős volna, hogy ne legyen elhalasztható azon két-három hónapra, mely alatt országgyűlés nem lesz. Nem marad más hátra, mint a kassa-oderbergi vasút, melyre az mondatik, hogy bizonyos időben, talán júliusban, némely követelései lejárnak, azok kifizetése sürgős. Meglehet, hogy itten a sürgősség kérdése előfordul ; hanem én bátor leszek kimutatni, hogy én még ez esetben sem tartom legjobb eszköznek a fölhatalmazást. A kormány e kassa-oderbergi vasút biztositékát évenként fizeti, e vasút állam-garantia alatt van, s nagyon sajnosán tudjuk, hogy ez állam-garantia nálunk nem üres szó; hanem valósággal minden évvel fizettetik, erre nézve tehát elfogadván Máriássy Béla tisztelt képviselőtársamnak véleményét; tökéletesen elfogadom, mely szerint sürgős fizetési kötelesség esetében előlegek által mentheti meg a társulatot a veszélytől, mely előlegek épen biztosítva, vannak az által, hogy az állami biztosíték évenként kiszolgáltatik. Ha az igények a végtárgyalásnál az országgyűlés által nem találtatnak oly nagyoknak: akkor az előleg fölmaradó rész az évenkénti biz-