Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-361
361. országúé ülés ápril §. 1875, 91 szó a 3-ik sorban a. „kizárólag" szó. A javaslat azt mondja „a kocsi- és lóadó tárgya: minden hintó, ruganyra alkalmazott kocsi és minden más oly kocsi, mely kizárólag a tulajdonos stb. személyes használatára van rendelve." Kérem, hát ha nem kizárólag e czélra használtatik, hanem a tulajdonos beleegyezésével egy harmadik használja. Ebben az esetben, ha a szövegezés igy marad: az igen könnyen oda magyarázható volna, hogy azon kocsi adóköteles nem lesz ; továbbá a 6-ik sorban kihagyandó lenne ezen két szó: „sajátjához tartozó." A javaslat ugyanis igy szól: „adótárgya továbbá minden ló, melyet tulajdonosa sajátjához tartozó ily kocsikhoz használ." Ha ez igy marad, megtörténik, hogy egyiknek lesz egy lova, a másiknak egy luxus hintója és ketten használják mind a kettőt a nélkül, hogy adót fizetnének. Indítványom tehát oda járul, hogy a 14-ik §. 3-ik sorában e szó „kizárólag" és a 6-ik sorában e két szó „sajátjához tartozó" kihagyassék, mint a mely kihagyás különben sem zavarja az értelmet ; hanem a törvény intentiójának felel meg. Széll Kálmán pénzügyminister: Én a tett mindkét módosítást elfogadom mint olyanokat, melyek a törvényjavaslatnak ezt a §-át csak világosabbá, praecizirozottabbá teszik. Én is bővebb megfontolás után ugy látom, hogy az emiitett szavak a §. szövegéből kihagyhatok: mert kihagyásuk az értelmet sem zavarja, sőt világosabbá teszi a törvény intentioját, Szeniczey Ödön jegyző {újra fölolvassa Horánszky Nándor módositványát.) „A 14. §. 3. sorából e szó „kizárólag" és 6. sorából ezen szavak: „sajátjához tartozó" hagyassanak ki." Tisza László : Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, de a „kizárólag" szóra nem lehetek egy értelemben sem a tisztelt pénzügyminister úrral, sem az előtte szólott tisztelt barátommal. Én a „kizárólag" szónak nem azt az értelmet tulajdonítom, a melyet tisztelt barátom, hogy az tudniillik kizárólagos tulajdona legyen az illetőnek ; hanem azt az értelmet tulajdonítom, hogy az ő kizárólagos használatára fordittassék a kocsi. Mint alföldi ember csak azokat a nagy sarakat említem föl, mikor igásszekeren, közönséges löcsösszekeren, melybe a legjobb lovakat kell fogni, kénytelen a gazda ülni, ha a szomszéd faluba akar menni; nem hiszem, hogy azt a löcsös szekeret épen ugy meg akarjuk adóztatni, mint a többi szekeret. Én tehát e tekintetben azon eszmének jelzésére, hogy oly szekereket, melyeket kivételes esetekben kell az illetőknek használni: adó alá nem jönnek, kérem a „kizárólagos" szónak benhagyását. A második módosításra megegyezem abban, a mit a tisztelt minister ur és Horánszky tisztelt barátom mondott. Teleszky István: Tisztelt ház! Én pártolom Horánszky tisztelt képviselőtársam módositványát, mert lia a „kizárólag" szó a szövegből kihagyatik is: akkor is a szöveg a következő marad: „A kocsi- és lóadó tárgya: minden hintó, Higanyra alkalmazott kocsi és minden más oly kocsi, mely a tulajdonos, vagy családja, vagy a hozzátartozóknak személyes használatára van rendelve, továbbá minden ló, melyet tulajdonosa ily kocsikhoz használ, vagy mint hátas lovat saját vagy családja személyes használatára tart," Ebből tehát, ha a „kizárólag" szó kihagyatik : nem következik az, hogy a löcsös szekér, mely a nagy sárban használtatik egyszer vagy talán tízszer egy esztendőben, az által a kedvezményből kivétessék; mig ellenkezőleg, ha a „kizárólag" sző benne marad: lehet minden luxusra szolgáló kocsit az adó alól kivonni. Ennélfogva kérem méltóztassék Horánszky képviselőtársam módositványát elfogadni. Paczolay János: Tisztelt ház! Én pedig azon véleményben vagyok, hogy ha azon löcsös szekereket, melyeket néha-néha gazdáik használnak, nem akarjuk adó alá vonni: akkor múlhat lanul bent kell maradnia e szónak „kizárólag", mert az különbözteti meg azt a közönséges szekeret, a melylyel mindenféle gazdasági anyagokat kihordani szoktak. Ha néha kénytelenségből használja a gazda az ilyen kocsit : akkor, ha a „kizárólag" szó kimarad, ezt a kocsit is meg kellene adóztatni, épen ezen okból szükséges oda tenni a „kizárólag" szót; mert ha egyedül a rugauyra alkalmazott kocsi volna érintve : akkor nem volna szükséges ; de minthogy nem csak ez, hanem más kocsik is, melyeket a gazda használ, oda vannak téve : annálfogva én muíhatlanul szükségesnek tartom, hogy a „kizárólag" szó ben maradjon. Széll Kálmán pénzügyminister s Tisztelt ház! Én azt gondolom, hogy az iránt tisztában vagyunk, hogy minden olyan kocsi, a mely tisztán személyes használatra van alkalmazva, megadóztassák ; de csak az és más nem. A mit Horánszky képviselő ur indítványában előadott, a miért e szót „kizárólag" ki akarja hagyatni: az lényegben ezzel nem ellenkezik. Ő ugyanis ki akarta hagyni oly szempontból, melyet ugy hiszem Tisza László és Paczolay képviselő urak is helyeseltek, mi ellen nem is lehet ellenvetni semmit. De ha ez a szó, hogy „kizárólag" nem marad is ki: mindenesetre rósz helyen van. Méltóztassék oda tenni a következő sorban a „személyes" szó elé: akkor i inkább kifejezi azt, a mit kifejeznie kell. (Helyes12*
