Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

360. országos ülés áprit 7. 1875. Járásbíróság" tétessék-e vagy nem? (Helyeslés.) Azt gondolom, hogy igy leghamarább esnénk át a szavazáson. Lázár Ádám: A fölvett kérdéshez kívánok szólani. Miután e szakasznak három része van, azt hiszem, leghelyesebben jár el a tisztelt elnök ur, ilbtőleg a tisztelt ház: ha a három részre egyenként történik a szavazás, annál is inkább, mert a pénzügyminister ur módositványa csak a §. második pontjára vonatkozik, melyre nézve nekem is van módositványom; mig ellenben a harmadik bekezdésre csak nekem van módositványom, a pénzügyminister urnák nincs. Legczélszerübb lenne tehát,egyenként tűzni ki szavazás alá a §. egyes pontjait, legelőször az adóügyi bizottság szövegezését vévén föl. Elnök: Akármelyik eljárást követjük, az a szavazás eredményén nem változtathat. A nehézség a képviselő ur által ajánlott eljárás ellen az, hogy a képviselő ur módositványa nem az egyes bekezdésekre vonatkozik, hanem össze foglalja a §-nak mind a három pontját. Egyébiránt igy is föltehetein a kérdést. Méltóztassék a jegyző urnák a 17. §. első bekezdését fölolvasni. Szeniczey Ödön jegyző: (Olvassa.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház, a 17-ik §. első bekezdését az adóügyi bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Következik a második bekezdés. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a második belcezdést.) Elnök: Ezen bekezdés ellen két módositvány adatott be; egyik a minister ur részéről, melyben ezen szavak helyett „illetékes törvényszék" „illetékes járásbíróság" inditványoztatik tétetni; a másik módositvány Lázár Ádám képviselő uré, mely, ha értelmét jól fogtam föl, e szó helyett: „törvényszék", e szót: „szolgabíró" kívánja tétetni. A szabályok szerint először is azt a kérdést teszem föl: elfogadja-e a tisztelt ház, a második bekezdést az adóügyi bizottság szövegezése szerint? (Fölkiáltások: Nem fogadjuk el!) Ha ez nem fogadtatik el: akkor a házszabályok szerint azon módositványt kell szavazás alá bocsátanom, mely az elvetett szöveghez legközelebb áll, és azután vétetnek elő sorban a közelebb álló módositványok. (Egy hang: A legtávolabb álló jön szavazás alá!) A házszabályok 146-ik §-a igy szól: „Legelőször a központi, majd a különbizottsági javaslat és ennek nemlétében vagy el nem fogadtatása esetéhen, az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositványok ; végre az elleninditvány és ennek netaláni módositványai.

g Igy szól a házszabály, s nekem ehhez kell tartanom magamat. KÉPV, H. NAPLÓ, 18|. XVI, KÖTET, (Helyeslés.) Különben a szavazás eredményére nézve mindegy, akármely sorban tűzzük ki szavazásra a két módositványt. Minthogy az a módositvány, melyet a pénzügyminister ur adott be, közelebb áll a mellőzött szerkezethez, legelőször is azt tűzöm ki. (Helyeslés.) Méltóztassanak azok, a kik a 17-ik §. második bekezdését a pénzügyminister ur által javaslóit módosítással elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) E szerint a pénzügyminister ur módositványa elfogadtatván, Lázár Ádám képviselő ur módositványa mellőzve van. Méltóztassanak most a 3-ik bekezdést meghallgatni. Szeniezey Ödön jegyző (olvassa a 3-ik bekezdést.) Elnök: Ezen bekezdés ellen szól Lázár képviselő ur módositványa főleg azon tekintetből, hogy az elévülési időt hat hónap helyett három hónapra kívánja megállapittatni. A kik a 17-ik §. 3-ik bekezdését az adóügyi bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 18-ik %-t.) Lázár Ádám i Ezen §-han két nevezetes körülmény iránt foglaltatik intézkedés, tudniillik a vadászati jegyek elvesztésére és elromlására nézve. Hogy ezen két eset mennyire lehetséges, mutatja á többszöri fölszólalás daczára elfogadott 12. §. Ha csak bádogszelenczét nem készítenek a vadászati jegy számára, lehetetlen, hogy az el ne romoljon. Helyes tehát, hogy gondoskodik a törvény arról, hogy az elenyészett jegyek helyett mások adassanak. De a kérdés az: hogy ujabb illetékfizetés mellett történjék-e az? Itt különböztetést tesz a törvény. Az első bekezdés az elveszett jegyekre szól, s eltérőleg a pénzügyminister ur inditványától, mely egy egész amortizationalis eljárást kivánt erre létesíteni; az adóügyi bizottság szövegezése szerint ujabb illetékfizetés mellett lehet kapni uj jegyet: ha a régi jegy elveszése a községnél bejelentetett, A második bekezdés a vadászati jegyek elromlásáról szól és azt állapítja meg, hogy ezen esetben 50 krajczáros bélyeggel ellátott folyamodványra ujabb illetékfizetése nélkül uj jegy adassék ki. Én részemről ezen két intézkedést, mint ugyanazon alapból kiindulót: nem látom egymással ellenkezőnek, és azért a 18. §. rendelkezését nem találom elfogadhatónak. Megtörténhetik, hogy a vadászati jegy az év utolsó napjában vész el, igazságtalanság tehát, hogy az uj jegy ugyanazon adóval rovassék meg, mint az előbbi. Minthogy pedig már a jegy elromlása esetében nem fizettetik uj illeték; ennélfogva a 10