Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

72 360. országos ülés ápril 7. 1875. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Lázár Ádám által beadott módosiiványt.) Széll Kálmán pénzügy mi nister : Tisztelt ház! Ha jól fogtam föl, a tett niódositás és a szöveg között két lényeges különbség van. Az egyik az, hogy a módosítás akként kívánja szabályozni az eljárást, hogy a községi elöljáróság jelentést tegyen a bíróságnál, és ennek következté­ben ott quasi hivatalból indíttassák meg az eljárás. A szöveg azonban akként intézkedik, hogy a jelen­tés a pénzügyi közegekhez megy s ezek teszik meg a lépéseket a birsig kiszabására vonatkozólag az illetékes szolgabiróság, illetőleg bíróság fóruma előtt. A módosításnak ezen részét nem fogadhatom el : mert én azt sokkal megfelelőbbnek tartom, ha a község jelentését a pénzügyi orgánumnak teszi meg, és ez mint fölpörös vagy vádló indítja meg a lépéseket ; mintha a biróság kénytelen hivatalból tenni meg a, lépéseket. Ez utóbbi esetben bonyolul­tabb volna az eljárás. A mi azt illeti, a mit a módosítás nem mond ki határozottan ; de mégis elérni akar, hogy tudniillik a b) és c) pont esetei alá sorozott kihágásoknál az illető conpetens fórum ne a törvényszék, hanem a járásbíróság legyen: én a magam részéről a mó­dosításnak ezen intentiójához hozzájárulok, és a szóban forgó §. 2-ik bekezdését helyettesíteni kívánnám azzal, ha a tisztelt ház helyeslésével talál­kozik véleményem: hogy a „b) és e) eseteiben az illetékes járásbíróság előtt teszi meg". Ekként gyorsabban történhetik az elintézés és a polgári perrendtartás szerint is 300 frtig a polgári -pörök bizonyos korlátok és modalitások között a járásbíró­ságok elé tartoznak. Nem látom át, miért kellene a törvényszékhez utasítani az itt szóban lévő kihá­gási eseteket, Vitessék a kereset a járásbírósághoz, és folyjon ott le. Én tehát a §. 2-ik bekezdésének b) és c) pontját ekként tartom módositandónak: „a b) és c) pont eseteiben pedig az illetékes járás­bíróság előtt teszi meg." (Helyeslés.) Elnök: A módosítás föl fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa :) a 2-ik bekezdés utolsó szavai helyett ezek jönnének: „az illetékes járásbíróság előtt teszi meg." Csiky Sándor: Tisztelt ház! Én a Lázár Ádám képviselőtársam által beadott módosítást azért fogadom el: mert sokkal czélszerübbnek és a nemzet, a nép jelleméhez és a fönálló törvényekhez sokkal alkalmazottabbnak lenni találom ; hogy ha az aféle kihágásokban, minőkről itt e §-ban emlifés van téve, nem az illető pénzügyőrökhöz és adóbizottságokhoz, hanem egyenesen a közigazgatási polgári közegek­hez tétetik a följelentés. Azok a polgári közegek különben is birák, kik kimondhatják világos esetekben azt, hogy valami büntetésre érdemes eset fordul-e elő ? Azért a pénz­ügyi közegeket az eféle bírságok kiszabására is én nem látom czélszerüleg alkalmazhatóknak, és ennélfogva ezen első pontját a Lázár Ádám képvi­selőtársam által beadott módositványban foglaltak­nak, elfogadom; de elfogadhatónak találom a mődo­sitvány 2-ik pontjában foglaltakat is, . a mikhez maga a pénzügyminister is hozzájárult, s igy a mó­dositványt egészen magamévá teszem. Azonban méltóztassék a tisztelt ház kegyesen megengedni, hogy ez alkalommal az átalam a 14. §-nál elmondottak igazolására, a mennyiben az, a mit mondottam, félremagyaráztatott, mondjak né­melyeket. Elnök: A tárgy, melyre a képviselő ur fölszólalása vonatkozhatik, rég meghaladhatott, s igy arra visszatérni többé nem lehet, (Helyeslés.) Méltóztassék talán az illető képviselő urat privátim fölvilágosítani. (Élénk derültség és tetszés.) Nekem kötelességem, a képviselő urat fölszólítani: ne mél­tóztassék a tárgyalást félbeszakítani az által, hogy visszamegy oly dologra, a mely régen meghalad­tátott, (Helyeslés.) Csiky Sándor: Engedelmet kérek, sza­vaim félremagyarázása miatt, talán most is szabad néhány szót szólanom. (Közbeszólások a középről: Akkor lett volna helyén!) Ha megvonja tőlem a tiszelt ház a szót, azon esetben, csak annyit jelzek meg, hogy általam az előbb mondottakra vonatkozó czá­folata Tisza László, valamint Paczolay képviselő urnák nem áll, és én e czáfolatok ellenkezőjét be­bizonyítani tudom, ha a tisztelt ház a szót tőlem el nem veszi; ha pedig elveszi: akkor engedelmes­kedve elállók a szótol; föntartváu magamnak oly alkalmat találni, a mikor szavaim valóságos, dönt­hetetien igazságát bebizonyítom. Elnök: A 17. §-ra nézve két módositvány adatott be. Méltóztassanak meghallgatni; fölfognak olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (újra föl­olvassa a módositványokat.) Elnök: Lázár Ádám képviselő ur a 17. §. ellenében egy egészen uj szövegezésű §-t hozott indítványba; a pénzügyminister ur pedig a 17. §-nak csak a második bekezdését kívánja változtatni, a mennyiben „illetékes törvényszék" helyett: „illeté­kes járásbíróság "-ot kivan tétetni. Ha a tisztelt ház megnyugszik benne: akkor fönhagyván későbbi szavazásra azon kérdést, hogy e §. második pontjában: „járásbíróság" vagy „tör­vényszék" tétessék-e, a kérdést először is ugy ten­ném föl: hogy a 17-ik §. elfogadtatik-e az adóügyi bizottság szövegezése szerint. Ha e szerint fogad­tatik el: akkor Lázár Ádám képviselő ur módosit­ványa elesettnek volna tekintendő; de fönmaradna a szavazás második kérdéséül, hogy a második be­kezdésnek utolsó sorában „törvényszék* helyett:

Next

/
Thumbnails
Contents