Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

68 360. oísságos ülés ápril 1. l§7a. s pedig meghozta a bélyegtörvénynól, midőn a bé­lyeg megcsonkításáról lévén szó, a leletet fölvevő tisztviselőt a birság egy részében részesiti, és ha­sonló intézkedést hoztunk a házadóra vonatkozó tör­vényben, mikor a házbérnek hamis bevallása beje­lentetvén, a bejelentőt részesiti a kincstár a birság egy részében; hasonló intézkedést hoztimk a kere­seti adónál is és egyebütt. Igaz, hogy az illető tisztviselőnek kötelessége ellenőrködni; hanem hogy ez által az ellenőrzés an­nál hatékonyabb, annál erélyesebb legyen, és a szük­séghez képest az illető minél gyorsabban járjon el: ezt megadták más országok törvényhozásai, megad­tuk mi is, más adónemeknél, hogy az illetők a bir­sági díjban részesittessenek. Keresni oly dolgokat, melyekkel e §. intézkedése absolute összeköttetésben nincs, eltévesztett dolognak tartom: mert itt nincs semmi már, a mi egyéb törvényekben más elren­delve nem volna. Madarász József; Tisztelt képviselő­ház ! Én nem vagyok azon véleményben, a melyben van az épen most nyilatkozott pénzügyminister ur és az előtte szólt és az ő véleményén lévő képvi­selő urak. Azt Íriszeim itt egy egészen uj adóról van szó, és ha régibb adóknál bizonyos helytelen­ségek történtek is és bizonyos följelentések jutal­maztattak is: ugy a miként azokat mi soha meg nem szavaztuk, most is erkölcsi kötelességünk min véleményünk szerint megtagadni, a mit rosznak és helytelennek tartunk. Én nem szólok az ellen, hogyha önök bírságot állapítanak meg, például hogy azon csősz vagy azon állami hivatalnok, ki erre és erre megbízva volt, és megbízatásában ennyi vagy annyi krajczárt kap : ha önök ezt törvénybe iktatják; de annak ellenére vagyok igenis, hogy följelentésekre mintegy ösztö­nözzük azokat, kiknek kötelességszerüleg kell csele­kedniük; és hogy azon állami közegek, hivatalnokok vagy azon csőszök külön fizetéseket húzzanak olyan után, a mit tartoznak teljesíteni. Én ismétlem vé­leményemet, hogy a közerkölcstelenség terjesztését látom abban, hogy jutalmaztassanak azok, kik köte­lességeikért fizetve vannak, hogy kötelességeikért külön jutalmaztassanak. Én tehát azt képviselői kötelmemnek ismerem mindenkor megtagadni; és egyátalában nem értem. miként mondhatta Móricz Pál képviselő ur, hogy „önök elhitethetik azt a tudatlan néppel, hogy az bün vagy vétek.' 1 Higyje el a képviselő ur, hogy a nép nem tudatlan; mert azt hiszem, hogy hát ő is, mi is — mert hiszen fölhívott a czáfolatra — vá­lasztóink előtt, a választó polgárok előtt nyilatko­zunk, nyilatkoztunk más polgárok előtt is; de én azt hiszem, hogy önök sem fognának velem egy értelemben nem lenni, (Zaj.) — hogy nemcsak a választó polgároktól, de Magyarország népétől, leg­alább a magyar nagy zömtől lehetetlen a józan észt megtagadni. De nemcsak tudatlannak nem lehet a népet állítani, és nem lehet jogosan állítani azt, hogy a tudatlan néppel elhitetjük azt, a mit itt önökkel nem vagyunk képesek elhitetni. Például Móricz Pál képviselő ur tegnap föl­szólalt, •—• sajnálom, hogy nem voltam itt, — ál­lítva, hogy háromszor-négyszer előhoztam a rendel­kezési ; alapot megtettem volna rá észrevételemet. Azt tapasztaltam, hogy még az 18?3-ki rendelke­zési alapnak ellene szavazott, és hogy a maguk pártja indítványozta a rendelkezési alapnak megszün­tetését. Miért? Nem azért, miként tegnap magát kifejezte, hogy szükséges az a magyar állam létére; nem, ily nyo­morú 200.000 frtra nem szorul a magyar állam léte. De hátha három évvel ezelőtt helyes és jogos volt meg nem szavazni, vagyis megtagadni : ez az, a miért mi azt hittük, hogy parlamentalis köteles­ségünk azt most is tenni. És ha mi önök ellené­ben politikai következetlenségökre hivatkozunk : akkor engedjék meg, a politikai tapintat is azt kívánja, hogy ne támadtassunk meg a részben, a melyben önöket lehet jogosan megtámadni. Mi nem is támadtuk meg önöket; hanem azt mondtuk, hogy helytelennek tartjuk hazánkra nézve ezen alap meg­szavazását. Tehát Móricz Pál képviselőtársamnak nem volt igaza. Én részemről igen jól tudom azt is, hogy a mit a törvényhozás törvény erejére emel, az iránt engedelmességgel tartozunk; hanem nem fogadom el azt, hogyha törvénybe iktatják önök azt, a mi a nemzetnek szokásával, természetével, jellemével ellen­kezik, amit gyűlöl, vagy gyűlölök, hogy az iránt tiszte­lettel viseltessék, vagy viseltessem. Az ilyenek iránt, midőn azok törvénybe iktattatnak, mik iránt ellen­szenvvel viseltetik: elkövet minden alkotmányos mó­dot, hogy azon törvényt megváltoztassa azért, mert gyűlöli, mert jellemével ellenkezik. A törvényhozásnak pedig okvetetlen köteles­sége : a bölcs mérséklet föntartása; higyje meg a tisz­telt képviselő ur, nem alkotni meg törvényben olyant, és nem kötelezni törvény által a nemzetet olyanra, a mit a nemzet gyűlöl, a mi a nemzet jellemével és szokásával ellenkezik. És mert én a följelentést, delatiot (Zaj a középen.) igenis állítom, hogy ez ugy van, delatio azok részéről, a kik fizettetnek, de fizetés nélküli delatiok is vannak: a magyar nemzet jellemével, szokásával nem csak ellentétes­nek, hanem gyűlöletesnek is tartom ; pártolom Sze­derkényi képviselőtársam módositványát. Móricz Páli Személyes kérdésben kívá­nok szólni, és épen azért arra, a mit a tisztelt kép­viselő ur a Dispositions-Fond-ra nézve mondott, refie­ctálni nem kívánok: pedig azt mondhatnám, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents