Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-360

360. országos lilés ápril ". 1873. 67 szere kívánják, hogy mi is meghallgassuk. Ismétlem, hogy én magát a jegyző urat nem vádoltam ; csak azt mondtam, hogy a jegyzői kar nem ugy van alakítva, mint a házszabályok megkívánják. (Egy hang a Msépen : Hogy-hogy.') Én az első alkalommal is ugyanazon módon intettem, hogy szólni akarok, ugy írattam föl magamat, mint [későbben figyelmeztettem a jegyző urat Móricz Pál felszólalása után, és így sérelmem csak az volt, hogy miért nem szólittattam föl mindjárt Móricz képviselő ur után. Körmendy Sándor: Tisztelt ház! Hogy a jegyzői kar részéről valami nagy figyelemben nem részesülünk, azt bizonyítja azon körülmény is, hogy egy negyedóra óta voltam kénytelen integetni, hogy följegyezzenek. Egyébiránt a tárgyra vonatkozólag akarok szólani. Nem fogom az előttem szólókat azon térre követni, melyre kiszáguldoztak, én szorosan a tárgyra vonatkozólag akarom röviden előadni véleményemet, az előadó urnák egy argumentumára vonatkozólag. 0 azt monda, hogy sajnos, de szükséges rósz ezen intézkedés, nem ugyan e szavakkal, hanem ugy monda, hogy az emberi természetből kifolyólag szükséges ezen intézkedés. Én azon meggyőződésben vagyok, tisztelt ház, hogy a törvénynek nemesítő irányzatúnak kell lennie; legyen a törvény olyan, hogy az emberi természetben rejlő rosznak ne nyújtson táplálékot, hanem igyekezzék annak útját állani. Ha a törvényhozás nem képes ezen magaslatra emelkedni: akkor nem képes hivatásának eleget tenni. Én ezen szempontból határozottan helytelenítem azt, hogy, mint előttem kifejtetett, mintegy nem ugyan bűnbért adjunk, — mert én ezt annak nem tekintem, hanem hogy a hivatalos kötelesség teljesítéséért külön jutalmakat nyújtsunk azoknak, a kiknek tisztük kötelességüket teljesíteni. Én ugyan nem törődöm azzal, tisztelt ház, hogy egy törvény, mely alapjában rósz és helytelen — reám nézve pedig alapjában rósz minden adófölemelést vagy uj adó behozatalát czélzó törvény, inert nem saját szükségleteink födözésére fordíttatnak, nem használtatnak föl a nemzet fillérei, hanem idegen czéloknak továbbra is dédelgetésére fordíttatnak, tehát mert alapjában rósz,— szerintem minden uj adót behozni czélzó törvény, tehát nem törődöm vele : minél roszabbul alkotják meg Önök ; mert mennél roszabb, annál hamarább fordul ellene a hazai közvélemény; és mivel e közvélemény meglehetősen el van áltatva, nagyon szükséges az, hogy önök minél tapintatlanabbul alkossanak törvényeket. De erkölcsi érzetem fölszólal azon eszme ellen, a mely szempontból itt ezen §. védelmeztetik. Azért ha már szükséges a törvénynek, mint minden törvénynek, bizonyos sanctiot adni, ha már szükséges a birságdijakról szólni: akkor legalább méltóztassanak a birságdijakat oly czélokra fordítani, melyek más oldalról legalább enyhítik a közérzülct fölháborodását, méltóztassanak legalább nemesítő erkölcsi czélra fordítani, például nem a községnek nem tudom minő szükségleteire ; hanem azon községben lévő nevelési vagy jótékony czélu intézetekre méltóztassanak fordítani a birságdijakat. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) E szempontból bátor vagyok a következő módositványt beterjeszteni. A 16. §. első bekezdése ekként módosíttassák: „Az előző 15. §-ban megszabott bírság azon község jótékony vagy nevelésügyi intézményeit illeti, melynek határában a felszólítás történt." Elnök* Gaál képviselő urnák azon megjegyzésére, hogy a jegyzői kar nem lenne a házszabályok értelmében alakítva, kötelességemnek tartom azon megjegyzést tenni, hogy a jegyzőket a ház minden korlátozás nélkül választja, s a jegyzői kar csakugyan a házszabályok értelmében annak rendje szerint van megválasztva, tehát kifogás alá nem jöhet. A mi azt illeti, hogy a T-ik jegyző ne választassák : azt a tisztelt ház a mostani összejövetel alkalmával határozatilag kimondani méltóztatott. Egyébiránt én, tisztelt ház, eonstatálom. hogy kivévén ezen egyetlen mostani esetet, melyben véletlenül tévedés történt, a ház ezen oldalán ülő képviselőknek (Elnök a szélső bal oldalra mutat.) teljes meggyőződésem szerint, nem lehet méltányos panaszuk arra nézve, hogyha szólni kivannak: a jegyző urak teljes készséggel ne jegyeznék föl és ne hívnák föl őket a szólásra. (Ugy van!) Kérem a tisztelt házat, hogy ezen incidentalis kérdés további fejtegetésével hagynánk föl és mennénk át a napirenden lévő tárgy fölötti tanácskozás folytatására. (Helyeslés.) Széll Kálmán pénzügyminister : Igen röviden kívánok a beadott módosításra nézve nyilatkozni, röviden azért, mert teljesen egyetértek azokkal, a miket Móricz Pál, Tisza László és Paczolay tisztelt képviselő urak fölhoztak. Teljesen indokolva találom ezen §. illető rendelkezését, és én is csak a tisztelt barátaim által mondottakat hozhattam volna föl Szederkényi képviselő ur módosítása ellenében. Csak azért szólalok föl, hogy kijelentsem, hogy itt nincs egyébről szó, mint a mi történik mindenütt a világon és nálunk is. A kö-érzületnek fölháborodását s az erkölcsi érzetnek megsértését, melyet a képviselő urak itt föltalálni vélnek: senki sem keres más civilizált országok adótörvényeinek haI sonló intézkedéseiben, és nem keresték e házban í sem maguk a tisztelt képviselő urak akkor, midőn j több fönálló adótörvényben a dolog természetéből ; folyólag ily intézkedési a törvényhozás meghozott. 9*