Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-359

58 359. országos ülés ápril 6. 1875. divatos és férfias multságot, minden cseléd részére a vadászati jegy árának lefizetése egy kissé túlságos, és azért, mivel ez csaknem lehetetlenné tenné a vadászat ezen nemének gyakorlását : bizonyos fokozatnak fölállítását azokra nézve, a kik részint maguk, részint lóháton, és részint több cseléddel és hajtóval vadásznak : én is szükségesnek tartom, mivel nem volna czélszerii minden egyes cselédért három évre a 12 forintot lefizettetni. E fokozatnak fölállítása által nem károsulna meg az állam, sőt inkább jövedelme szaporodnék, ha a határzónáit helyesen megvonjuk. Miután pedig bajos volna e §-t rögtön helyesen formulázni, kérem a tisztelt házat: méltóztassék a 9-ik §-t formulázás végett az adóügyi bizottsághoz utasítani, hogy e két tekintet figyelembevételével egy helyesebb formulázást terjeszszen a tisztelt ház elé. (Helyeslés.) Elnök S Azt hiszem, hogy a ház határozataként kimondhatom, hogy a 9. §. az adóügyi bizottsághoz utasittatik. Következik a 10. §. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 10. §-t.) IS. Orbán Balázs : Tisztelt képviselőház! A törvényjavaslat ezen 10. §-a oly laconicus modorban vau tartva, hogy az aligha kiterjeszti a védfegyverek adómentességét mindazokra, kikre e törvény szellemében ki kellene terjesztenie; igy például kiterjeszti a mezei gazdaságoknál a vetések, termények és állatok őrzésére alkalmazott egyénekre, juhász, pásztor és csőszök megemlítésével; de mellőzi a mezei lakások, tanyák, s más helyiségek fölügyelőit, őreit, kiknek pedig közbiztonsági, sőt önföntarthatási szempontból mulhatlanul szükségük van védfegyvérekre. E hiányt néhány a szöveg közé beillesztendő szóval könnyen ki leket pótolni, s ez iránt bátor vagyok, minden hosszabb indokolás nélkül, következő módosításomat beterjeszteni. „A második sor végére ezen szó után „állatok* tétessék: „és helyiségek őrzésére alkalmazott fölügyelők, őrök, s más". Ezen módosítás szerint igy hangzanék az egész §.: A 9. §. határozata nem terjed ki a mezei gazdaságnál vetések, termények, állatok és helyiségek őrzésére alkalmazott fölügyelők, őrök s más, őrizetre alkalmazott egyénekre (csősz, juhász, pásztor stb.), kik mindazonáltal, ha vadászaton kapatnak : a jegy nélkül vadászokra kiszabott bírságot kötelesek fizetni, és annak pontos lefizetéseért másod-sorban felelős az, kinek szolgálatában az illető egyén áll." Széll Kálmán pénzügyminister i Ha ez a módosítás nem akar lenni más, mint az, hogy a törvény szerint bélyeget, illetőleg illetéket ne tartozzanak fizetni azok, kik gazdasági czélokra a gazdasági állatok és termények őrzésére használtatnak: az teljesen fölösleges, mert a szövegben benne van. Ha több akar lenni : akkor nem fogadhatom el; mert hiszen bizonyos korlátok közt, azt hiszem, meg kell maradni, ha olyasmit akarunk alkotni, a mi minden irányban csakugyan helyes kiindulási pontul szolgálhat. Ha tehát arról van szó. hogy azok kivétessenek, kik ezen gazdászati czélokra alkalmaztatnak : az a törvényben benne van; ha pedig azokat is ki akarjuk venni, kik vadászati czélokra alkalmaztatnak : akkor ez által köpenyeget csinálunk, mely alól a törvényt ki lehet játszani. Én elég világosnak tartom a 10. §-t, és kérem a tisztelt házat, méltóztassék azt módosítás nélkül elfogadni. (Elfogadjak?) Mihályi Péter jegyző (újra fölolvassa a báró Orbán Baláss által beadott módositványt.) Elnök! Méltóztassanak azok, kik a 10. §-t az adóügyi bízottság szövegezése szerint elfogadják, fölállani. (Megtörténik.) A többség a §-t változatlanul fogadja cl. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 11. §-t. 11. §. A vadászati jegyek különbség nélkül 12 frtos bélyeggel láttatnak el: ezen illetéknek előleges lefizetése nélkül ki nem szolgáltathatók; egyéb dij kiállításukért nem szedethetik. Irányi Dániel S Tiszteit ház! Miként az átalános vita alkalmával szerencsém volt már előre jelezni, én a vadászati adót túlságosnak tartom, és annálfogva leszállittatni kérem, és pedig kérem nemcsak a demokratia érdekében, hanem egyúttal az államkincstár érdekében is. 12 frtot, tisztelt ház! Magyarországon, s különösen jelen körülmények között, csak a vagyonosabb osztályú ember fizethet vadászati engedélyi dij fejében: a szegénysorsu, az bizonyosan meg fogja magától vonni a vadászat élvezetét, mert nem telik tőle. De, a mint azt igen helyesen jegyezte meg Simonyi tisztelt barátom, az államkincstár is — attól tartok, — meg fogja bánni: ha ezen adótétel túlságos magasra szabatik; mert ha például 5 frt lenne a vadászatengedély dija, mindazok, a kik eddig vadászni szoktak, ezen összeget szívesen meg fogják adni: csakhogy ezen élvezettől ne fosztassanak meg; holott, ha 12 forintot kell fizetni: bizonyosan kétszer is meg fogják gondolni, semhogy arra a kiadásra elszánják magukat, és igy utoljára azon czél, melyet a tisztelt pénzügyminister ur el akart érni, nem lesz elérhető. Francziaországban 25 frank a vadászati engedély dija. Nem tudom: vajon ujabb időben, miután