Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-359
3o9. országos ülés ápfil 6. 18T5. 43 1 frt 20 kr súlyos adót nem képez. A magyar törvényhozásnak jutott azon dicsőség, hogy figyelmét ez adótárgyra kitérjeszsze, és hogy azokat rójja meg épen a legsúlyosabb adóval, kiket a törvényhozásnak voltakép kedvezésben kellene részesíteni. Annál igazságtalanabb ez eljárás, mert csak nem rég történt, hogy a két lakosztályu házak birtokosai megfosztattak szavazati joguktól. Most ugyanazoknak, kik politikai jogukat elvesztették: kárpótlásul az nyujtatik, hogy adójuk tetemesen fölemeltetik. Valóban, mintha csak előre látta volna már a törvényhozás, vagy előre szándékba lett volna már az, hogy ezeknek adóját emelni fogja, hogy a választók ne kérhessék számon képviselőiktől, miért emelték föl adójukat: megfosztották őket azon módtól, hogy képviselőiket e tekintetben kérdőre vonják, mert nekik jövőre nem lesz szavazati joguk. Meglehet, tisztelt ház! hogy ez némelyekre megnyugtatásul szolgál, s a biztosságnak bizonyos nemét érezhetik, hogy olyanoknak emelik adóját, kiknek képviselőjük nincs, kiknek tehát felelősséggel, mint képviselők, nem tartoznak. De én azt hiszem, tisztelt ház! hogy ha bár íonforog ezen körülmény: nem kell-sne szem elől tévesztenünk a magasabb törvényhozói szempontot. Tekintetbe kellene vennünk, hogy a népnek legszegényebb osztálya képezi úgyszólván a nép zömét, s a nemzetnek mindenesetre egyik legszámosabb osztályát. És most már, ha majd ez osztályhoz fordul annak idejében a haza, s fölszólítja azt a veszély idején a haza védelmére: nem tudom, micsoda viszhangot íog adni az ilyen fölszólitás azok. részéről, kikkel igy bánik a törvényhozás. Ezenkívül van még egy átalános szempont, melyet a törvényhozásnak sóba szem elől téveszteni nem szabad: ez a társadalmi rend föntartásának nagy érdeke. A szegény népben, a nélkül, communisticus, vagy socialis tanokat szivna magába: mindég meg van az elégedetlenség a gazdagabb néposztályok ellen, és bizonyos elkeseredés kovásza? Nem ezélszerü ezen kovászt azáltal eijedésbe hozni akarni, hogy mostoha bánásmódban részesiti a törvényhozás a népnek ezen osztályát; mert a néposztály igen számos, és ha elkeserítik a törvényhozás részéről tapasztalt bánásmód által: lehet oly idő, midőn igen veszélyessé válhatik. En mindezeknél fogva, tisztelt ház! nem járulhatok azon adóemeléshez, mely az 5. §-ban, különösen az alsóbb fokozaton, a házosztály-adóra nézve foglaltatik ? Nem mondom azt, hogy az eddig fönállott szabályok minden tekintetben megütötték az igazság mértékét; de ahhoz képest, a minek változtatása czélba van véve, minden esetre igazságosabbak és humánusabbak. Ennélfogva addig is, mig a házosztály-adónak gyökeres reformja életbeléptetnék: az eddigi fokozat megtartását kívánom, és ezen §. mellőzését óhajtom. Az erre vonatkozó módositványt bátor vagyok a tisztelt háznak elfogadására ajánlani. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a módositványt, mely igy szól:) „A házosztály-adóról szóló törvényjavaslatban az 5. §. hagyassák ki." Széll Kálmán pénzügyminister : Tisztelt ház! Arra kérem a tisztelt házat, szíveskedjék ezen §-t megtartani, és a módositványt, melyet Mocsáry Lajos képviselő nr előterjesztett: mellőzni. A törvényjavaslat ezen §-a a házosztályadóra vonatkozó rendelkezéseknek módosítását czélozza. Czélozza pedig két irányban: az egyikben az által, hogy — teljes meggyőződésem szerint. — helyesebb cathegoriákat, helyesebb osztályzatokat állit föl; de, — a mint a tisztelt képviselő ur maga is szíves volt részben beismerni, — az eddigi nagyon aránytalan osztá lyokat sokkal arányosabb és igazságosabb öszhangba hozza egymással, és helyesebb alapra fekteti. A második ok, a miért ezen §-nak elfogadását ajánlom, a mellett még az. hogy a nélkül, hogy tálterhelő adóemelést foglalna magában: mégis tetemes jövedelmi szaporulatot helyez kilátásba. Beismerem, hogy ez a főok; de e mellett nem lehet szem elől téveszteni azt sem, a mit már előbb voltam szerencsés említeni, hogy a cathegoriák, a mint eddig fönállottak: annyira aránytalanok és igazságtalanok, hogy e törvényjavaslat azoknak helyesebb alapra fektetését, és igy a házosztályadónak gyökerét javitó módosítását foglalja magában. Eddig, * mint méltóztatnak tudni: a házosztályadó a szerint volt kivetve, a mint V 3-a az összes lakrészeknek tényleg bérbeadottnak bizonyult vagy sem ; akár volt az kis község, nagyközség, vagy rendezett tanácsú város, ha 1\3-a az összes lakrészeknek bérbe nem adatott: a cathegoriák ugyanazok voltak; és csak akkor jött 50, illetőleg 100°/ 0 emelés alá a házadó, ha Vg-ada az összes lakrészeknek kiadatott. Ezen törvényjavaslatba, nézetem szerint, nagyon helyesen, és ugy az elmélet szempontjából, mint a gyakorlati élet követelményeivel is teljesen motiválható alapon három fokozat van fölállítva. Az első fokozatba, a legkisebbe, azon községek tartoznak, melyek a községi törvény értelmében kis és nagy községek, tehát a legkisebbek a lakosságnak ugy vagyonilag, mint értelmi tekintetében, s igy legalárendeltebb községei az országnak. A második fokozatba tartoznak a rendezett tanácscsal bíró városok, a hol a bérbe adott lakrészeknek V 3-a tényleg nincs bérbe adva. A harmadik fokozatba tartoznak azon rendezett tanácsú városok , a hol az összes lakrészek ] / 3-a tényleg bérbe van adva, vagy erre való tekintettel emelkedettebb , vagyonosabb, értelmesebb, és minden irányban előkelőbb városok: törvényhatósági joggal fölruházott városok. Már maga ez a hármas fölosz6*
