Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-359

42 359. országos i tatik-e elfogadni a házadóról szóló torvényjavaslat 1-ső §-át az adóügyi bizottság szövegezése szerint? A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 2-ik §-i) Dániel Ernő előadó i Bátor vagyok a t. házat egy sajtóhibára figyelmeztetni, mely ezen §-ban előfordul. Amásodik bekezdésben alólról kezdve a 4-ik sorban ezen szó helyett: „ vágány" teendő: , vágányu. " Elnök : Észrevétel nem tétetvén, ezen sajtóhiba kijavításával a 2-ik §-t elfogadottnak jelentem ki. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 3-ik §4.) Elnök : Észrevétel a 3-ik §. ellen nem tétetvén, az elfogadtalak. (Szélső bal felől fölkiáltások: Szavazzunk l) A 3-ik §-ra nézve szavazás kívántatik, fölszólítom tehát a tisztelt házat, hogy azok, kik a 3-ik §-t az adóügyi bizottság szövegezése szerint kívánják elfogadni, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik) A 3-ik §. elfogadtatott. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 4-ik %-t.) Elnök : Azt gondolom, hogy e §. csak átmeneti intézkedéseket tartalmazván, annak értelme az 5., 6., 7. §§-okban fog kitűnni, és igy, ha észrevétel nem tétetik, azt elfogadottnak jelentem ki. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az 5-ik §-íJ Mocsáry Lajos : Tisztelt ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatokban foglalt nagymérvű adóemelés leghátrányosabb oldala az, hogy annak súlya épen a népnek legszegényebb osztályára nehezedik. Ez az eset először itt a házadónál, a hol különösen az egy és két lakrészszel biró házaknak adója van tetemesen fölemelve; a másik eset a kereseti adónál van, a hol ismét a legszegényebb néposztály, a napszámos osztály adója, majdnem megvan kétszerezve, tehát ugy a házadónál, mint a kereseti adónál majdnem ugyanazon embereket, az ország legszegényebb polgárait éri az adófölemelés súlya. Hogy mily nagymérvű adófölemelést tartalmaz a szőnyegen levő törvényjavaslat, méltóztassanak megtekinteni ezen táblázatot, melyben az egyes adótételek föl vannak osztva. A legkisebb ház, az egy lakosztálylyal biró ház, fizetett eddig falun és mezővárosokban 60 krt, városokban, a hol egyharmad része bérbe van adva, 90 krt, jelenleg ezen törvényjavaslat értelmében fizet 80 krt, 1 frtot, illetőleg városokban 1 frt 20 krt. A két lakosztálylyal biró ház fizetett eddig 1 frt 60 krt, mezővárosokban két frtot, nagyobb városokban 2 frt" 40 krt, ezután fogna fizetni falun ilés ápril (i. 187">. 2 frtot, mezővárosban 3 frtot. nagyobb városokban 3 frt 60 krt. A három lakosztálylyal biró ház fizetett eddig falun és mezővárosokban 3 frtot, nagyobb városokban 4 frt 50 krt, ezután fogna fizetni 4 frtot, nagyobb városokban 6 frtot. így megy ez tovább, tisztelt ház! A nagyobb házaknál már mérsékeltebb az adófölemelés. így, példának okáért, az olyan házak, melyek 6 — 7 szobával bírnak, fizettek eddig 11 frtot falun, 15 frt 50 krt nagyobb városokban; jelenleg 12 —15 frtot, nagyobb városokban 18 frtot. így tovább, a nagyobb házaknál például a hat lakosztállyal biró házak már sokkal mérsékeltebb adóval vannak megadóztatva, sőt a nagyobb házaknál már alig van némi adófölemelés; itt csupán a tételeknek arányosítása vétetett szemügyre. Az adó súlya tehát egyenesen a kis házakra nehezedik és annál nagyobb mérvben, mivel eddig a házosztályadóra nézve, csak 2 kategória létezett falun és mezővárosokban, tehát az ország legnagyobb részében csak a legalacsonyabb adótétel fizettetett, a magasabb tétel csak a városokban fizettetett, a hol a háznak egy harmadrésze ki van adva; most még tetemesebben van .fölemelve az adó, és igy a nagyobb városokban természetesen még inkább: tehát még többre terjed ki az adónak ily nagy mérvben való emelése. Ez annál igazságtalanabb, tisztelt ház! mert nézetem szerint, olyan kis házak, mint az egy és két lakosztálylyal birok, voltaképen adótárgyát se kellene, hogy képezzék; mert az ilyen házak egyátalában nem képeznek jövedelmező tárgyat; hanem csupán csak arra valók, hogy a legszükségesebb életszükséget födözzék, miután az ember vadállat módjára hajlék nélkül nem lakhatik. Ezt figyelembe kell hogy vegye a törvényhozás. Nevezetesen a jövedelmi adónál minden nemzetgazdászati iró azon szempontból indul ki, hogy az, mi az élet föntartására nélkülözhetlenül szükséges, adótárgyát ne képezze. Sőt ezen elvet figyelembe vette még a volt pénzügyminister ur is, s átalában az eddigi magyar törvényhozás: mert nálunk a jelenleg projectált jövedelemadónál, illetőleg a töke-, kamat- és járadékadónál is az van javaslatba hozva, hogy az olyan kamat és járadékjövedelem, mely a 315 frtot nem haladja meg, adómentes legyen. Itt is azon szempontból indult ki a törvényhozás, hogy az, mi az élet föntartására nélkülözhetlen szükséges : adótárgyát nem képezhet. Ép oly kevéssé képezheti, nézetem szerint, az adótárgyát azon kis ház, mely egyedül csak arra szolgál, hogy a szegény néposztálynak hajléka legyen az idő viszontagságai ellen. Ezt tekintetbe vette még az absolutrendszer törvényhozása is, melytől átvétetett ez adó ép ugy, mint más adóink; mert legalább igen mérsékelt adóval rótta meg ezen kis házakat, a mennyiben 60 krajezár, illetőleg