Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
885. országos ülts ápril 5. 1875. 35 adótétel van érvényben: fog fizetni 33 írt 60 krt. Holott ellenkezőleg azon városokban, hol osztályadó van behozva : ez öt lakrészes ház után csak 8 frt adót fizet. Ilyen érzékeny a különbség a házosztály- és házbéradó között; s ha ehhez még azt veszszük, hogy a határvonal megállapítása olyan elméleti alapokra van fektetve, miszerint kisebb, szegényebb városok az átalános házbéradó rovata alá jutnak; mig a nagyobb városok nem: akkor nem kell bővebben indokolni, hogy azon alap, melyre ezen adó nem fektettetik, a legnagyobb aránytalanságnak képezi kutforrását, és én mindenesetre azt hiszem, hogy a törvényhozásnak — ámbár most gyökeres orvoslás nem eszközölhető, mert most nem az átalános házadó-reformról van szó, hanem csak a házbéradó törvényeinek ideiglenes meghosszabbításáról — mindenesetre, mondom, kell, hogy ez a törvényhozás kiváló gondját igényelje; kell, hogy az ideiglenes meghosszabbítás minél kevesebb ideig tartson, s oly törvényjavaslat terjesztessék a ház elé, mely ezen jelzett és valóban igen érzékeny aránytalanságokat megszüntesse. A mostani törvényjavaslat részben segít ezen aránytalanságon, a mennyiben a házosztályadónak némi fölemelését tervezi. Én részemről, tekintve a súlyos anyagi helyzetet, és tekintve azt, hogy a házadónak azon része czéloztatik az 5. §. által fölemeltetni, mely előnyöscbb a sokkal nagyobb házbéradó ellenében : ehhez szívesen hozzájárulok; annál inkább, mert azon fölemelés mellett is, mely a házosztáiyadóra nézve inditványoztatik, sokkal előnyöscbb helyzetben lesznek azok, kik házosztályadót fizetnek : mint a kik házbéradót fizetnek. De a mint e tekintetben a törvényjavaslat a létező aránytalanságot enyhíti, más részben a már most is létező aránytalanságot még fokozza; nevezetesen az által, hogy az átalános házbéradó alatt álló azon városokra nézve, melyek legalább 10.000 lakossal birnak, és melyek gőzmozdonyu vasúti vágányok mellett feküsznek : azokra nézve a levonási tételt nem, mint eddig volt Ű0°/ 0 , hanem 20°/ 0-ben véli megállapítani, vagyis egyszerűen, érthető számban kifejezve, azon 18 városban, melyek ezen kathegoriába esnek, a 100 frt utáni adótétel nem, mint eddig volt 14 frt; hanem 16 frtra emeltetik. Én, tisztelt képviselőház, ezt a magam részéről igen súlyosnak tartom, és azt hiszem, hogy talán azon, az adóügyi bizottság vélekedése szerint 200.000 forintra tehető bevételi többlet, mely a törvényjavaslat ezen 12. §-ának megszavazásától váratik: aligha hozható egyenmértékbe azon nagy megterhelteíéssel, mely kivételesen csakis ezen 18 városnak speciális adófölemelése által eszközöltetik. És én igen óhajtanám, hogy ha ezen törvényjavaslat részletes tárgyalása alkalmával a második szakasz, mely, mint jeleztem, a létező aránytalanságot fokozza, kihagyatnék, és az e tárgyban szükséges intézkedés meghozatala akkorra hagyatnék: mikor a házadó reformja tüzetesen fog a ház által tárgyaltatni; mert én valóban nem látom át, hogy oly faluban, a hol az átalános házbéradó be van hozva, valaki a saját házát maga használja : miért rovassák meg nagyobb adótétellel, mint egy más nagyforgalmu városban, a hol csak azért nem hozatott be az átalános házbéradó; mert az összes lakrészek fele nincs bérbeadva, és a mint fölhozatott, példák mutatják, utóbbi eset a nagyobb városokban gyakran fordul elő; mert többen lévén azon szerencsés helyzetben, hogy saját házukban lakhatnak : azt nem adják bérbe; holott kisebb forgalmú szegény városokban a házzal nem birok száma lévén több : az ezek által bérbe vett lakrészek magasabbra rúgnak, mint az illető háztulajdonosok által használtak. De még inkább előtűnik az aránytalanság, ha azt veszszük. hogy most e törvényjavaslat értelmében például Ungvárit vagy Pécsett a tényleg kiadott lakások után 16 frt fog minden 100 frt bruttójövedelem után adóként fizettetni ; holott nagyobb városokban, például Kolozsvártt, Szegeden stb., a régi kisebb adótétel megmarad. Én, tisztelt ház, óhajtanám, hogy a mennyire lehet, az aránytalanságok ne szaporitassanak; hanem kevesbittessenek, és ennélfogva, midőn kijelentem, hogy a magam részéről nem tartom helyesnek a törvényjavaslat 2. §-ában foglalt speciális intézkedést, és midőn a fölhozottakat a tisztelt kormánynak kiváló figyelmébe ajánlanám : azon esetre, ha a házadó, — mikép óhajtom, minél előbb — gyökeresen szabályoztatik. mondom, kijelentem, hogy egyébként a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés.) Széll Kálmán pénzügyminister; Tisztelt ház! Köszönettel tartozom a tisztelt képviselő urnák azért, hogy ámbár nehézségei és aggodalmai vannak a törvényjavaslat részletes intézkedéseinek egyikére, a törvényjavaslatot mégis elfogadja. Kétségtelenül teszi ezt azon súlyos pénzügyi viszonyok érzetében, melyek közt vagyunk, melyek a jövedelem fokozásának minden kitelhető módját annyira, a mennyire az keresztülvihető, és a fönforgó viszonyok közt nem túlságos megerőltetésbe kerül, a maga részéről is elfogadni kész. Észrevételei e javaslatnak egy szakaszára vonatkoznak, melyben, beismerem, van adófölemelés; nem ép oly nagy, mint a milyennek előtüntetni szíveskedik az illető városokra, hanem kétségtelenül nem egész kicsiny: mindenesetre nagyobb fölemelés. Beismerem, hogy a házadd ugy, a mint ma fönáll, bizonyos irányban gyökeres módosításokat igényel; beismerem, hogy ámbár elvileg a házadónak fölosztása házbéradóra és házosztályadóra ugy 5*
