Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
5 ti 3ó&. országos illés ápríl 5. 1SÍS. az elmélet, mint a gyakorlat szempontjából teljesen igazolható: még is ép azon határvonal bizonytalanságánál, és azon határvonal biztos kijelölése nehézségeinél fogra, hol kell az egyiket, hol kell a másikat alkalmaztatni: nem szenved kérdést, hogy anomáliák forognak fön; de azt állítom, hogy az anomáliákat e téren teljesen kizárni alig lesz lehetséges. Majdan, ha a házadó gyökeres reformjáról lesz szó: lehetséges lesz azokat palliativ módon némely helyütt enyhíteni; de hogy egészen kiküszöbölni lehetne: azt igen bajos és nehéz kérdésnek tartom ; annyival is inkább, mert ott, a hol tényleg a ház vagy lakrész bérbeadva nincs, de a viszonyok mégis olyanok, hogy az illető házosztályadót, — mert oly városban lakik •— nem fizethet : azt teljességgel elismerem, hogy az osztályba-sorozás, bármiként is állítsuk föl azt a házadóról szóló törvényben, absolute lehetetlen, hogy az mindenkor az igazság teljes mértékével bírjon, és igy persze azon városokra, melyek azon határvonalokhoz közel jönnek: azon vonalon innét vagy túl, azokra vonatkozólag természetesen mindig az illető nagyobb tétel áll. Így áll ez azon városokra nézve, melyeket tisztelt barátom fölhozott, s melyekre nézve azon adófölemeléseket, melyek 14°/ 0-et. a nyers jövedelem után 16°/ 0-et tennének, siilyosaknak tartja. Méltóztassék megengedni, ha van is itten ezen lépés folytán adóemelés, a mi nem szenved kérdést, hogy fölfelé, a jövedelem fokozása czélja felé haladva, csakugyan a jövedelem fokozása czéloztatik ; mert azt a jelen viszonyok föltétlenül parancsolják, de mégis egyszersmind a létező igazságtalanságok nagy részének épen kikerülése van czélozva, és azon igazságtalanságnak orvoslása van épen czélba véve. Hogyan áll a dolog? A mi házbéradónk három fokozat szerint vettetik ki. Hármas azon kivetési százalék, melylyel az adó kirovatik Budapesten: 24°/ 0-tel egyik a telken, a szerint, a mint a lakrészek bérbe vannak adva 20, ha nincsenek, 16°/ 0-tel a tiszta jövedelem után. A kérdés tehát az : mi az a tiszta jövedelem? Tiszta jövedelműi a törvény szerint föl van véve a nyers jövedelem bizonyos százaléka, és pedig az, a mely megmarad az épület-föntartási költségeinek levonása után. Ezen föntartási költség perceníualiter van megállapítva a törvényben; mert csak az ennek leütése után fönmaradó egész jövedelem tekintetik tisztának, s arra alapittatik a kivetési kulcs. Hogy volt eddig? Eddig ugy volt, hogy Budapesten az épület-föntartási költség és érték amortisatio fejében levonatott 15, a vidéken pedig 30°/ 0 , tehát meg van állapítva Budapest kivételével Magyarország összes városainak egy percentjére. Hogy ez magában véve nem igazságos kulcs, hogy Aradot, Pozsonyt, Nagy-Váradot, Zágrábot, egy szóval, az ország legnagyobb városait nem lehet hasonlítani azon városokhoz és helységekhez, a hol véletlenül valamely különös körülmény következtében, a lakosságnak hirtelen odatódulása folytán a lakrészek fele ki van véve magában véve, oly csekély igénytelen helységekkel, mint a minőre az utóbbi időben elég frappáns példa van, hogy ott, a hol valamely vasút- vagy gőzhajó-állomás keletkezett, hirtelen odatódulnak, a lakrészek fele ki van véve, hogy ott ugyanazon percenttel számítsák az értéktörlesztést, mint például Pozsony városában: az csakugyan nem igazságos. A jelen törvényjavaslat tehát ép azt czélozza. hogy itt két kathegoria állittassék föl, hogy fölállittassék azután az, hogy a 20 és 30°/ 0 a nyers jövedelemtől szárnittassék le, hogy a tiszta jövedelem kitudathassék az épületföntartási költségek fejében. Nagyon természetes, minél nagyobb ezen leszámítandó százalék: annál kisebb az adó, s megfordítva, ugy, hogy az által, hogy 30%-től 20%-re szállíttatik le, bizonyos városnál az értéktörlesztési összegnek levonási százaléka, az által az adófölemelés egy bizonyos mérve szándékoltatik. Igen. de hol történik ez? Ott, a hol tökéletesen indokolva van, nagyobb városoknál, és ott, a hol forgalom, ipar és kereskedelmi tekintetben a kereskedelmi fejlettség már a házaknak is nagyobb jövedelmezőségét a priori biztosítja, Történik azon 10.000 lélekszámmal biró városoknál, melyek ezenkívül vasúti vagy gőzhajózási állomást képeznek. Azt hiszem, ezen kétféle osztályozása a Budapesten kívül az országban lévő városoknak a levonási százalék tekintetében mindenesetre inkább megközelítése az igazságos adókivetésnek. Hogy ez nem a szerint történt, hogy a kevésbé-többé súlyosan terhelteknek adóját lejebbszállitottuk ; hanem hogy azok talán jobban terheltettek: ez a viszonyokban és azon helyzetben fekszik, melyben vagyunk, hogy a jövedelmeknek nem lejebb szállítására, hanem fölemelésére kell törekednünk, és ép azért indokoltnak tartom a törvényjavaslat második szakaszát, és kérem a tisztelt képviselő urat, — a ki egyébiránt hajlandónak nyilatkozott azt elfogadni, — hogy ő is ebben megnyugvást találjon. Hogy mi fog történni annak idejében, ha majd az átalános házadóról szóló reform életbe fog léptetni : arról most e pillanatban nem szólhatunk. Annyi bizonyos, hogy aránytalanságok mindig fognak létezni, és ezen aránytalanságokat mind egyszerre, egy kézlegyintésre megszüntetni nem áll a lehetőség határán belül. A tisztelt képviselő ur által fölhozott példák ellenében csak egyet hozok föl; a házadó más országokban is olyannak tartatik, melyet végre is
