Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
34 358, országos ülés ápril 5. 1875. Huszár Imre jegyző (olvassa a 18. szakaszt.) Elnök: Ezen szakasz ellen észrevétel nem tétetvén, azt elfogadottnak jelentem ki. Huszár Imre jegyző (olvassa a 19-ik szakaszt.) Széll Kálmán pénzügyminister: Tisztelt ház! A 19. §. előtt jönne majdan azon §., melyre, ha a tisztelt ház elfogadni kegyeskedik, a pénzügyi bizottság jelentése volna bevárandó ; azért kérem a tisztelt házat, hogy ezen törvény végmegszavazását ne méltóztassék holnapra kitűzni; hanem, ha esetleg fölvétetik azon §., azután történhetik a végmegszavazás. {Helyeslés) Elnök: Tisztelt ház! A bélyegilleték kiszabásáról szóló törvényjavaslatnak részletes tárgyalását még befejezettnek nem jelenthetem ki. hanem annak folytatása föntartatík a beadandó uj §. tárgyalása után. Következik már most a házadóról szóló 1868 : XXII. törvényezikk hatályának meghosszabbításáról és némely rendeletének módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt is mindenekelőtt kérdem, hogy átalánosságban elfogadja-e a tisztelt ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául? Teleszky István : Tisztelt ház! Bár a törvényjavaslatot útalánosságban a részletes tárgyalás alapjául én magam is elfogadom: mindamellett nem mulaszthatom el, hogy az alkalmat föl ne használjam, hogy némelyeket a házbirtok megadóztatására vonatkozólag és némely ott előforduló aránytalanságokat fölemlítsek és a tisztelt ház figyelmébe ajánljak; annál inkább teszem ezt, mert jelenleg a házadóról szóló 1868: évi XXII. törvényezikknek csak ideiglenes és a törvényhozás' további intézkedéséig való érvényben hagyásáról van sző. és így reménylem, hogy ha azok, melyeket előadni lesz szerencsém, ha talán ezúttal vagy épen nem, vagy csak részben lehetnek figyelembe veendők, mindezen adatok a törvényhozás további intézkedésében szemügyre fognak vétethetni. Az 1868; XXII. törvényezikk ugyanis a házbirtok megadóztatásánál két adórendszert állapit meg, tudniillik a házosztály és házbéradót. Nem szükséges részletes példákkal illustrálni azon egyenetlenséget, mely e téren előfordul; annyi bizonyos, hogy a házosztályadó, ha nem is a falusi községekre, de mindenesetre a városokra nézve igen előnyös helyzetbe hozza azokat, a kik azt fizetik, azok rovására, a kik házbéradót fizetnek. Én részemről a házbéradót már ugy is, mint az az 1868: XXII. törvényezikk értelmében előfordul, a legsúlyosabb adónemek egyikének vagyok bátor kijelenteni. Nevezetesen a házbéradóra nézve az van az 18G8: XXII: törvényezikkben megállapítva, hogy az ország fővárosában, Budapesten, a nyers jövedelem 15%-a vonatik le helyreállítási költségekre és a fönmaradandó jövedelemre az adó 24% adótétellel vettetik ki; továbbá oly helyeken, a hol az összes lakrészeknek legalább fele van bérbe adva: levonásba tétetik 30%; a fölülmaradandó 70% 20% adótétellel rovatik meg; minden más helyen pedig szinte 30% vonatván le föntartási költségekül, a fölülmaradandó tiszta jövedelem 16%-kal rovatik meg, vagyis számokban kifejezve : Budapesten fizettetik minden száz forinttól házbérjövedelem után 20 frt 40 kr; az ország többi részében azon helyeken, hol átalános házbéradó van behozva, vagyis hol a lakrészek fele van bérbeadva: minden száztól 14 frt; végre egyéb helyeken minden száz forint bruttó-jövedelem után 11 frt 20 kr. Ez aránytalanság azonban még szembeszökőbbé válik, ha concret alakban veszszük azt, melyek azon helyek, hol az átalános házbéradó van behozva, s melyek azok, hol nincs az átalános házbéradó behozva. Pedig, tisztelt ház, a súlyos adóteher, mely magában véve is nyomasztóan hat az adózó polgárok vállaira: még nyomasztóbb akkor, ha ugyanazon adónemnél a legnagyobb aránytalanságot tapasztaljuk. Az, a mi a súlyos adók viselését lehetővé teszi: az. ha az adó arányos. Nézzük most, minő helyek azok, hol az átalános házbéradő érvényben van, s minők azok, hol nincs érvényben? A különbség pedig igen érzékeny; mert ott, hol az átalános házbéradó van érvényben, ezen súlyos adóval rovatnak meg azon polgárok is, kik házaikat nem adják bérbe, hanem magok használják; míg ellenben a többiekben nem így áll a dolog, ott tudniillik, hol az átalános házbéradó nincs érvényben : ezen az illető tulajdonos által használt lakrészek nem a súlyos házbér, hanem a sokkal kedvezőbb házosztálvadó alá esnek. Ide pedig — hol a fölállított határvonal értelmében az átalános házbéradó van behozva, — nemcsak olyan helyek tartoznak, mint Szepesvárallja, Trencsén, Ungvár és némely kisebb bányavárosok ; hanem sokkal kisebb községek is, melyek még rendezett tanácscsal sem birnak. Mig ellenkezőleg nagyobb forgalmú és mindenesetre adóképesebb városokban az átalános házbéradó nincsen behozva, hanem azok a házosztályadó alá tartoznak. Ilyenek Szeged, Miskolcz, Kolozsvár, Debreczen, Szabadka s több más nagyobb forgalmú helyek, mint Kecskemét, Hódmező-Vásárhely stb. A különbség igen érzékeny; mert fölteszem, ha valakinek olyan városban, hol átalános házbéradő van behozva, van egy saját maga által használt háza, mely öt lakrészből áll. számítsuk ez öt lakrész képzeleti összegét 300 frtra : akkor ezen 300 forint után fog fizetni ott; hol eddig a 30%-os levonás és 20 frt adótétel van érvényben, 42 frt adót, a kisebb városokban pedig, hol 30% és levonás, de 16 Lriníős
