Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-381

381. országos ülés május 4. 1875. 385 Vagy talán a tisztelt kormány és pártja által nagy ünnepélyességgel kifüggesztett szabadelvüségi czég volna azon eszme ? Erre nézve tartózkodhatom minden észrevételektől: mert mindenki igen élénken emlékezhetik azon tanulságos vitára, mely a „szabadelvüség" szóról e házban folyt, hol a ké])viselőháznak egy kiváló tagja Szontagh Pál igen tisztelt képviselő ur, igen szépen kifejtette, hogy ezen jelszónak mennyire nincsen jelentősége és hol az igen tisztelt belügyminister ur akkor, midőn szélső hali tisztelt képviselőtársaink részéről ezen czég jogosultsága kétségbevonatott: mintegy megvetőleg gúnyosan oda vetette, hogy neki nincsen bizony ellenvetése, hogy ha a legszabadelvübbeknek is nevezik magukat. Szóval ezen elbánás, melyben a párt részesittetett, semmi esetre nem járulhat oda, hogy bárki azt gondolhassa az országban, hogy ők magok ezt nagyon komolyan veszik. (Derültség a szélső hál oldalon.) Ismét hiányozván tehát az, a mit én csekély fölfogásommal — s gondolom széles e világon, legalább azoknak, kik ily tárgyakkal foglalkoznak, ha elfogulatlanok, óriási többsége — egy párt létesítése első föltételének tekintenek, tudniillik a közös eszme : azon sajátságos tüneménynyel állunk szemben, hogy a tisztelt kormánynak mégis sikerült mind az országházban, mind azon kivül az országban egy pártot alakítani, még pedig oly óriási pártot, melyhez hasonló, a külterjesség hatalmát tekintve, még eddig Magyarországon nem volt. Ezen tény magyarázatot kivan, és ezen tény magyarázata fogja talán leginkább megértetni velünk a kormány eddigi működésének jellemét. Azon párt, — ha ugy akarjuk nevezni, — melyet a tisztelt kormánynak sikerült a maga zászlaja, a maga hatalma körül csoportosítani, tudvalévőleg két elemből áll: a volt balközépből, és a volt Deák-pártnak legnagyobb részéből. A mostani kormány-párt azon részére nézve, mely a volt balközépből alakult, e tény magyarázatot nem igényel. Magyarázza azt az elégtétel, melyet azon tisztelt párt teljes joggal ós méltán nagyrabecsült vezérének a kormányban túlsúlya és nyomatékos helyzete által nyert. Erről tehát nem szólok. Azonban a volt deák-pártra nézve a dolog mégis némileg bővebb magyarázatot igényel. (Halljuk!) Megtaláljuk azt itt is azon, — hogy ugy mondjam, — meggyökeredzett szokásokban, melyek ezen tisztelt pártnál, melynek én is fönállása utolsó perczeig tagja voltam, az önálló magyar kormányzás ezen hét éven át magukat befészkelték. Tudvalévőleg a közjogi kérdés volt az, mely körül ezen párt csoportosult; tudvalévőleg a közjogi kérdés vitatása, illetőleg a közjogi alap föntartásának égető szüksége oly kapocs volt, mely ezen pártnak fönmaradását, annak minden tagja által KÉEY.-H. KAPLÓ 185. XVI, KÖTET, mint a legelső és legégetőbb szükséget tüntette föl. A párt fönállhatásának szempontjából sorakoztak heterogén elemek, s miután a párt kebeléből létesült kormánynak, a többség támogatására, hogy fönállhasson, szüksége volt; de benső szívből, lélekből eredő támogatásban legalább minden oldalról ezen párt kormányainak, a tisztelt volt kormányok közül egyike sem részesült: sajátságos viszony fejlődött a volt Deák-párt és a kebeléből keletkezett kormányok közt, mely abban állott, hogy a kormány és pártjának különböző elemei közti folytonos compromissumok és a kormányoknak inkább bizonyos toleráltatása, mint valóságos támogatása folytán, kormánypártinak lenni körülbelől annyinak vétetett, mint nem törekedni minden alkalommal a kormánynak megbuktatására. A kormány-pártiság ezen fogalma, ezen szokása rendes és normális körülmények között helyes-e: azt gondolom, nem is szükséges vitatni. Xormalis viszonyok közt oly kormány-párt, mely a kormányt csak esetről-esetre támogatja, merynek egyedüli különbsége az ellenzéktől abban áll, hogy nem irja a kormánynak megbuktatását főczél gyanánt zászlajára: kormány-pártnak nem is nevezhető. A most alakult tisztelt kormány, a Deák-párt nagy többségénél ezen szokást, hogy a kormányok a párt tolerantiája által inkább, mint támogatása által vitessenek és tartassanak fön: mintegy kész dispositiót találta föl. Ezen dispositio annyira befészkelte volt magát a volt Deák-pártnál, hogy előre látható volt, hogy azt valami nagyon gyorsan, egy napról a másikra elenyésztetni nem fogja. A kormány kényelmesnek találta ezen dispositio fölhasználását, és ezen dispositio fölhasználása mellett sikerült a házban és az országban a volt Deák-pártnak legnagyobb részét a maga részére megnyerni. A helyzet, a mely ebből eredt, ha a legenyhébb kifejezéssel akarok élni, a párt és a kormány közt semmivel sem jobb, mint az előbbi; sőt ezen viszonjd illetőleg az előbbinél még bonyolultabb és még egészségtelenebb. Az egymáshoz szokott elemek közt ismeretesek voltak a kormány és ezen ^pártnak minden egyes tagja előtt azon factorok, melyekkel folytonosan számolni és compromissumra lépni kell; most a kör megbűvölt, most ezen faktorok nem annyira ismeretesek; most tehát a kormány és a kormány-párt közt azon benső cohaesio sem létezik, melyet a közös küzdelem, az együttes működés megszokottsága eredményezett. Ehhez hasonló szempont alá esnek azon bizalmi szavazatok, melyeket a kormány országszerte, az egyes megyékből, az egyes járásokból, az egyes községekből, az egyes körökből és nem tudom honnan mindenünnen, magának adat. (Mozgás. Fölkiáltások egyesek részéről: Adtak!) Megszoktuk volt, hogy az előbbi kormányok nem párt, nem I parlamenti válság, hanem pártbeli, palota-forradal49