Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-380
374 380, országos niés május; g* 18.76. kérdésében Ítéletet hozni tudjon. (Helyeslés.) A kormány működésének eredményeiről aztán Ítéletet mondani : annak akkor jő el az ideje, midőn csakugyan tevékenységének, működésének bizonyítékaival előállhat. Mert mit érnek a legszebb frázisok, szavak, melyek a részletekben igen sok változtatást engednek? Átaláuos dolgok mondatnak sokszor, melyeknek alkalmazásától, mikéntjétől függ a dolgok valóságos érdeme. Azok közül, miket a tisztelt képviselő ur ez alkalommal is méltóztatott fölhozni, többet tudnék idézni, melyekre vonatkozólag azt mondom, hogy tökéletesen egyetértek vele addig, mig azt gondolom, hogy ugy interpretálja ezen kérdéseket, mint a hogy az én elveim nekem dictálják; de mihelyt azok talán más irányban interpretáltainak : meglehet, nem fogok vele egyetértem. Ily átalános frázist, ily tisztán theoretikus dissertatiokat lehet tartani eleget; de ezek bennünket a czélhoz egy lépéssel sem vezetnek közelebb; ellenkezőleg inkább csak igen sok irányban félreértésre adhatnak alkalmat. Ezek oly dolgok, melyeknek részleteiben azután mindenki beleképzelheti a magáét. Én tehát azt gondolom, hogy ezen kérdésekkel akkor kell előállaní, midőn az ügy minden részleteivel együtt elő van készítve; midőn a dolgok meg vannak érlelve; mert akkor mondhatja a kormány : Én ezt vagy azt a fölállított elvet igy akarom keresztülvinni, igy és ugy, itt van az egyik javaslat, ott a másik: ítéljenek fölötte. Igy fogom föl a kormány helyzetét ma, és azt hiszem, — ez egyéni szerény nézetem — méltányosan azt másként fölfogni nem lehet, és én magam részéről azt hiszem, hogy a kormány azt, a mi hivatása, kötelessége: a pillanat, a jelen helyzetnek helyes fölfogása folytán a mai körülmények közt máris megtette, és a tisztelt ház elé terjesztette. (Élénk helyeslés a középen.) Báró Sennyey Pál: Csupán félreértett szavaim helyreigazítása végett emelek szót. Azon kérdések közt, melyeket én a tisztelt kormányhoz intéztem, távolról sem volt az, hogy melyek a bankkérdés megoldásának részletei? Azt kérdeztem, hogy a bankkérdés megoldása körül ezé!ja-e a kormánynak főleg és kiválólag a hitelviszonyok és pénzforgalom rendezését eszközölni? vagy pedig contemplál oly combinatiot, a mely által a bankkérdés megoldásából az állam jövedelmeire nézve direct szaporodás háramolnék? Az államszerződésekre nézve nem azt kérdeztem tisztelt barátomtól, hogy az olasz szerződés egyes részére nézve milyen álláspontot foglal el. (Halljuk \) A vámpolitikára nézve, átalában a rendszerre nézve kérdeztem a tisztelt ministerium álláspontját. Tudnia kell: szabad kereskedést, vagy védvámot akar-e? Tudnia kell azoknak fokozataira nézve, az egyiknek vagy másiknak alkalmazására nézve álláspontját. Hogy az egyik vagy másik czikk az egyik, vagy másik állam irányában melyiket fogja, mily mérvben és mily irányban alkalmazni: ezt nem kérdeztem a minister űrtől. Én tehát arra kérem tisztelt barátomat: olvassa el még egyszer azokat a kérdéseket, melyeket a kormányhoz intéztem. Bennem az a hit van, hogy gyönge erőmhöz képest meglehetősen szabatosan formuláztam azokat, és meg vagyok győződve, hogy ha még egyszer el fogja olvasni: nem fog bennök találni frázist. (Helyeslés a szélső jobb oldalon.) Elnök: Simonyi Ernő képviselő ur előbb csak kérdést intézett a ministeriumlioz, (Halljuk! Nagy zaj.) hogy kiván-e szólani; de föntartotta magának azon jogot, hogy beszédét folytathassa és esetleg indítványát megtehesse. (Nagy zaj. Fölkiáltások: Nem lehet] Az elnök csenget.) Véleményem szerint a házban több ily eset fordult már elő, Simonyi Ernő képviselő ur — figyelmeztem beszédére — kérdést intézett a ministeriumhoz: akar-e nyilatkozni, vagy nem az elé adott kérdésekre? kijelentvén, hogy ha a ministerium most nem szól : ö is eláll a szótól; ha pedig a ministerium nyilatkozni fog: föntartja magának a jogot indítványának megtételére. Szólani tehát joga van, s kérem a tisztelt házat: méltóztassék a képviselő urat meghallgatni. (Helyeslés) Zsedényi Ede : Tisztelt ház! (Zaj. Halljuk!) Én azt hiszem, hogy ha midőn Simon} 7 ! Ernő tisztelt képviselő ur föntartotta is magának a jogot beszédét folytatni, de a ház e tekintetben neki engedélyt nem adott: akkor nincs jogában szólani. (Helyeslés a középen. Zaj.) Simonyi Ernő: Tisztelt házi Én először azon hiszemben szólottam, hogy lesz jogom másodszor is szólani, és az átalam előterjesztendő indítványt megtenni. A tisztelt elnök ur is ugy értette fölszólalásomat, és hivatkozott a ház által követett szokásra. Ha azonban a tisztelt többséget az én fölszólalásom genirozza, (Ellenmondások a középen: Dehogy!) és azt hiszi, hogy ez által a kormány erősbödni fog : elállók a szótól. (Zaj.) Tisza Kálmán belügyniliil§ter: Tisztelt ház! (Halljuk! Haltjuk!) ügy veszem a dolgot, hogy kérdés van a fölött .* hogy Simonyi Ernő képviselő ur szólhat-e vagy nem; és csak akkor kívánok szólani, ha ez kérdés alatt van; mert ha a tisztelt ház megadja a szót Simonyi Ernő képviselő urnák: nekem ellene semmi kifogásom nincs. Igaz, a házszabályok ezen esetről, melyben most vagyunk, nem intézkednek; de ezt a gyakorlat ugy oldotta meg, hogy ez mindannyiszor megengedtetett. Én tehát annyival inkább kérem a tisztelt házat, hogy ezen gyakorlatot most is föntartani méltóztassék; mert bíztpsithatom, hogy nincs
