Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-380

374 380, országos niés május; g* 18.76. kérdésében Ítéletet hozni tudjon. (Helyeslés.) A kor­mány működésének eredményeiről aztán Ítéletet mondani : annak akkor jő el az ideje, midőn csak­ugyan tevékenységének, működésének bizonyítékai­val előállhat. Mert mit érnek a legszebb frázisok, szavak, melyek a részletekben igen sok változtatást engednek? Átaláuos dolgok mondatnak sokszor, melyeknek alkalmazásától, mikéntjétől függ a dol­gok valóságos érdeme. Azok közül, miket a tisztelt képviselő ur ez alkalommal is méltóztatott fölhozni, többet tudnék idézni, melyekre vonatkozólag azt mondom, hogy tökéletesen egyetértek vele addig, mig azt gondolom, hogy ugy interpretálja ezen kérdéseket, mint a hogy az én elveim nekem dictál­ják; de mihelyt azok talán más irányban interpre­táltainak : meglehet, nem fogok vele egyetértem. Ily átalános frázist, ily tisztán theoretikus dissertatiokat lehet tartani eleget; de ezek bennünket a czélhoz egy lépéssel sem vezetnek közelebb; ellenkezőleg inkább csak igen sok irányban félreértésre adhat­nak alkalmat. Ezek oly dolgok, melyeknek részle­teiben azután mindenki beleképzelheti a magáét. Én tehát azt gondolom, hogy ezen kérdésekkel akkor kell előállaní, midőn az ügy minden részle­teivel együtt elő van készítve; midőn a dolgok meg vannak érlelve; mert akkor mondhatja a kor­mány : Én ezt vagy azt a fölállított elvet igy aka­rom keresztülvinni, igy és ugy, itt van az egyik javaslat, ott a másik: ítéljenek fölötte. Igy fogom föl a kormány helyzetét ma, és azt hiszem, — ez egyéni szerény nézetem — mél­tányosan azt másként fölfogni nem lehet, és én magam részéről azt hiszem, hogy a kormány azt, a mi hivatása, kötelessége: a pillanat, a jelen hely­zetnek helyes fölfogása folytán a mai körülmények közt máris megtette, és a tisztelt ház elé terjesz­tette. (Élénk helyeslés a középen.) Báró Sennyey Pál: Csupán félreér­tett szavaim helyreigazítása végett emelek szót. Azon kérdések közt, melyeket én a tisztelt kormányhoz intéztem, távolról sem volt az, hogy melyek a bankkérdés megoldásának részletei? Azt kérdeztem, hogy a bankkérdés megoldása körül ezé!ja-e a kormánynak főleg és kiválólag a hitel­viszonyok és pénzforgalom rendezését eszközölni? vagy pedig contemplál oly combinatiot, a mely által a bankkérdés megoldásából az állam jövedelmeire nézve direct szaporodás háramolnék? Az államszer­ződésekre nézve nem azt kérdeztem tisztelt bará­tomtól, hogy az olasz szerződés egyes részére nézve milyen álláspontot foglal el. (Halljuk \) A vámpolitikára nézve, átalában a rendszerre nézve kérdeztem a tisztelt ministerium álláspontját. Tudnia kell: szabad kereskedést, vagy védvámot akar-e? Tudnia kell azoknak fokozataira nézve, az egyiknek vagy másiknak alkalmazására nézve állás­pontját. Hogy az egyik vagy másik czikk az egyik, vagy másik állam irányában melyiket fogja, mily mérvben és mily irányban alkalmazni: ezt nem kér­deztem a minister űrtől. Én tehát arra kérem tisztelt barátomat: olvassa el még egyszer azokat a kérdéseket, melyeket a kormányhoz intéztem. Bennem az a hit van, hogy gyönge erőmhöz képest meglehetősen szabatosan formuláztam azokat, és meg vagyok győződve, hogy ha még egyszer el fogja olvasni: nem fog bennök ta­lálni frázist. (Helyeslés a szélső jobb oldalon.) Elnök: Simonyi Ernő képviselő ur előbb csak kérdést intézett a ministeriumlioz, (Halljuk! Nagy zaj.) hogy kiván-e szólani; de föntartotta magának azon jogot, hogy beszédét folytathassa és esetleg indítványát megtehesse. (Nagy zaj. Fölkiál­tások: Nem lehet] Az elnök csenget.) Véleményem szerint a házban több ily eset fordult már elő, Si­monyi Ernő képviselő ur — figyelmeztem beszé­dére — kérdést intézett a ministeriumhoz: akar-e nyilatkozni, vagy nem az elé adott kérdésekre? kijelentvén, hogy ha a ministerium most nem szól : ö is eláll a szótól; ha pedig a ministerium nyilat­kozni fog: föntartja magának a jogot indítványának megtételére. Szólani tehát joga van, s kérem a tisztelt házat: méltóztassék a képviselő urat meg­hallgatni. (Helyeslés) Zsedényi Ede : Tisztelt ház! (Zaj. Hall­juk!) Én azt hiszem, hogy ha midőn Simon} 7 ! Ernő tisztelt képviselő ur föntartotta is magának a jogot beszédét folytatni, de a ház e tekintetben neki engedélyt nem adott: akkor nincs jogában szó­lani. (Helyeslés a középen. Zaj.) Simonyi Ernő: Tisztelt házi Én először azon hiszemben szólottam, hogy lesz jogom másod­szor is szólani, és az átalam előterjesztendő indít­ványt megtenni. A tisztelt elnök ur is ugy értette fölszólalásomat, és hivatkozott a ház által követett szokásra. Ha azonban a tisztelt többséget az én fölszólalásom genirozza, (Ellenmondások a középen: Dehogy!) és azt hiszi, hogy ez által a kormány erősbödni fog : elállók a szótól. (Zaj.) Tisza Kálmán belügyniliil§ter: Tisztelt ház! (Halljuk! Haltjuk!) ügy veszem a dolgot, hogy kérdés van a fölött .* hogy Simonyi Ernő képviselő ur szólhat-e vagy nem; és csak akkor kívánok szólani, ha ez kérdés alatt van; mert ha a tisztelt ház megadja a szót Simonyi Ernő képviselő urnák: nekem ellene semmi kifogá­som nincs. Igaz, a házszabályok ezen esetről, mely­ben most vagyunk, nem intézkednek; de ezt a gyakorlat ugy oldotta meg, hogy ez mindannyiszor megengedtetett. Én tehát annyival inkább kérem a tisztelt házat, hogy ezen gyakorlatot most is fön­tartani méltóztassék; mert bíztpsithatom, hogy nincs

Next

/
Thumbnails
Contents