Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-377
350 377. országos ülés ápril 29. 1875. szó .elfogatási" szóval, a 10-ik sorban az „alkalmazandó" szó „alkalmazható" szóval oselélendő föl. A harmadik kikezdés első sorában a „kiadandó" szó .kiadatni kért" szóval helyettesítendő. Csak az „alkalmazható" szóra vonatkozó módosítás lényeges, a többi stylaris. Pulszky Ágost : Tisztelt ház! Ezen czikkel kapcsolatban az igazságügyminister képviselőjéhez kívánok egy kérdést intézni, melyre vonatkozólag tegnap csak részben felelt meg; de melyre, nézve azt hiszem, érdekében áll, azok számára, kik e kiadatási eljárásra vonatkozólag tisztában kívánnak lenni: feleletét még inkább praecisirozni. (Halljuk!) Ezen kérdés pedig ez : miután törvénykönyveink nincs, mely a kiadatási eljárás szabályait tartalmazná, mily szabályok állanak fön, és nevezetesen ezen tekintetben mily szabályok követendők, hogy a kiadatási esetekben garantiroztassék, hogy senki kihallgatatlanul ki ne adattassák. Arra, hogy ez minő fontossággal bír, hogy az, kinek kiadatása kéretik: kihallgattassék, azt hiszem, nem szükséges a tisztelt ház figyelmét fölhívni. Itt igen számos eset fordulhat elő, melyben a kiadandó saját jogainak védelme érdekében, vagy pedig az előfordulható collisiok elkerülése szempontjából a kihallgatás szükséges. A kihallgatásnál ugyanis számos körülmény merülhet föl, mely a kiadandóra egészen más fényt vethet. Fölmerülhet azon eset, hogy valaki azon hatalom által kéretik, melynek a kiadandó eredetileg polgára volt; de később másutt szerzett polgári jogot, és ezen esetben egészen más elbánás alá esik : ha ezen ujabb polgárjoga szempontjából kéretik a kiadatás; mintha az előbbinek szempontjából kéretik. De előfordulhat azon eset is, hogy a kiadatás tényének érdemére magára is észrevétele van a kiadandónak, és hogy a kihallgatás által, ha földerittetik, hogy itt csakugyan politikai üldözésnek nincs helye. Mindenesetre nagyon kívánatos, hogy itt a külföldieket is részesítsük azon garantiában, mely minden belföldinek belföldön meg van adva, hogy senki kihallgatatlanul ki ne adattassák, vagy pörbe ne vétessék. Erre vonatkozólag bátor vagyok fölvilágosítást kérni az igazságügyminister ur képviselőjétől. Csemegi Károly; Tisztelt ház! Én azt tartom, hogy e kérdés nincs összeköttetésben a kiadatási szerződéssel. Ezen szerződésnek egy megállapított tételéről van itt szó, mely ugyanaz, mely az eddigi szerződésekben foglaltatik, s mely a legtöbb állam szerződéseivel megegyez. Miután indítvány van beterjesztve, mely egyátalában a kiadatási kérdés alaki és anyagi részét fölkarolja, — azt hiszem, — az igazságügyminister, ha az indítvány tárgyalása el fog rendeltetni : egyszersmind a főnálló rendszerre nézve részletesen fog nyilatkozni. Azonban meg vagyok győződve, hogy alig lesz a tisztelt háznak egyetlenegy tagja, a ki azt hinné, hogy Magyarországban kiadnak embert, a nélkül, hogy kihallgatnák, vagy a nélkül, hogy igazolva legyen az: vajon az illető magyar állampolgár-e vagy pedig külföldi. Ezt méltóztassék megnyugtató tudomásul venni. Ily felelősséget egyetlenegy magyar igazságügyminister sem vállalna magára, kinek beleegyezése és rendelete nélkül kiadatás absolute nem eszközölhető. Horánszky Nándor előadói Én csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a szerződés 18. czikke intézkedik az iránt, miszerint a kiadatási eljárásnál minden ország saját törvényei és szabályai irányadók. Én az iránt, hogy nálunk ilyen szabályzat van-e, mit tartalmaz és milyen? igen természetes, nem nyilatkozhatom; de a mennyiben a szerződés arról biztosit, hogy ily szabályzatok megtartása lehetővé tétetik: azt gondolom, hogy a szerződés e tekintetben kielégítőnek tekintethető. Mert ha valaki ezen szabályzatokat elégteleneknek vagy súlyosaknak tartja : az más kérdés tárgyát képezi, és ilyen az, a mit Pulszky tisztelt képviselőtársam megpendített; de az intézkedés a törvényben meglévén az iránt, hogy saját szabályzataink szerint történik az eljárás: ez megnyugtató. Az, a mit Pulszky képviselő ur fölhozott, az más kérdés tárgyát képezi. Ennélfogva kérem: méltóztassék a szöveget a központi bizottság módosítása szerint elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A 9. czikkre nézve a központi bizottság az első kikezdés negyedik sorában a „fogatási" helyett helyesen e szót kívánja tétetni „elfogatási", a 10-ik sorban az „alkalmazandó" helyett „alkalmazható "-t, a harmadik kikezdés első sorában pedig a „kiadandó" helyett .kiadatni kért" kifejezést javasolja elfogadtatni. Kérdem a tisztelt háztól: méltóztatik-e a 9. czikket a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk!) ügy látom, hogy a tisztelt ház a központi bizottság javaslatát elfogadja. Következik a 10.^ czikk. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 10. cúkket.) Horánszky Nándor előadó i Ezen czikk második sorában ,bűntettekért" szó helyett .valamely cselekményért" kifejezést javasolja a bizottság, mint a mely megfelel a másik szövegnek. Lázár Ádám: Ezen czikk első és harmadik bekezdéseiben e szó fordul elő „előleges"; én azt hiszem, hogy ez nem felel meg a franczia szövegben foglalt „provisoire* szónak, mely ideiglenest jelent. Talán az államtitkár ur beleegyeznék