Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-377

350 377. országos ülés ápril 29. 1875. szó .elfogatási" szóval, a 10-ik sorban az „al­kalmazandó" szó „alkalmazható" szóval oselé­lendő föl. A harmadik kikezdés első sorában a „ki­adandó" szó .kiadatni kért" szóval helyettesítendő. Csak az „alkalmazható" szóra vonatkozó módosítás lényeges, a többi stylaris. Pulszky Ágost : Tisztelt ház! Ezen czikkel kapcsolatban az igazságügyminister képvise­lőjéhez kívánok egy kérdést intézni, melyre vonat­kozólag tegnap csak részben felelt meg; de melyre, nézve azt hiszem, érdekében áll, azok számára, kik e kiadatási eljárásra vonatkozólag tisztában kí­vánnak lenni: feleletét még inkább praecisirozni. (Halljuk!) Ezen kérdés pedig ez : miután törvényköny­veink nincs, mely a kiadatási eljárás szabályait tar­talmazná, mily szabályok állanak fön, és nevezete­sen ezen tekintetben mily szabályok követendők, hogy a kiadatási esetekben garantiroztassék, hogy senki kihallgatatlanul ki ne adattassák. Arra, hogy ez minő fontossággal bír, hogy az, kinek kiadatása kéretik: kihallgattassék, azt hiszem, nem szükséges a tisztelt ház figyelmét fölhívni. Itt igen számos eset fordulhat elő, melyben a kiadandó saját jogainak védelme érdekében, vagy pedig az előfordulható collisiok elkerülése szempontjából a kihallgatás szükséges. A kihallgatásnál ugyanis szá­mos körülmény merülhet föl, mely a kiadandóra egészen más fényt vethet. Fölmerülhet azon eset, hogy valaki azon hatalom által kéretik, melynek a kiadandó eredetileg polgára volt; de később másutt szerzett polgári jogot, és ezen esetben egészen más elbánás alá esik : ha ezen ujabb polgárjoga szem­pontjából kéretik a kiadatás; mintha az előbbinek szempontjából kéretik. De előfordulhat azon eset is, hogy a kiadatás tényének érdemére magára is észrevétele van a kiadandónak, és hogy a kihallga­tás által, ha földerittetik, hogy itt csakugyan politi­kai üldözésnek nincs helye. Mindenesetre nagyon kívánatos, hogy itt a külföldieket is részesítsük azon garantiában, mely minden belföldinek belföldön meg van adva, hogy senki kihallgatatlanul ki ne adattassák, vagy pörbe ne vétessék. Erre vonatko­zólag bátor vagyok fölvilágosítást kérni az igazság­ügyminister ur képviselőjétől. Csemegi Károly; Tisztelt ház! Én azt tartom, hogy e kérdés nincs összeköttetésben a ki­adatási szerződéssel. Ezen szerződésnek egy megál­lapított tételéről van itt szó, mely ugyanaz, mely az eddigi szerződésekben foglaltatik, s mely a leg­több állam szerződéseivel megegyez. Miután indít­vány van beterjesztve, mely egyátalában a kiadatási kérdés alaki és anyagi részét fölkarolja, — azt hi­szem, — az igazságügyminister, ha az indítvány tárgyalása el fog rendeltetni : egyszersmind a főn­álló rendszerre nézve részletesen fog nyilatkozni. Azonban meg vagyok győződve, hogy alig lesz a tisztelt háznak egyetlenegy tagja, a ki azt hinné, hogy Magyarországban kiadnak embert, a nélkül, hogy kihallgatnák, vagy a nélkül, hogy igazolva legyen az: vajon az illető magyar állampolgár-e vagy pedig külföldi. Ezt méltóztassék megnyugtató tudomásul venni. Ily felelősséget egyetlenegy ma­gyar igazságügyminister sem vállalna magára, kinek beleegyezése és rendelete nélkül kiadatás absolute nem eszközölhető. Horánszky Nándor előadói Én csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a szerző­dés 18. czikke intézkedik az iránt, miszerint a ki­adatási eljárásnál minden ország saját törvényei és szabályai irányadók. Én az iránt, hogy nálunk ilyen szabályzat van-e, mit tartalmaz és milyen? igen természetes, nem nyilatkozhatom; de a mennyiben a szerződés arról biztosit, hogy ily szabályzatok megtartása lehetővé tétetik: azt gondolom, hogy a szerződés e tekintetben kielégítőnek tekintethető. Mert ha va­laki ezen szabályzatokat elégteleneknek vagy sú­lyosaknak tartja : az más kérdés tárgyát képezi, és ilyen az, a mit Pulszky tisztelt képviselőtársam meg­pendített; de az intézkedés a törvényben meglévén az iránt, hogy saját szabályzataink szerint történik az eljárás: ez megnyugtató. Az, a mit Pulszky kép­viselő ur fölhozott, az más kérdés tárgyát képezi. Ennélfogva kérem: méltóztassék a szöveget a köz­ponti bizottság módosítása szerint elfogadni. (He­lyeslés.) Elnök: A 9. czikkre nézve a központi bi­zottság az első kikezdés negyedik sorában a „fo­gatási" helyett helyesen e szót kívánja tétetni „elfogatási", a 10-ik sorban az „alkalmazandó" he­lyett „alkalmazható "-t, a harmadik kikezdés első sorában pedig a „kiadandó" helyett .kiadatni kért" kifejezést javasolja elfogadtatni. Kérdem a tisztelt háztól: méltóztatik-e a 9. czikket a központi bi­zottság szövegezése szerint elfogadni ? (Elfogadjuk!) ügy látom, hogy a tisztelt ház a központi bizott­ság javaslatát elfogadja. Következik a 10.^ czikk. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 10. cúkket.) Horánszky Nándor előadó i Ezen czikk második sorában ,bűntettekért" szó helyett .valamely cselekményért" kifejezést javasolja a bi­zottság, mint a mely megfelel a másik szövegnek. Lázár Ádám: Ezen czikk első és har­madik bekezdéseiben e szó fordul elő „előleges"; én azt hiszem, hogy ez nem felel meg a franczia szövegben foglalt „provisoire* szónak, mely ideigle­nest jelent. Talán az államtitkár ur beleegyeznék

Next

/
Thumbnails
Contents