Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-377
377. országos ülés ápril 29. 1875. 349 hogy ezen kifejezés téves, és nincs jó magyarsággal mondva, miért ennek helyébe ez lenne teendő „a kiadatás eszközlendő leszen". Ezen értelemben vagyok bátor egy módositványt benyújtani. Helfy Ignácz s Hozzájárulok! Csemegi Károly : Helfy tisztelt képviselő urnák hozzám intézett kérdésére kötelességemnek tartom válaszolni annál is inkább, mert ha csakugyan akadályok merülnének föl ezen §-ra vonatkozólag: azok nem lehetnek csekély jelentőségűek ugy annyira, hogy ha az a versio állana, a mely erre vonatkozólag fölhozatott: én magam is a szerződést elfogadhatatlannak tartanám. A hozzám intézett kérdés folytán bátor leszek egész összefüggésbe állítani ezen dolgot. A mint már tegnap és ma is voltam szerencsés jelezni és ma is egy alkalommal ismételni, hogy oly eset, melyben valamely cselekmény miatt, mely a magyar törvény szerint nem képez büntettet, valaki kiadható legyen : a szerződós által absolute ki van zárva. A szerződós második czikke azt mondja: „A kiadásnak csak azon esetben lesz helye, ha az elitélés vagy az üldözés oly szándékos cselekményre vonatkozik, mely azon állam területén kivül követtetett el, a melytől a kiadatás követeltetik, és a mely a megkereső állam és a megkeresett állam törvényei szerint egy évi fogságnál nagyobb büntetést vonhat maga után." Tehát mind a megkereső, mind pedig a megkeresett állam törvényei szerint oly büntetendő cselekményt kell képeznie, hogy az egy évi fogsággal büntettessék itt is, ott is. Ha Oroszország azon kiadatási kérelmét intézi hozzánk, hogy adjunk ki valakit, mert oly cselekményt követett el, mely az ő törvényei szerint egy évi fogsággal büntettetik: akkor mindenekelőtt megnézzük a mi törvényünket, illetőleg praxisunkat, hogy törvényünk és praxisunk szerint mi is büntetendőnek tartjuk-e a cselekményt, és hogy egy éven fölüli fogság van-e reá kiszabva. Ha e kettő nem találkozik: kiadatásnak nincs helye. Ezt mint uralkodó tételt, mint olyat, mely nélkül kiadatási szerződést elfogadni sem lehet, előtérbe állítja a szerződés. Azt hiszem, hogy erre nézve minden aggodalmat vagy kételyt sikerült eleuyésztetnem. Más kérdés azonban az, mely a hatodik czikkben, összefüggésben az első és második czikkel, speeialisáltatik. Itt két eset fordulhat elő. Vagy orosz, illetőleg magyar alattvaló követ el külföldön büntettet; vagy pedig külföldi külföldön orosz ellen követ el büntettet. A mint tegnap is mondottam, mi nem vagyunk kötelezve a külföldön elkövetett bűntett miatt büntetést rendelni, illetőleg bűnvádi eljárást indítani. Ez gyakran nagy költséggel jár. Méltóztassanak arra az esetre gondolni, ha a tanukat Franciaországból kell megidéztetni; méltóztassanak a rabtartási költségekre gondolni. Igenis, joga van az államnak; de nem kötelessége erre. Mindegyik állam ez iránt, a mennyire tartozik védője lenni az átalános európai jogrendnek, korlátozó intézkedéseket foglal a törvénybe. Nem minden esetben ; inert ha külföldön követ el büntettet és idejő Magyarországra, nem minden esetben indíthatja meg az eljárást: mert az esetek speciálisáivá vannak. Ez a czikk azt mondja, hogy habár egyike a második czikkben elősorolt bűntetteknek követtetett volna el, de ezen bűntetteknek külföldi által való elkövetés esetében, a magyar törvény a magyar bíróság általi eljárás megindítását vagy nem engedi meg, vagy nem rendeli: az esetben a kiadatásnak helye van, még pedig — a mint tegnap mondottam — először megkináltatik a territoriális állam, a hol a bűntett elkövettetett; másodszor pedig azon állam, melynek az illető polgára. Ezt foglalja magában az illető czikk. s azt hiszem, hogy talán sikerült Helfy Ignácz képviselő ur kételyeit eloszlatnom. Elnök * A központi bizottság a VI. czikkre három módosítást hoz javaslatba. Az első módosítás az, hogy az első sorban a tévedésből kimaradt „a" szó iktattassák, ez igen helyes stylaris javítás; azután a 7-ik sorban ezen szó helyett „büntetendő* a központi bizottság tétetni kívánja „lenne büntethető". Az utolsóelőtti sorban ezen szó helyett „el nem ítéltetett", a l'ranczia szövegnek megfelelőnek kívánja tétetni „fölötte nem hozatott Ítélet". Ezenfölül a második alinea 4-ik sorában azon stylaris változás tétetik, hogy ott a franczia szövegnek megfelelőleg, a „magas" szó hagyassák ki. Továbbá Pulszky Ágost és Helfy képviselő urak azon módosítást hozzák javaslatba, hogy a 4. illetőleg 5. sorban ezen szavak helyett : ,,a kiadatásnak helye lesz" tétessék „a kiadatás eszközlendő lesz". Méltóztatik a tisztelt háznak ezen módosításokkal, melyeket előadtam, a 6. czikket elfogadni? Ugy hiszem, a tisztelt ház ezen módosításokkal a 6. czikket elfogadta. (Helyeslés) Következik a VII. czikk.^ Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a VII. csikket.) Elnök I A VII. czikkre nézve észrevétel nem tétetvén : az elfogadtatott. Következik a VIII. czikk. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a VIII. czikket.) Elnök : Ezen czikkre sem lévén észrevétel: az elfogadtatott. Következik a IX. czikk. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a IX. czikket.) Horánszky Nándor előadé: Ezen czikk első kikezdésének 4. sorában a „fogatási"
