Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-377
346 377. országos ülés ápril 29. 1875. polgármester pedig, mint egyenrangú a szolgabíró- i val, ehhez egyenlő fizetést vesz a várostól. De minthogy a megyéknek eddig sincs domesticajuk, alig is van kilátás azt a közel jövőben létesíteni : ebből az az inconvenientia származik, hogy az országos pénztárból szolgáltatott megyei közigazgatási átalánynál, a megyei közköltségek nem lévén külön a járásiaktól megállapítva, midőn a rendezett tanácsa városok mindezekhez teljes egyen-arányban egyéb községekkel járulni kénytelenek, azonfölül önháztartásuk, úgymint: tisztviselők fizetése, külön árvaszékre nézve, még oly jelentékeny terheket is viselnek, hogy ezekre nézve egyes városok képteleneknek érzik magukat. Midőn ezen visszásság iránt más izben már fölszólaltam, ez maga a tisztelt ház által is elismertetett. Azért, midőn legközelebb a tisztelt belügyminister ur a szabad királyi városok háztartásának szabályozása iránt törvényjavaslatot nyújtott a tisztelt ház elé, emlékeztetve ez által, azon interpellatiot intéztem a belügyminister úrhoz: Vajon hajlandó-e ezen inconveniens. illetőleg a rendezett tanácsú városokra ebből hasonló aránytalan teher megszüntetésére nézve a tisztelt ház elé törvényjavaslattal intézkedni. Elnök: Ezen interpellatio ki fog adatni a belügyminister urnák. Következik a napirend második tárgya: a kereskedelmi törvényjavaslatnak harmadszori fölolvasása. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a törvényjavaslatot) Elnök* A kereskedelmi törvényjavaslat e szerint harmadszor is fölolvasva lévén, kérdem a tisztelt házat: méltóztatik-e azt a harmadszori fölolvasás után végleg elfogadni? (Elfogadjuk!) A ház a kereskedelmi törvényjavaslatot harmadszori fölolvasás után végleg elfogadja. Méltóztassék megengedni, hogy a törvényjavaslat elfogadásáról szóló jegyzőkönyvi kivonat most mindjárt meghitelesittessék, hogy azt még a mai főrendi ülésre átküldeni lehessen. Wächter Frigyes jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Nem lévén észrevétel, a jegyzőkönyvi kivonat hitelesíttetik. A törvényjavaslatot a jegyzőkönyvi kivonattal együtt a főrendekhez Tombor Iván jegyző fogja átvinni. Következik a napirend harmadik tárgya: az Oroszországgal a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt kötött ^szerződés részletes tárgyalása. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Horánszky Nándor előadó: A központi bizottság a czimre nézve azon módosítást javasolja a háznak, hogy annak ezen utolsó szava: „tárgyában" e szóval cseréltessék föl: „becikkelyezéséről. " (Helyeslés.) Elnök: A czirn utolsó szava: „tárgyában" e szóval cseréltetik följ „becikkelyezéséről." Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a szersíklés szövegét.) Horánszky Nándor előadó % A szöveg harmadik kikezdésében a hetedik sorban a „Szt-Szaniszló" szók előtt a magyar szövegből kimaradtak ezen szavak : „a Szt.-Anna és az első osztályú." Kérem ezen szavakat a szövegbe beiktattatni. Elnök: Ezen szók, mint az illető egyén cziméhez tartozók, fölvétetnek a szövegbe. Szeniczey Ödöü jegyző (olvassa az 1. csikket.) Elnök: Ezen czikkre nem lévén észrevétel, azt elfogadottnak jelentem ki. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 2. csikket.) Elnök: Ezen czikk több pontból állván, kérem a tisztelt képviselő urakat és az előadó urat. hogy a mely pontra észrevételeik vannak, azokat elmondani szíveskedjenek, hogy a ház a, határozatot a kérdésbe vett pontokra nézve egyenként meghozhassa. Horánszky Nándor előadó: E czikk első kikezdésében a 10-ik sorban ezen szó : „esetét" ezen szóval: „eseteit" volna kicserélendő. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem, ez ellen nincsen észrevétel, (Helyeslés.) és ennélfogva ezen szó helyett: „esetét" tétetik „eseteit." Pulszky Ágost: Ezen czikk harmadik pontjához vagyok bátor szólani és pedig pusztán a kifejezést illetőleg. A harmadik pontban ugyanis a gyermekrablás, a gyermek eltitkolása, félretétele, kicserélése vagy becsempészése, kitevése vagy elhagyására vonatkozó bűntények soroltatnak föl, s ezek között foglaltatik a franczia szövegben e kifejezés: „suppression d'enfants", mely magyarul ugy fordittatik, hogy a „gyermek félretétele." Ezen fordítás nézetem szerint nem felel meg azon értelemnek, melyet az átalános franczia jurisprudentia a szóban forgó bűntény tényálladékának tulajdonit. A „suppression" kifejezés ugyanis annyit tesz, mint a gyermek eltitkolása, elrablása azon czélból, hogy polgári állapotának bebizonyítása lehetetlenné tétessék, illetőleg, hogy a gyermek lételének minden nyoma eltüntettessék. Ennek nem felel meg a használt fordítás és igy azon modositvánvt teszem, hogy e pontban a „félretétele" szó helyett az „eltüntetése" kifejezés tétessék. Csemegi Károly: Azt hiszem mind a két kifejezés ugyanazt jelenti ; és „félretenni", és „eltüntetni/ 1 az egyre megy.
