Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-377
37". országos ülés áprtl 29. 1875. 347 Beöthy Algernon jegyző (olvassa Pulszky Ágost indítványát:) „A második czikk harmadik pontjában 9 félretőt ele" helyett „eltüntetése" szó tétessék." Elnök; Méltóztatnak ezen módositványt elfogadni? {Elfogadjuk l) E szerint a 2-ik czikk 3-ik pontjában e szó: „félretétele" helyett „eltüntetése" tétetik. Horánszky Nándor előadó : A II. czikk 8-ik pontjában a központi bizottság a „rágalmazás" szó helyébe „hamis vád" szavakat kívánja iktattatni: mert e kifejezés a magyar törvénykezésben állandó technicus terminust képez. (Helyeslés.) Elnök; Ugy látom, hogy a 8-ik pontban a »rágalmazás" szó helyébe a „hamis vád" szavak tételét a tisztelt ház elfogadja. (Elfogadjuk]) Horánszky Nándor előadó : A központi bizottság javaslata szerint a 15. pontban a „segítségével" szó „folytán" szóval lenne kicserélendő azon indokból: mert e szó a törvényjavaslat intentiojának jobban megfelel. (Helyeslés) Elnök: A „segítségével" szó helyett a 15. pontban tétetik „folytán." Csiky Sándor : A 11. pontra nézve van észrevételem, a hol az mondatik „bizalommal való visszaélés." Én annak, míg valaki meg nem magyarázza, hogy e bűntény miatt egy külhatalom valamelyik honfitársunkat kiadhassa: nem látom értelmét. Ha például egy ember megbíz valakit, hogy beléptijegyet szerezzen neki a karzatra, s az ide eljö, de nem szerez jegyet: ez mindjárt bizalommal való visszaélés. (Derültség.) Az illető azután elmegy külföldre, és igy őt ezen kicsiségért az alatt a czim alatt, hogy a bizalommal visszaélt, reclamálják. Ez a visszaéléseknek tág kapuját nyitja meg, és azért én a 11. pontot kihagyatni kívánom. Csemegi Károly: Tisztelt ház! Azt gondolom, hogy Csiky képviselő urnák nehézségeit nagy részben eloszlathat] első czim, a mely azt mondja, hogy mindazon cselekmények miatt, melyek a 2-ik czimben föl vannak sorolva, kiadatásnak csak az esetben van helye, ha a magyar és orosz törvény legalább egy évi fogságot rendel arra, tehát olyannak kell leírni a bizalommal való visszaélésnek, hogy a mi törvényeink szerint is egy évi börtönnel büntetendő legyen. Már most a kérdés az, mely cselekmények azok, melyek az alá foglaltatnak, hogy azok egy évvel büntethetők is legyenek. A magyar terminológia, igaz nem felel meg ennek : a magyar terminológiában a bizalommal való visszaélés bűntettét hiába keressük; de az eszme megvan. Ez azon bűntett például, mikor a jószágigazgató, a fölfogadott mérnök, a gondnok a rájuk bízott vagyont annak kárára kezelik, a ki őket megbízta, habár ez által csalást nem is követtek el, azaz, hogy ha magok nem is gazdagodtak meg általa. Az ujabb törvények a bűntettnek ezt a nemét ismerik, és megkülönböztetik a csalástól ; mert a csalásnak az a criteriuma, hogy a tettes maga gazdagodjék általa. Ez a jelen esetben nem fordul elő; de mégis bűntett az, ha valaki a bizalmára bízott tárgyban szándékosan oly károsítást követ el, a melynek következtében az, a kinek vagyonát a tettes őrizni és gyarapítani tartozott volna, károsodott. Ez tehát szándékos gonosz cselekmény s büntetendő. Mi csalásnak nevezzük e cselekményt; de az európai törvények szerint az megkülönböztetésül a csalástól : bizalommal való visszaélésnek neveztetik, és ezen nevezet alatt fordul elő a külföldön, következőleg nem hiszem, hogy ennek elfogadása valami nehézségbe ütköznék. (Helyeslés.) Helfy Ignácz: Tisztelt ház! Nem épen ez esetre vonatkozólag, hanem miután ez gyakrabban ismétlődik, azt hiszem, hogy ily kifejezések iránt egyszer már tisztába kellene jönnünk: mert kétséget nem szenved, hogy a franczia „abus de confianc^e," egészer más, mint a „bizalommal való visszaélés." Az „abus de confiance" a franczia törvény szerint azért képez büntettet, mert a csalásnak egy nemét foglalja magában : azaz, tulajdonképeni hűtlenséget. Teszem ha valakinek pleine pouvoir-t, meghatalmazást adok, például az ügyvédnek bizonyos ügyre nézve, s ő a meghatalmazást arra használja föl, hogy a meghatalmazó nevére pénzt vegyen föl, s ezt elkölti, ezzel megkárosította az illetőt, visszaélvén az illetőnek bizalmával. Én nem vagyok annyira jártas a magyar jogban, hogy positive tudjam : létezik-e abban, vagy nem létezik-e kifejezés; de ha nem létezik, azt mondom, hogy keresni kellene ily kifejezést, és igy azon kérést vagyok bátor a minister ur képviselőjéhez intézni, hogy miután hasonló esetek többször fognak ismétlődni: történjék e tekintetben valami ; mert valóban igaza van Csiky képviselő urnák, hogy ha azt törvényben kimondjuk, hogy kiadatik valaki, mert a bizalommal visszaélt: az csakugyan furcsán veszi ki magát. lloránszky Nándor előadó: Tisztelt ház! Abban teljesen egyetértek előttem szólott tisztelt képviselőtársammal, hogy óhajtandó volna már valahára ezen államban is azon helyzetbe jutni, hogy a büntetőtörvénykönyv által legyen az egyes bűntetteknek nem csak tényálladéka; de elnevezése is megállapítva. Sajnos, hogy ez eddig nincs igy; de ezt részben elérni óhajtja azon indítvány, melyet Pulszky Ágost képviselő ur nyújtott be, melynek külön tárgyalását a ház elhatározta. Tény az, hogy ma büntetőtörvénykönyvünk nincs, s igy nem mutathatunk rá a bűntett azon nemére, a melyet itt kifejezni akarunk; de ilyen büntettet a franczia törvénykönyv ismer. Bátor leszek a tisztelt képviselő urnák egy példát fölhozni. 44*
