Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-376

342 376. országos ülés ápril 28.1875. hamis vád között. Európa legtöbb államaiban, de különösen azon államban, melyre a tisztelt államtitkár ur gyakran hivatkozott, s melyben én sok évig éltein: Olaszországban, ha valaki rágalmazás miatt pörbe idéztetik, nem szabad bebizonyitni, hogy a rágalom alapos, ha csak az illető rágalmazott maga erre külön engedélyt nem ad, ugy hogy sokszor megtörténik, hogy az illető nem akarván tért engedni arra, hogy a rágalmazó még jobban rágalmazhassa őt az által, hogy bizonyítékokat hoz föl, tanukat idéz az ország bármely vidékéből, elhúzódik a pör egy-két évig, s ha kiderül is utoljára ártatlansága, időközben becsületes neve annyira meghurczoltatott, hogy tönkre van téve: nem egyez bele a bizonyításba, és igy az ottani törvények egyszerű rágalmazás alapján elitélik az illetőt. Már most, ha valaki talán alaptalanul rágalmaz valakit, hogy ez mi általunk kiadassák : az igen kemény dolog lenne. Most azonban a központi bizottság a rágalom helyett hamis vádat tett, mi annyit jelent, hogy már be lett bizonyítva, hogy a vád hamis, másképen nem lehet hamisnak nevezni, tehát csak azon esetre vonatkozik, midőn a rágalmazott megengedte a bizonyítást, és midőn a törvényszék amott kimondta, hogy a vád hamis. Akkor természetesen jogos a kiadás, s kívánatos is, mert valljuk be őszintén. bármennyire szokásossá lett a közvéleményben nem tekinteni oly súlyos bűnnek a rágalmat, mint a többi bűntetteket: azt hiszem, bizony nagyon csekély a különbség, mert a ki egy embert komoly, súlyos váddal terhel, fölfogásom szerint, erkölcsi embergyilkolást követ el, s megérdemli a büntetést ép ugy, mint az, a ki anyagi ember-gyilkolást követ el, az anyagi büntetést, PIz aggodalmam el lévén oszlatva, e tekintetben elfogadom a szerződést. Nem lehetek azonban oly engedékeny a tisztelt ellenzékkel Pulszky úrral szemben, mint a mily engedékeny a tisztelt kormány: én tudniillik az ő indítványát sem fogadhatom el ? Nem fogadhatom el én azon szabadelvüségi szempontokból, melyeket ő oly igen erősen hangsúlyozott. Mivel indokolja ő indítványát? Azt mondja, hogy nálunk ezen nemzetközi szerződésekre vonatkozó tárgyalások igen szabálytalanul mennek, kormányunk némelykor nem is ér reá, nem is tud hozzá, hogy aggodalmainak kifejezést adjon, következésképen, miután egy országgyűlés nem igen alkalmas nemzetközi szerződések megvitatására, tehát segítsünk e bajon ugy, hogy csináljunk egy átalános rendszabályt, és ehhez tartsa magát a kormány; ennek korlátain belül kössön a kormány bárkivel nemzetközi szerződéseket, és akkor az országgyűlésnek baja nem lesz. Bocsánatot kérek, én elismerem az indokolás alaposságát magam is, mert több ízben fölemlittetett, hogy milyen sovány szerep jut a kormánynak a nemzetközi szerződések tárgyalásaiban ; de ebből nem az a következés, hogy az országgyűlés adja ki ezen ügyet a maga kezéből, és csináljon egy rendszabályt, mely szerint a kormány eljárjon; hanem következik az, hogy a tisztelt képviselő ur és mindazok, kik ezen indítványt aláirtak, járuljanak hozzá, hogy az országgyűlést alkalmassá tegyék reá, hogy állíttassák vissza azon joga a magyar törvényhozásnak, melyet 1867-ben megszüntettek, hogy Magyarország törvényhozása gyakorolja a külügyekre azon befolyást, mely őt megilleti, és akkor nem fogják mondhatni, hogy a magyar kormány ahhoz sem jut, hogy aggodalmainak kifejezést adjon. Én mondom, miután ezen beterjesztett indítványban csak megerősítését látom a jelen rendszernek, de ujabb megsértését is az országgyűlési működésnek, a mely szerint az országgyűlés hatásköréből ezen tárgyalások kivonatnának : én ennek alapján ezen indítványt nem pártolom. Móricz Pál: Tisztelt ház! Én nem az indítványhoz kívánok szólani, mert én azt sokkal fontosabbnak tartom, mint sem hogy ahhoz rögtön hozzászólhassak. Én csak azért szólaltam föl, hogy fölkérjem a tisztelt házat, méltóztassék ezen indítványnak kinyomatását elrendelni, és tárgyalását annak idején napirendre kitűzni: mert ilyen fontos dologban rögtön ítéletet mondani teljes lehetetlen. (Helyeslés.) Pulszky Ágoston : Tisztelt ház! (Zaj.) Elnök S Ha még az indítványt tevő ur kíván szólani : akkor az átalános vita berekesztése után szólhat. Pulszky Ágoston S A vita berekesztése után mindenesetre szót fogok kérni, és pedig részint mind indítványozó, részint pedig félreértett szavaimnak megmagyarázása végett. Elnök: Szólásra senki sem lévén följegyezve, az átalános vitát bezárom. Szó illeti még az előadó és indítványozó urakat. Pulszky Ágoston: Tisztelt ház! Mint mondám, részint mint indítványozó, részint félreértett szavaim megmagyarázása végett kívánok szólani ; szemközt azokkal, miket az igen tisztelt minister ur képviselője itt az én állításaimra vonatkozólag mondott, olyanok ellen polemisálván és olyanokat emiitvén föl, miket én nem mondottam. Előrebocsátom, hogy én egyátalában nem kívántam a ministerium ellen váddal föllépni, és most is azon mérséklettel fogok szólni, melylyel a tárgy, a minister ur iránt tartozom; hiszen őt nem tehetem felelőssé azon félreértésekért, melyek az igen tisztelt mínister ur nevében itten történtek. (Derültség.) Mindenekelőtt a calumniára vonatkozólag csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az igen tisztelt minister ur képviselője egyátalában nem adta helyes definitioját az e törvényben foglalt calumnia értei-