Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-376
Ü38 376. országos Ülés ápril 2S. 1875. De magából a tárgyalásból is meggyőződhetünk arról, hogy az mindig sok nehézséggel történik, a mennyiben a ministeriumnak nincs mindig talán módjában aggodalmait kellő mérvben érvényesíteni. Nem lévén belföldi törvényünk, mely biztos alapul szolgálhatna a különféle hatalmakkal szemközt: nem saját álláspontunkról, hanem mindig az ő álláspontjukról kénytelen a ministerium a tárgyalásokat vezetni. Magában a házban igen nehéz változtatásokat tenni, mert min Jen változtatás a tárgyalásoknak újonnan való megkezdését, az egész szerződés viszzavetését és igy talán bizonyos nemzetközi ingerültséget és súrlódást idézne elő. Mindezen inconvenientiák elkerülése tekintetéből kétségkívül igen óhajtandó volna, ha biztos állandó alapok és irány szereztethetnék meg, a mely alapok egyszer megszereztetvén: a fönálló szerződések is ahhoz képest módosíttathatnának; illetőleg ott, hol ezen törvényelveinek meg nem felelnek, fölmondandók, és ezen törvényre való hivatkozással átalakitandók. Igy tett épen tavaly Belgium, mely a múlt év február havában hasonló törvényt hozott meg. Ily törvény alkotását én nálunk is igen kívánatosnak, szükségesnek tartom. Kívánatos- és szükségesnek tartom mind a belföldi eljárás consolidatioja, mind a külföldi államokkal való tárgyalás könnyítése tekintetéből és egy biztos alap megszerzése végett, a mely mindenesetre lehetségessé tenné a ministeriumnak azt, hogy a külfölddel való tárgyalásban megóvja azon álláspontot, melyet hazai jogunk és a törvényhozásnak kifejezett intentioja nyújt. Ily törvény alkotására vonatkozólag vagyok bátor a tisztelt háznak egy indítványt előterjeszteni, mely indítvány következőleg szól: Indítvány. Minthogy Magyarországnak a bűntettesek kölcsönös kiadása tárgyában több külállammal kötött szerződései egymástól eltérők, sőt némely határozmányokat illetőleg közöttök különbségek állnak fon: minthogy továbbá a ministerium, valamint a bíróságok helyes eljárásának szempontjából és ugy a közbiztonság, valamint az egyéni szabadság megóvásának érdekében a kiadási esetekre nézve átalános és egyenlő elvek megállapítása kívánatos; s minthogy, ugy a jelenleg fönálló szerződések hiányainak kipótlása, valamint jövendőre az ily szerződések kötése alkalmával csupán törvényben megállapított elvek összege nyújthat biztos alapot s irányt; minthogy pedig végre a kiadatási szerződéseknek esetről-esetre való tárgyalása az országgyűlésen sok nehézséggel jár és gyakran czélszerütlen: a képviselőház fölhívja a. kormány figyelmét oly törvény alkotásának szükségére, mely meghatározza az eseteket, föltételeket és eljárást, a melyek korlátai közt a kormány a közbüntettesek kiadatása tárgyában külhatalmakkai szerződésre léphessen. Beadják: Pulszky Ágost, Szilágyi Dezső, Molnár Aladár, Molnár Antal, Éber Nándor, Horánszky Nándor, Vécsey Tamás, Somssich Pál, Pulszky Ferencz, Szontagh Pál, Eötvös Károly, Paczolay János, Házmán Ferencz, Zsedényi Ede, Wahrmann Mór, Péchy Manó gróf, Horváth Mihály, Máriássy Kálmán. Többen voltak szívesek, velem együtt ezen indítványt aláírni, melyet ezennel bátor vagyok a a tisztelt ház elé terjeszteni, s elfogadás végett ajánlani. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Pulszky Ágost által beadott indítványt.) Csemegi Károly : Tisztelt ház! Előre bocsátom, hogy azt a mi a határozati javaslatban foglaltatik — annak lényegét illetőleg — az igazságügymiuister elfogadja; és hozzáteszem , hogy hasonló indítvány már az először beadott 1871. évi államszerződések megkötése alkalmával, a felsőházban is tétetvén: az akkori igazságügyminister azt elfogadta, és pedig azon föltevéssel, hogy a büntetőtörvénykönyv behozatala a kiadási törvény előterjesztését lehetővé fogja tenni; mert büntetőtörvénykönyv nélkül nem lehet meghatározni azon delictumokat, melyek a kiadatás tárgyát képezik. Nem lévén a fogalmak, az elnevezések tisztázva és tüzetesen meghatározva, kell hogy legelőször a büntető törvénykönyv szolgáljon alapul épen ugy, mint a tisztelt előttem szólott utalt Belgium által az idén elfogadott törvényre, azon indokból, mert Belgium uj büntetőtörvénykönyvet hozott létre, s az uj büntetőtörvénykönyv alapján meg kellett változtatnia az előbbi büntetőtörvénykönyv alapján készült kiadási törvényt. (Ellenmondás.) Bocsánatot kérek, de azon helyzetben vagyok, hogy minden tételére a beadott indítványnak a leghatározottabban válaszolhassak. Az előbbi extraditionalis törvény keletkezett 1833. október 1-én és magában foglalt hét extraditionalis delictumot; a legutóbbi belga szerződés, mely Belgium és Olaszország közt köttetett 18 ilyen csoportot foglalt magában. Tehát a megváltoztatott tavalyi törvény ala])ján kötött államszerződések eltérnek azoktól, a melyek az előbbi törvények alapján kötettek. Megígérte az igazságügyminister ur a felsőházban, hogy az előterjesztett büntetőtörvénykönyv alapján az extraditionalis törvényt elő fogja terjeszteni és igy correcte járt el, oly alapra fektetvén igéretét, melyen azt megtartani képes. Ezeket előrebocsátva, bátor vagyok kinyilatkoztatni, hogy mindazon tételek, a melyeket az előttem szóló ur fölhozott, részint máskép mondattak, mint a hogy a dolgok tényállásának megfelelnek, részint pedig azokból más következtetések vonattak.
