Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-358

358. országos ülés ápril 5. 187. 25 tudományos, közoktatási és jótékony czélokra tett adományok és ajándékok illetékmentesek. Ez a törvénynek rendelete. Hanem előfordul olyan eset, hogy némely kegyes adományozó ezen törvényhozatal előtt halt el, s az ő kegyes hagyománya után az adószázalék csak később, sőt teszem azt 1870-ben, az 1868-iki törvény után vettetett ki. Az illető jótékony testületek és intézetek folyamodtak a tisztelt házhoz, hogy az 1868-ik évi XXIII. törvény ezen jótékony intézkedése rájuk is alkalmaztassák. Akkor és később 1873-ban a kérvények kiadattak az illető pénzügyministernek azon utasítással, hogy azokat az 1868 : XXIII. törvényezikk 21. §-ához képest intézze el. Az akkori pénzügyminister, Kerkapoly ur ugy vélte azt elintézhetni, hogy törvényjavaslatot adott be a tisztelt házhoz; holott bizony azt egyszerűen ugy intézhette volna el, hogy ezen kegyes hagyományokat is a törvényhozás rendeleteinek alávetette volna. Ezen törvényjavaslat még 1873-ban terjesztetett be a tisztelt házhoz 304. szám alatt, s az a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott; azóta azonban a pénzügyi bizottság nem referált ezen tárgyról, és az Elnök: előterjesztésekben folytonosan hónaponként mint elintézetlen tárgy szerepel. A dolog elég fontos, a mennyiben jótékony intézetek, szegény iskolák, de tudományos intézetek is, az egyetem, és a magyar tudós-társaság alapjáról van benne szó. Az volna tehát kérésem, tisztelt ház, hogy ezen 1. §. tárgyalását méltóztassék elhalasztani addig : mig a pénzügyi bizottság ezt a beadott törvényjavaslatot tárgyalta, és ez iránt, jelentését beadta. Széll Kálmán pénzügyminister : Én beismerem ama kérdés fontosságát, melyet előttem szóló tisztelt képviselő ur fölemiitett; tudom azt is, hogy annak idején, még 1873-ban, ez ügyben törvényjavaslat adatott be, a mely az ezen ügy körül fönforgó további kételyeket helyes magyarázati alapra akarván állitani, megszüntetni czélozta azt az anomáliát, mely részben fönállt, hogy tudniillik a tudományos, közművelődési és jótékonysági czélokra tett hagyományok amennyiben 1868. előtt keltek, illeték alá vétettek, 1868. óta pedig az alól föl vannak szabadítva, Azonban ezen törvényjavaslat 1. §-ának függőben tartását c miatt nem tartanám indokoltnak; hanem helyesebbnek vélem, ha a tisztelt ház azt méltóztatnék elhatározni, hogy a pénzügyi bizottság, a melyhez ezen törvényjavaslat utasítva volt: adja be ezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentését a holnapi napra, a mit a pénzügyi bizottság könnyen megtehet; mert ma úgyis ülést tart, és tegye meg jelentését talán akként, hogy az akkor külön törvényjavaslat alakjában beadott előterjesztés ezen most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatba, mint ennek egyik §-a vétessék be, hogy KÉPY. H. NAPLÓ, I83 XVI. KÖTET, ne kelljen e czélra külön törvényt hozni, hanem holnap befejeztetvén a most szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalása: az utolsó szakasz elébe jöhetne esetleg azon törvényjavaslat tartalma, mint külön szakasz. {Helyeslés.) Simonyi Ernő s Én azon módosításra nézve akarok néhány észrevételt tenni, a melye Mocsáry tisztelt barátom fölhozott, és a melyet az adóügyi bizottság az eredeti szerkezeten tett. Méltóztatnak tudni, hogy vannak bizonyos adótörvényeink, a melyek évről-évre megujutatnak. Nézetem szerint ennek oka abban rejlik, hogy ezen adótörvények a Bach-korszaktól átvétetvén, egy alkotmányos pénzügyminister által sem tartattak helyes, és rendes törvénynek; hanem csak olyanoknak, melyek a körülmények pressioja alatt elfogadtattak; de mindig csak ideigleneseknek tekintettek. A ministerium minden esztendőben, midőn megújította ezen törvényeket: egy vagy két esztendőre határozottan, vagy legalább magától érthetőleg azt ígérte a törvényhozásnak, hogy ezen időt arra fogja fölhasználni, hogy a törvénynek hiányait kijavíttatván, majd egy uj törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. Most azonban ez nem történt meg. A törvényjavaslatot beterjesztő ministeri indokolásban most is azt mondja : „mert a bélyeg- s illetékekre nézve kívánatosnak jelzett uj törvényjavaslatnak nemcsak kidolgozása, hanem annak törvényhozási tárgyalása is szövevényes s terjedelmes voltánál fogva hosszabb időt igényel." A bizottság a törvényhozás további intézkedéséig kívánja megszavaztatni e törvényt, és nem egy bizonyos határideig. E kettő között, nézetein szerint, különbség van. Abba még inkább bele lehet egyezni, hogy két esztendőre szavaztassák meg: ha azt mondja a minister, hogy lehetetlen ezen hosszadalmas, nehéz törvényt egy esztendő alatt átdolgozni, tekintve a további teendőket; hanem az, hogy a törvényhozás további intézkedéséig állapíttassák meg ezen törvény: ez annyit jelentene, mint egy permanenssé tenni e törvényt, mintegy megörökösiteni és megnyugodni azon hiányokban, melyeket eddig valamennyi pénzügyminister elismert. Mert hiszen minden törvény a törvényhozás további intézkedéséig van megállapítva, ha csak ez czéloztátik : akkor szükségtelen kijelenteni ezt, akkor a törvényt egyszerűen meg kell alkotni. De ezen törvény, mint más adótörvény, azon kivételes állapotban van, hogy mindenki által elismertetik róluk, hogy hiányosak lévén, permanens törvényeknek nem tekinthetők, hanem ideigleneseknek. Minthogy pedig ezen adótörvényeket ideiglenességükből kivetkőztetni nem akarnám : annálfogva az adóügyi bizottság által tervezett módosítást nem fogadhatom el. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) 4