Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-358
20 ;$">£>, országos ülés ápril 5. 1875. Széll Kálmán pénzügyminister s Tisztelt ház! Bátor vagyok álláspontomat motivatiojául és az igen tisztelt képviselő ur érvelése ellenében fölhozni, hogy azon módosítás elfogadása által az ideiglenesség természetéből nincs ezen törvény kivetkőztetve. Legyen erről a tisztelt képviselő ur meggyőződve; mert ha a budget-tárgyalásra méltóztatik visszaemlékezni: a bélyegeknél én magam indítványoztam a háznak egy határozatát, a melyben kijelentetett, hogy a minister fölhivatik arra, hogy a bélyeg- és illetéki törvény gyors revisioját vegye munkálatba, s a mint azzal elkészült, terjeszszen egy törvényjavaslatot a ház elé. Méltóztatik a tisztelt képviselő urnák ismerni ezen ügynek véghetetlen bonyolult természetét, és hogy csakugyan egy oly bélyeg- és illetéki törvényt akarunk meghozni, a mely — különbözvén előnyére az eddigitől, — olyan legyen, hogy mindenki megértse, könnyen végrehajtható legyen, és minden irányban a szükséges kívánalmaknak megfeleljen. Egyébiránt a tisztelt képviselő ur igen jól ismeri ezen tárgyat, mely oly szövevényes, hogy arra sok idő kell, de azért az ideiglenesség természetéből nincs kivetkőztetve; mert a ház részéről van egy határozat, mely azt mondja, hogy ezen törvény vétessék minél előbb revisio alá. Dániel Ernő előadó : Tisztelt ház! Az adóügyi bizottság nevében Simonyi Ernő tisztelt képviselőtársunk azon magyarázatát, melyet az adóügyi bizottság módosítására nézve tett: nem fogadhatom el. Igen jól tudja a bizottság, hogy a jelenlegi bélyeg- és illeték-törvényeknek számtalan hiányai vannak, és azért maga sem kívánja a törvényeket egyebeknek tekinteni, mint ideigleneseknek. Ezen módosítással nem is akarta kimondani, hogy azok véglegesen meghozatnak ; sőt inkább a módosítás értelme az, hogy csak ideiglenesek lesznek: mert abb in. úgyszólván, fölhívja a ministemek és a képviselőháznak ujabb intézkedéseit c tárgyban. Kérném ennélfogva a tisztelt házat: méltóztassék a módosítást elfogadni. Elnök : Szakácsy Dániel képviselő urnák figyelmeztetése, és illetőleg kérése folytán, — ha jól fogtam föl a pénzügyminister ur előterjesztését, —• a pénzügyi bizottság holnap fogna jelentést tenni azon tárgyat, illetőleg, melyet Szakácsy képviselő ur fölemlített. (Helyeslés.) Gondolom, ebben a képviselő ur maga is megnyugszik; ez a része tehát a dolognak meghaladva lévén, az első §. ellen ugy, a mint az az adóügyi bizottság szövegezése szerint beadatott, Mocsáry képviselő ur azon módositványt terjesztette be, hogy ezen §. hagyassák ki. Kérdem tehát a tisztelt házat : méltóztatik- e az első §-t az adóügyi bizottság szövegezése szerint minden változtatás nélkül elfogadni : igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak fölál- j lani. (Megtörténik.) E szerint az első §. az adóügyi bizottság szövegezése szerint fogadtatik el Mocsáry képviselő ur^elleninditványa ellenében. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 2-iJc l-t.) Mocsáry Lajos: Tisztelt ház! A szőnyegen lévő 2-ik §-ban egy uj hivatalnak fölállítása van czélba véve, tudniillik az illeték-megszabási hivatalok fölállítása. Eddig az illetékek megszabásával első fokon az adóhivatalok foglalkoztak; ezeknek helyébe állíttatnék ezentúl egy uj hivatal az illetékek megszabására. Ezen uj szervnek a közadók behajtási szervezetébe való behelyezése az eredeti törvényjavaslat indokolásában azzal van indokolva, hogy az adóhivatalok nem győzik azon munkát, melyet egyéb rendes teendőikön kívül még az illetékek kiszabása is ad. Fölhozatik ennek bizonyságára az, hogy 40.000 ily kiszabási ügy maradt hátralékban. Én azonban azt hiszem, hogy ezen nagy hátraléknak nem épen az az oka, hogy azon munkával nem külön hivatal van megbízva: a hátralékok nagy halmaza magában az ügy természetében fekszik: miután tudva van. hogy igen sok illeték csak évek hosszú sora után fizettetik a hagyatékok tárgyalásának befejezésével. Azt hiszem, hogy ezen körülmény nagy mértékben emeli ezen illetékhátralékok számát: minélfogva azt tartom, hogy egyedül e körülménynyel egy uj hivatal fölállítása igazolva nincs. Azon kérdést illetőleg, hogy átalában véve czélszerü-e külön választani a pénzügyi teendők ezen részét az adóhivatalok egyéb hasonnemü teendőitől : azt tartom, hogy az adóhivatalnokok, a kik helyben vannak, egy bizonyos kis területen, különösen ha huzamosabb ideig tartózkodnak ott: apródonként megismerkedhetnek az összes területnek. úgyszólván, az összes vagyonok viszonyaival, és még inkább bírnak tájékozással a hatáskörükbe tartozó ügyekre nézve, és inkább fölügyelhetnek, ellenőrizhetik azon csonkításokat, melyek elkövettethetnek. Czélszerübbnek tartom tehát ez okoknál fogva az adóhivatalok eddigi eljárását; mint sem azt, hogy e nagyobb területre, — mert nagyobb területekre kellene azokat fölállítani — külön hivatalok állíttassanak föl, melyek az adókötelezettek viszonyairól közvetlen tudomással nem fognak bírni. Átalában nem tartom czélszerünek a külön hivatalok fóruma szaporítását. Kétségtelen, hogy ez nagyobb költséggel jár; mert ha nem vennők is azt, hogy minden ily fórumnak megvan a maga személyzete; de már csak azon viszonynál fogva, melyben állanak más hivatalok irányában : azon sok irka-firka okvetetlen igen sok dolgot ad. De ha e szempontot mellőzzük is, és különben az ily hivatalokat czélszerüeknek is tartanok: átalában I nem időszerű épen most azoknak fölállítása,
