Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-374

302 3"4. országos ülés ápril 26. 1875, társaságokat illetőleg megalkottatík. A közgyűlés a részvényesek egész vagyona, az egész vállalat sorsa fölött határoz. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy a részvénytársaságoknál a közgyűléseken történt talán a legtöbb visszaélés, ezen eshetőségeknek némi szabályozására és a visszaélések megakadályozására, a mint azaz életben fölmerül: nézetem szerint, correetivumot lehet alkotni egy aj pontnak bevétele által, a mely mindenesetre, akár ugy fogadtassák el, a mint én kivánom ; akár másként, kiegészítő részét képezze azon fejezetnek, mely a közgyűlésekről szól. Ugyanis itt e fejezetben sehol nem mondatik ki az, hogy kinek van a közgyűlésen szavazata. Nézetem szerint, okvetlenül szükséges volna ezt kitenni, s ezért bátor vagyok indítványozni a következő hozzátételt, mely ezen szakasznak uj kikezdését képezné : „A közgyűlésen szavazattal bír minden egyes részvénytulajdonos, tíz szavazatnál többel azonban senki nem birkát, bármennyi részvény birtokában legyen is." Ezt azon czélból indítványoztam, nehogy egyes nagy részvényesek, a vállalatot egészen saját kények-kedvök szerint odaterelhessék, a hová nekik tetszik, és nagymennyiségű részvények letétele által a többi részvényesek érdekeire nézve kártékony befolyást gyakorolhassanak. Ajánlom módosításomat a tisztelt háznak. Elnök: I)r. Apáthy ur kivan nyilatkozni. Apáthy István egyetemi tanár, a törvényjavaslat készítője: Mélyen tisztelt képviselőház! Ha a törvény a részvénytársaságok alakulásáig kötelező szabályokat állit föl, igen helyesen teszi; mert mindaddig, míg a részvénytársaság megalakultnak nem tekinthető : nincs oly közege, a mely magát, mint a részvénytársaság akaratát kifejezheti. De azon percztől fogva, midőn a részvénytársaság már megalakult, alapszabályait már egyszer megállapította: önrendelkezési jogot nyer sorsa fölött és kell, hogy ezen jogát teljes mértékben gyakorolhassa az által, hogy a részvényesek szavazatjogát alapszabályilag rendezhesse. Erre a törvénynek egy előbbi szakasza, melyet már el méltóztatott fogadni, a részvénytársaságokat határozottan följogosítja. Ha már most a tisztelt képviselő ur módositványa elfogadtatnék : alteráltatnék egy korábbi szakasza a törvénynek, a nélkül, hogy erre a legkisebb szükség volna. A törvény igenis megállapítja, hogy az alakidő közgyűlésen, milyen jogot ad az aláíróknak aláírásuk; megmondja: hány szavazatot gyakorolhat minden aláíró; ezentúl pedig a törvény a részvénytársaságok szabadságának indokolatlan korlátolásáig nem mehetvén, nem ment. (Helyeslés) Különben is a törvénynek egy előbbi szakasza, mely erről intézkedik, el van már fogadva, és így ezen mődosítványnyal azt alterálni nem lehet. (Helyeslés.) Madarász József: Tisztelt ház! Az okok, a melyek Magyarországban egy kereskedelmi és kiválólag a részvénytársulatokra vonatkozó xij törvény meghozatalát parancsolták: épen azon viszszaélések, a melyek elkövettettek a nagy közönségen, tehát nem egyedül a kisebbségen, hanem a többségen is. Elismerem, hogy a mesterkélt többség, vagyis a kisebbség érdekei azok, a melyek most is épen ugy, mint ez az 1840-iki törvényben foglaltatik, parancsolják azt. ugy az alakuló, mint a többi gyűlésre nézve, hogy a törvény meghatározza azt, hogy senki, bármennyi részvénye legyen is, tiz szavazatnál többel ne birjon. Helyén látom tehát, hogy itt történjék intézkedés erről, és ha akkor nem történt, midőn az alapszabályok megalkotásáról volt szó, — megengedem, — hogy ott is előhozhatta volna a tisztelt képviselőtársam ezt; de azért, hogy ott elő nem hozta, és igy ott törvénybe nem jött: ebből még nem következik az, hogy a részvényesek alapszabályaik szerint más szavazatmódot ne állapíthassanak meg. Én azt tartom, hogy az országban a társulási szellemnek szabad tért kell engedni. A tapasztalt visszaélések ellen okvetlenül orvoslást kell hozni a törvényhozásnak. Önök az alakuló közgyűlésre nézve szükségesnek látták meghatározni, hogy ott valaki tiz szavazatnál többet ne gyakorolhasson ; holott a közgyűlésnek megengedik az alapszabályoknak megváltoztatását. íme tehát, ha szükséges volt az alakuló közgyűlésről akkor gondoskodni a törvénynek, midőn az alapszabályok megállapításáról lesz szó: mindenesetre kötelessége a törvényhozásnak gondoskodni,, hogy a sok részvénynyel birok tetszésök szerint ne rendelkezhessenek a társulattal. Jói tudjuk, hogy például a gőzhajózási társaságnál hordárokkal szavaztatták le az igazi részvényeseket, és igy történt, hogy azok, a kik nem nyereségből vettek át részvényeiket, és utoljára 1.000 forint helyett 10—20—30 forintot kaptak: akkor, midőn, — az igaz, hogy az országnak nem volt egy millió forintja kölcsön adni való, a melylyel az egész társulatot megmenthette volna. — mikor a társulatnak még nevezetes vagyona volt. Önök, uraim! elfogadják ezen törvényjavaslatot ugy, a mint van, betűről-betűre, szórói-szóra; azonban a körűimén}-, a mely ezen törvénynek meghozatalát szükségessé teszi, azon visszaélések, a melyek például a kiházasitó-egyletnél, a magyar gőzhajózási és más részvény társulatoknál történtek : mást tanácsolnak. Ezért hívja föl a módositvány a tisztelt képviselőház figyelmét, hogy magoknak pénzök által többséget teremtő nagyobb részvényesek ellenében a nagy közönséget, mely rendesen a többséget képviseli; de mozoghat ugy, mint a pénz, — igen