Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-373
288 'A'i'i. országos ülés ápril 21. 1875. Azt hiszem, a kisebbség védelme csak bizonyos poatig mehet el, addig, hogy a többségnek ne legyen hatalmában szabályellenes, törvényellenes határozatokat hozni, s igy eljárni. A mikor azonban a többség az alapszabályoknak s a törvényeknek megfelelő határozatokat hoz, a melyek néha-néha — megengedem — egyeseknek érdekeit sérthetik : a kisebbségnek nem lehet oly hatalmat adni, a mely által épen a többségnek érdekei sértetnének meg. Ha a kettőnek érdeke összeütközésbe jő egymással: akkor okvetlenül sokkal hatalmasabbnak kell lennie a többség, mint a kisebbség érdekeinek. A törvény által nem lehet szentesíteni azt, hogy a kisebbség hatalmasabb legyen a többségnél, s mivel Madarász.képviselő ur módositványa ehhez a ezélhoz vezetne: azért nem fogadom el, s.pártolom az eredeti szerkezetet. (Helyeslés a középen.) Helfy Ignácz : Tisztelt ház! Én ugy veszem észre, hogy az előttem szólott képviselő ur félreértette Madarász képviselőtársam indítványát. Nem arról van sző, hogy ha egy társaságnak ügye roszul áll, és kénytelen annak folytán fölszámolni : akkor a kisebbségnek jogában álljon az egész pénzt kivenni ; Madarász képviselőtársam indítványa világosan csak azon esetre vonatkozik, ha a többség ugyanazon társaságnak eredeti czélját meg akarja változtatni, és azon okból akar fölszámolni, hogy más társaságba olvadjon. Én azt hiszem, hogy ezen esetben teljes joga van a kisebbségnek erre rá nem állani. Mert ha én aláírok részvényt bizonyos társulatra: ezt azért teszem, mert a czélt, melyet a társulat maga elé tűzött, helyeslem; s azon perezben, a melyben e czél megváltoztattatik: föl vagyok oldva azon kötelezettség alól, melyet csak azon czél elérése érdekében vállaltain. Épen azon körülményre volt tekintettel az 1840: XV1IÍ. törvényezikk, mely még valamivel szigorúbban intézkedik, mint a hogy Madarász tisztelt barátom kívánja, mert azon törvény szerint, a társaság tagjai legalább 3 / 4-dének kell jelen lenni a közgyűlésen. A mit a tisztelt képviselő ur fölemiitett azon védelemre nézve, melyet a jelen törvény egy másik §-ban a kisebbségnek nyújt: az egészen másra vonatkozik, tudniillik azon esetekre, midőn a kisebbségnek kételye van az üzletvezetés helyessége iránt, hogy akkor a kellő számú részvények letétele mellett, jogában áll vizsgálatot kérni az igazgatótanács ellen. De itt arról van szó, mikor a társaság feloszlatása, vagy más társaságba való beolvasztása czéloztatik. Én ezen intézkedést helyesnek és régi törvényhozásunkban gyökeredzőnek találom, nem látok tehát okot, hogy miért változtassuk meg. Azon esetre, ha, mint reménylem, a tisztelt többség hajlandó lesz e propositiot elfogadni: bátor vagyok azon módozatot ajánlani, hogy a javaslat ne mint uj §. igtattassék be, mert itt számos §-ból álló nagy törvénykönyvről van szó ; hanem a szöveg az előbbi §-hoz csatoltassék pótlásképen. Hodossy Imire előadó: Wahrmann tisztelt képviselőtársam válaszolt Madarász képviselő ur mődositványának második részére. A rnódositvány azon részére, melyet most Helfy képviselő ur kiemelt: leszek bátor néhány megjegyzést tenni. A tisztelt, képviselő urak attól tartanak, hogy ezen most beterjesztett javaslat szerint a társaság egyszerű közgyűlési határozat által elvonathatik eredeti czéijától, és e tekintetben hivatkoznak az 1840: XVIII. törvényrzikkre, mely ezt csak bizonyos föltételek alatt és nagyobb nehézségekkel engedi meg. Erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a, törvényjavaslat ezt egyátalában megakadályozza és lehetetlenné teszi tudniillik azt, hogy a társulat eredeti czéijától eltérő más vállalatra fordíttathassák. A 15B. §. ezt. mondja: Az alaptőke biztosítása, részvényaláirás által történik. Az alapítók a társaság szervezetét, minden aláírási ívbe fölvenni, s azt polgári állásuk és lakhelyük kitüntetése mellett sajátkezűkig aláírni tartoznak. A tervezetnek magában kell foglalni: 1. a vállalat tárgyát és tartalmát. Tehát „tárgyát", a mi annyit, tesz, mint czélját. Méltóztassanak elolvasni a 179. §-t, mely elsorolja azon tárgyakat, melyek fölött minden esetben a, közgyűlés határoz. A §. vége pedig igy hangzik : Azon intézkedéseket, melyek az alapszabályokba a, tervezetből vétettek át, a, jelen törvényben kijelölt eseteken kívül közgyűlési határozatokkal sem lehet módosítani. Azon intézkedések tehát, a melyek az első tervezetbe az alapítók által fölvétettek: ezek közt tehát a társulat, ezétja is még közgyűlési határozat által sem változtathatók meg, (Helyeslés.) Vajda János: Madarász képviselőtársam módositványa nem annyira a kisebbség védelmét czélozza, mint inkább előintézkedést és óvást akar előre biztosítani azokra nézve, a kiknek vagyona fölött netalán szabályellenesen intézkednék a többség. Az előadó ur által fölolvasott szakaszban nincs eloszlatva Madarász képviselőtársam aggodalma, mert a tervezetbe fölvétetnek ugyanazon intézkedések, melyek a részvény társulatoknál szükségesek; de a közgyűlés a czégváltoztatás által hivatkozhatik arra, hogy ugyanazon intézkedéseket tartja föu, melyek abban foglaltatnak. Nézetem szerint az előadó véleményének csak akkor volna helye, hogy ha a 179-ik §. végpontjában, melyben
