Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-373

3,7íl. országos ülés áprü 24. 1875. 287 de miután van ily eset, méltóztassanak akármit kigondolni, hogy a kisebbség a többség által ne zsaroltassák ki, mert a következő §§-ban arról szintén nincs gondoskodva. Még a szavazásnak módját sem az alapszabályokban akaiják önök megállapítani, hanem tisztán a közgyűlésre akarják bizni, mire nézve később teszem majd meg észrevételeimet. Most ettől eltekintve egy uj §. beiktatását kérem. Ez uj §. igy hangzik: „A társaság czéljainak változtatása" annak más társulatba olvadása és roig alaptőkéje meg van : a fölszámolás csak akkor eszközöltethetik, ha a részvényeseknek legalább kétharmada a változtatásba a közgyűlésben megegyezik. A kisebbségben maradt rész azonban ily esetben kiléphet és a társaság ügyeinek akkori állása szerint részvényeinek és ha netalán nyereség találtatnék, az aránylag reájok eső nyereségi résznek kiadását követelheti. Elnök: Meg egyszer föl fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző (újra fölolvassa Madarász József módositvámját.) Wahrmann Mór: Tisztelt ház! A kisebbség védelme oly eszme, mely utóbbi időben nemcsak nálunk, de más országokban is igen nagy mérvben vitattatott, és valóban ezen kérdés megoldása egyike a legnehezebb föladatoknak. Hogy azon az utón, melyet Madarász képviselő ur ajánl, ezen nagyfontosságú kérdés meg nem oldható : az, fölfogásom szerint, mindenki előtt világos; mert először is nem elég a kisebbséget védelmezni a többség ellen; hanem még inkább kell védelmezni a többséget a kisebbség ellen; mert habár megengedem azt, hogy a kisebbségnek is vannak jogai: nem fogja Madarász képviselő ur tagadni, hogy a többségnek is vannak határozott jogai és nem szabad megengedni azt, hogy a kisebbség a többség nézeteinek érvényre emelését meggátolhassa. (Helyeslés.) Azon eszme, mely Madarász képviselőtársam indítványában kifejezést nyer, tudniillik, hogy a rész-. vényesek azon része, mely kisebbségben maradt, ily esetben arra legyen följogosítva, hogy részvényeinek értékét valakitől visszakövetelhesse: egyátalában keresztülvihetlen, a gyakorlati életben nem járja és törvénybe nem igtatható; mert ki fizesse a részvények értékét? Hiszen a társaságnak, mely abba a helyzetbe jut, hogy kénytelen fölszámolni, vagy más társaságba lépni, tulajdonképi czélja az, hogy maga nem lévén képes előteremteni azon összegeket, melyek a liquidatiohoz szükségesek : azok előteremtésére segélyt szerezzen. Ha most a törvényben az mondatnék ki, hogy azon kisebbség, mely nem nyugszik meg abban, hogy ennyit vagy annyit kapjon részvényeiért, vagy a társaság e vagy ama társaságba lépjen, azt követelheti, hogy azon érték, mely mint a társaság birtokában lévő kimutattatik, neki kifizettessék: az a kérdés támadna, ki eszközölje ezt a fizetést? mi vezeti ugyanis valamely társaságot arra, hogy felszámolja birtokát, hogy más társaságba olvadjon ? Az, hogy nincs azon helyzetben, hogy kifizethesse egyes részvényeseit; mert ha egyes részvényeseit azon érték szerint fizethetné ki, a melyet könyvei kimutatnak : akkor nem volna ok arra, hogy miért olvadjon bele kevésbbé kedvező föltételek alatt egy más társaságba. Ha a könyvekben kimutatott értékben fizettethetnének ki a részvények: a többség is a készpénzt fogadná el inkább ; de épen azért olvad bele az egyik társaság a másikba, mert önmaga nem képes magán segíteni. A mi a 175. §-ban foglaltatik, véleményem szerint, elég a kisebbség védelmére. Két eset fordulhat elő. Azok, kik az üzlet vezetésével meg vannak bizva, az üzletet vagy helyesen, alapszabályszerüleg, törvényszerüleg vezetik, s akkor a többség mindenesetre föl van jogositva arra, hogy nézeteit érvényesíthesse ; vagy nem járnak így el, és olyasmit tesznek, a mi a közgyűlés határozatával, az alapszabályokkal, a törvényekkel ellenkezik, s akkor alkalmazásba jöhet a 175. §., mely azon jogot adja, hogy ha a részvényeseknek egy tizedrésze a költségeket előlegezi és részvényeit leteszi: jogositva van arra, hogy szakértők által megvizsgáltassa a társaság üzletkezelését, és ha a vizsgálat eredménye hibás kezelést mutat, büntetést is kérhet az illetőkre. A 175. §., mondom, eléggé védi a kisebbséget. Az az eset, melyet a tisztelt képviselő ur méltóztatott emliteni: előttem nem ismeretlen; ez akkoriban a sajtóban is tárgyaltatott. Ott a többség kimondá, hogy ő maga nem képes értékeit liquidálni, hogy ez évekig fogna eltartani ; továbbá, hogy a társaságnak kötelezettségei vannak bizonyos irányban hiteladás folytatására; azt monda továbbá, hogy ha liquidál, ebbeli kötelezettségeinek nem felelhet meg : ezért kénytelen más intézetet keresni, mely az ő kötelezettségeit átvállalja,. Talált is ily intézetet, mely erre kész volt, a mely minden egyes részvény után 36 forintot ígért fizetni. Erre a többség reáállott. Ha ez a kereskedelmi törvény már akkor létezett is volna, a kisebbség a többségnek ezen közgyűlési határozata ellen nem tehetett volna semmit. Igenis, ha bebizonyíthatta volna, hosy, mit Madarász képviselő ur emiitett, sikkasztások' történtek, hogy egyes részvényesek ugyanazon társaságtól részvényeikért nagyobb összeget kaptak: a részvényesek egy tizedrésze c törvényjavaslat 175-dik §. értelmében vizsgálatot követelhetett volna; ha a vizsgálatnak az lett volna az eredménye, a mit a tisztelt képviselő ur emiitett : akkor az e §dian kiszabott büntetésnek lett vo na helye.