Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-373

286 3T3 országos ülés ápril M. 1S75. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 108—114. §-okat, melyek észrevétlenül elfogadtatnak. Olvassa a 115. §4.) Hodossy Imre előadó: A 115. §. utolsó sorába a kiosztott példányban egy nyomdahiba csúszott. Ott ugyanis az van mondva: „ellenkezőleg a társasági tagoknak , felelősek", holott a szövegnek igy kellene hangzania: „ellenkezőleg a társasági tagoknak ezért felelősek." Elnök: Méltóztatik ezen módosítást elfogadni? (Elfogadjuk!) A 115. §-ban tehát ezen szó „ellenkezőleg" után tétetik „ezért." Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 116—120. §§-#í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: Az ötödik fejezet minden §-a a 115. §-hoz tett stylaris módosítással változatlanul elfogadtatván, következik a hatodik fejezet. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a 121—124. §§-&«£, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A hatodik fejezet minden §-a változtatás nélkül elfogadtatik, következik a IX-ik czini. Szeniczey Ödön jegyző (a kilencedik csiniből: Betéti társaság, olvassa 125—146. %-okat.) Elnök: A kilenczedik czimnél minden szakasz változatlanul elfogadtatott, Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tizedik czimet: továbbá a 1.47. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott: úgyszintén olvassa a 148. §-í.) Vajda János : Tisztelt ház! Eddig szokásban volt a részvénytársulatok alapszabályaiban megállapítani, hogy ha a részvénytőkéje értéket föl akarja emelni a társulat, például ezerről kétezerre: azt megtehesse. Én igazságtalanak tartanám, ha a részvénytársulatok ezen eddig nekik alapszabályilag biztosított jogban megszűrittatnának, s azért kérem a tisztelt házat, méltóztassék ezen §-t mint fölöslegest kihagyni; mert arra nézve a törvény inkézkedése nem szükséges, ha valamely társaság magára oly föntartást akar eszközölni, mely mások jogát nem sérti. Módositványom tehát ez: „A 148. §. mint fölösleges hagyassák ki." Wahrmann Mór: Tisztelt ház! Az előttem szóló tisztelt képviselő ur téves fölfogásból indul ki. Itt nem a részvénytőke fölemeléséről van szó, mire föl van jogosítva minden rész vény társulat ; hanem a részvények értékének fölemeléséről, tudniillik hogy ha bizonyos részvény 200 írtról szól : nem szabad később mondani, hogy miután most tartalékból jött hozzá, ennek mértéke 300 frtra emeltetik. Ez ezen szakasznak értelme; nem pedig az, a mit a tisztelt képviselő ur mondott, hogy ne lenne jogában tőkéjét fölemelni, (Helyeslés.) Vajda János : Minthogy a társaság szabadságát a részvénytőke fölemelésére a mondottak szerint föntartva látom: módositványomat visszaveszem. Elnök: A tisztelt képviselő ur módositványát visszavevén, a 148. §. elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 149., 150., 151., 152. %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Madarász (József: Tisztelt ház! A 152. §. után uj §-t akarok a tisztelt ház által a törvénybe iktattatni. Ezen uj §. az 1840. XVIII. törvényezikk azon határozmánya következtében adatik elő általam, a mely a részvényeseknek kisebbségét óvni akarja a részvényesek többségének szédelgése, vagy ha ugy tetszik vagyonaiknak akár eladása vagy pazarlása ellen. Tapasztalásom van, miként volt itt egy társulat Budapesten, a mely elhatározta a fölszámolást, vagyis liquidatiot. Vagyona tökéletesen biztosította még a befizetett részvények egész értékét ; a társulat elhatározta, hogy fölszámol: a helyett azonban, hogy a fölszámolók eladták volna az illető vagyont, a mely vagyonra vevők voltak: jobbnak láttak egy másik társulattal egyezkedésre lépni, önmaguknak valószínűleg a maguk részvényeit biztosítva, a mit természetesen kimutatni nem vagyunk képesek — mondom jobbnak láttak az egyszerű többség által megállapittatni azt, hogy a társulat összes vagyonát átadják egy másik társulatnak, a mely által azután a részvényesek minden részvényükért, melynek valóságos értéke 70 frt volt, 36 írttal elégíttettek ki. Mivel tapasztalásom az volt, hogy ha akkor, midőn a fölszámolás történt, eladatott volna az illető vagyon: az egyszerű többség a kisebbségre ily hatást nem gyakorolhatott volna; mert akkor meglehet, hogy 70 frtot is kapott volna minden részvényes ; mig igy az egyszerű többség határozata folytán megtörténik, hogy oly vagyon, a melyért az igazgatóság jelentése szerint akkor még minden részvényes 60—65 írtért megkapott volna, kénytelen voltak a többség határozata folytán 36 írttal megelégedni. Magán tudomásom van, hogy van olyan is, a ki 50 frt és egy néhány 100 írtért is ehdtá előbb részvényeit. Óhajtom tehát, hogy a tisztelt ház okulva. — hacsak egy eset is van, mert több eset is lehet — és látva, hogy már 1840-ben, midőn a szédelgés ily nagy fokot nem ért el, midőn még a jóhiszemű részvényesek nem szoktak annyira kizsebeletni, már akkor is gondoskodva volt, gondoskodjék részéről is e tekintetben. Meglehet, hogy nem helyes, a mit előadok;