Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-373
373. országos ülés ápril 24. 1875. 279 dók." Ezen szó: .alkalmazandók'' nem eléggé helyes és •világos, helyette ,kötelező erejűek" volna teendő; valamint „kereskedelmi társaságokra" kifejezés mellé óhajtanám odatétetni: .és államra", ha az is kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik; mert én nem tudom érteni, miért essék az állam egészen más törvények alá, és miért ne legyen ezen törvény alá vonható : ha az állam kereskedelemmel foglalkozik, s nekem bajom van vele ? Hogy a kereskedelmi czégek, kereskedelmi könyvek, és a czégvezetőkre vonatkozó ezimek az állam kereskedelmi vállalataira miképen nyernek alkalmazást: külön rendelettel fog megállapittatni. Ezt én szintén nem fogadhatom el, mert én a rendeleteknek ellensége vagyok. Én törvényt szeretek mindenben és nem szeretem, hogy valaki kifogás alá essék azért, mert állam, vagy nagy ur; hanem ha a törvény a kereskedőkről szól: legyen kötelező erejű az államra is, ha az kereskedéssel foglalkozik. (Fölkiáltások: Maradjon a szerkezeti) Hodossy Imre előadó : Én nem találhatom indokoltaknak azon ellenvetéseket, melyeket az előttem szólott képviselő ur fölhozott. Nem találom először azért: mert az állam csak oly ügyekben és irányban üz kereskedést, melyek közt és a rendes kereskedés közt semmi analógia nincs, például sóval, dohánynyal és más egyedáruságokkal, a melyekre az átalános kereskedési szabályok nem alkalmazhatók, mert akkor megszűnnék privilégium, megszűnnék külön állami kereseti forrás lenni, és azért azon külön rendeletek és törvények, melyek ezekre nézve fönállnak, mindenesetre tekintetbe veendők. Ezt mondja a 2-ik bekezdés. A mi a czégvezetést illeti: méltóztatnak tudni, hogy a czégvezető nem is korlátozható e tekintetben, hogy aláírásával a kereskedőnek egész vagyonát lekösse, hogy azonban egy czégvezető, ki az állam valamely üzleti telepének vezetője, aláírásával lekötelezhesse az állam egész vagyonár, hogy igy egy tollvonással Magyarország egész vagyonát leköthesse: ez, azt hiszem, meg nem engedhető, és ennélfogva bizonyos korlátok, bizonyos kivételek megengedhetek az államnak, melyek a magánkereskedelemnek meg nem engedhetők. Én ezeknél fogva kérem : méltóztassék az eredeti szerkezetet megtartani. (Helyeslés.) Ugron Gábor: Az előadó ur ellenvetése állana, ha az állam kereskedésében csak egyedárusággal foglalkoznék; de az állam faüzletet, bányászüzletet is folytat és vajon ez mind külön rendelettel szabályozandó-e? Az állani példáid, ha bányászatot üz; nem rendelhető alá más törvénynek, mint más bányásztársaságok vagy egyesek, kik bányászüzletet folytatnak. Ez oda vezetne, hogy az állam saját üzletére külön kiváltságokat követelhetne magának, és ez oda vezetne, a mit, ngy hiszem, a tisztelt ház sem óhajt: tudniillik a eollectivismushoz, a mihez pedig máris nagyon hajlik az állam, és ezen iránynak lényeges támpontul szolgál, hogy már például a posta és távirda, és a vasutak által a kereskedelemre az államnak oly jelentékeny befolyása van. Én azért e kérdést bővebben megfontolandónak tartom, és óhajtanám, hogy e kérdés tárgyalása fölfüggesztetvén : küldessék vissza e pont a bizottsághoz, hogy megkülönböztetés eszközöltessék az egyedáruság és az állam más kereskedelmi üzleteire nézve, (Mlenmondások.) mely tekintetben az állam nem állhat más törvények alatt, mint bármely más polgár. Várady Gábor: Én magához a módositványhoz nem szólok; az előadó ur elmondotta észrevételeit, és én a szakaszt elfogadom ugy, a mint van. De méltóztassanak megengedni, hogy egy kérést intézzek a tisztelt házhoz a tárgyalás menetére nézve. (Halljuk!) Helfy képviselő ur azt mondotta, és a ház minden oldaláról helyesléssel találkozott, hogy nem kivan apróbb módosításokat tenni; mert óhajtja, hogy a javaslat minél előbb törvény erejére emelkedjék, és inkább csak a főbb momentumokra fogja fölhívni a ház figyelmét, a mikor azután az elvi kérdések tüzetesen, megvitattathatnak. Kérem tehát, méltóztassanak ily kisszerű, és egyátalán nem elvi jelentőségű kérdéseket mellőzni: ha azt akarjuk, hogy a javaslat még ez ülésszak alatt törvény erejére emelkedjék. Különben is helyes a mit a kereskedelmi minister ur is mondott : hogy ezeket a kérdéseket a gyakorlat fogja megoldani. Theoriák utján alig lehetne ezen törvénykönyvi javaslatot egész biztossággal helyesen megállapítani. Annak idejében úgyis módosítható lesz a törvény: ezért, midőn 56(i §. áll előttünk: ilyen apróságokkal ne töltsük az időt. (Helyeslés.) Madarász József: T.ház! (Eláll!) Minden képviselőnek kötelessége meggyőződése szerint nyilatkozni. Igen sajnálom Várady tiszteli, barátom ez utóbbi fölszólitását. Méltóztassanak megengedni, midőn két-három hete van az országgyűlésnek : akkor egy 560 §-ból álló törvényjavaslattal ne méltóztassék a kormány előállani. Megmutattuk az átalános tárgyaláskor, bog)' barátaink közül csak egy szólott a tárgyhoz; a részletekhez is csak akkor fogunk szólani, ha ezt meggyőződésünk parancsolja. De ennek ne méltóztassanak ellene szólani: mert ime most is elvesztettünk néhány perczet az által, hogy igen tisztelt barátom ezen felszólalásomat okozta. Elnök: Várady igen tisztelt képviselő ur csak egy kérést intézett a tisztelt házhoz, egyébiránt senkitől sem. fog a szólási jog elvonatni. Föl fog olvastatni Gubody képviselő ur módositványa.