Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-373
280 373. országos iüés ápril 24. 1875. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a módosüványt.) ,A kereskedőkre vonatkozó határozatok a társaságokra és az államra is kötelező erejűek. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a 4-i-k §-t az eredeti szerkezetben? (Elfogadjuk!) A kik elfogadják : méltóztassanak fölállaai. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az u. és fí-ik §§-t.) Elnök: Az első czimnek 3., 4.. 5. éa 6. §§-ai a szakbizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadtatlak. Következik a 2-ik czitn. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 7. és S-ilc §§-t.) I-Iodossy Imre előadó t A bizottság nevében indítványozom, hogy ezen §-ba.n: .a központi értesítőben" szó után Horvátországra való tekintettel, hol a hirdetések külön eszközlendők, a következőket beiktatni méltóztassanak: „HorvátSzlavonországban a hivatalos lapban." (Helyeslés.) Elnök : A bizottság által tett módosítással a 8. §. elfogadtatott. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 9-ík §-í.) Hodossy Imre előadó: Ugyanazon indokoknál fogva e §-nál ajánlja a bizottság betétetni, hogy a harmadik személyek irányában a kereskedelmi czégjegyzékekbe történt bejegyzések a „Központi értesítő'-ben, Horvát- Szlavonországban a hivatalos lapban megjelent közzététel napjától bírnak foganattal. Elnök? Elfogadja-e a tisztelt ház a bizottság e módositványával a 9. §-t? (Elfogadjuk!) E szerint, a második czitn 7. §-a változatlanul, a 8. és 9, §§-ok pedig a bizottság által beterjesztett módosításokkal elfogadtattak. Beőthy Algernon jegyző (olrasm a harmadik csini alatt a 10. és 11-i/s §-í.) Hodossy Imre előadó: A 11. §. első sorának végén a „csak" szó nyomdahibából csúszott be, azt tehát kérem kihagyatni. Elnök: A 11. §. első sorában a „csak" szó nyomtatási hiba lévén, az kihagyandó. Gubody Sándor: Ali. §-ban ez áll: Kereskedők, kik üzletüket egyedül folytatják, czégül saját polgári nevüket és pedig legalább vezetéknevüket kötelesek használni. Én nem értem, mi az a polgári név. Hodossy Imre előadó: Nem keresztnév. Gubody Sándor: Én a helyett azt a módosítást szeretném betenni: „vezeték- és keresztnevüket tartoznak használni. (Felkiáltások: Ha nem keresztények, nincs keresztnevük \) De van mindenkinek vezetéknevén kívül más neve is, és II. József császár óta kell is, hogy legyen, például Deutseh Izsák, Guggenberger Salamon. Huszár Imre jegyző (olvassa Gubody Sándor módositvány át a 11. §-ra:) kik Üzletüket egyedül folytatják, saját vezeték- és keresztnevüket tartoznak használni. Elnök: Méltóztatik a tisztelt háznak a 11. §-t változatlanul elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt gondolom, a tisztelt ház elfogadja és így a beadott módositvány mellőztetik. Beőthy Algernon jegyző (olvassa « 12-ik %-t.) Gubody Sándor: Látom, hogy mindegy. akármicsoda módosítást teszek is, nincs eredménye; de mégis kötelességemnek tartom, a hol észrevételem van, azt megtenni. E §. sok visszaélésekre adhat alkalmat, ugyanis (olvassa:) ki valamely létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy örökösödés utján szerez meg: azt a volt tulajdonos vagy jogutódjainak beleegyezésével az addigi czég alatt az i utódlást kifejező toldással, vagy a nélkül folytathatja. De tegyük föl, hogy én csak bizonyos személy irányában vagyok bizalommal, holott itt azt egy más egyen szerezheti meg szerződés vagy örökösödés utján, s azt a volt, tulajdonos vagy jogutódjainak beleegyezésével az addigi czég alatt az utódlást kifejező toldással, vagy a nélkül folytathatja. Itt is tehát szeretném beletétetni, hogy csak saját vezeték- és keresztneve alatt folytathatja az üzletet. Hodossy Imre előadó: A czég bizonyos idő múlva, ha életrevaló, az üzlet is kellően berendezve van, bizonyos vagyont képez, melyet nem lehet egyszerűen megsemmisíteni. Én azt hiszem, hogy a törvénynek ezen intézkedése helyes. Elnök: Módositvány nem adatván be, a tisztelt, ház a 12. §-t változatlanul elfogadja. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 13., 14., 15. és r 16. §§.af.) Lázár Ádám: Ezen §-hoz. bátor vagyok egy igen fontos módositványt beterjeszteni. Hogy államiságunk egyik létalapja a nyelv, azt hiszem, szükségtelen bővebben indokolni. Méltóztatnak tudni. hogy több törvényeinkben, ugy a főváros rendezéséről szóló törvényben is szükségesnek látta a ház törvénybe iktatni az állam hivatalos nyelvének használatát. Nem szólok arról, hogy a külföldön, ha valaki csak magyar nyelven akarná czégét bejegyeztetni, ezt nem engednék meg. Nem akarok méltánytalan lenni, megengedem, hogy az állam hivatalos nyelve mellett valaki más nyelven is bejegyeztethesse czégét; de azt mindenesetre megkövetelem, hogy az állani hivatalos nyelvén is történjék a czégbejegyzés.
