Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-357

Wi. országos ülés ápril 3. 1875. 15 elmondatott a tisztelt pénzügyminister ur által, el maga a ministerelnök ur által a ministeriumnak hivatalba lépéskor épen az, hogy szükségesnek tartjuk a megtakaritásokat, hogy szükségesnek tartjuk a hitelviszonyok javításáról gondoskodni; azon beszé­demben is ugyanezeket mondván, ezeket most is ma­gamévá teszem. Hogy a tisztelt képviselő urnák mily fogalma van a semmiről, azt nem tudom; mert ő azt mon­dotta . azért helyesli, hogy a pénzügyminister nr nem ismételte azokat, a miket elmondott: mert két­szer semmit sem mondván, ha ezt ismételte volna, harmadszor is semmit sem mondott volna. Hogy semmi-e az, hivatkozni arra, hogy a kormány be­ismeri és föladatának tartja a megtakarítást, föl­adatának tartja a hitelviszonyokról való gondosko­dást, hogy ez mennyiben semmi: azt ítéljék meg mások; hogy azonban a tisztelt képviselő ur, ha már semminek tartotta a pénzügyminister ur nyi­latkozatait: örült, hogy harmadszor is nem mon­dott semmit; azt természetesnek találom : mert senki sem szereti, ha az ő mesterségébe avatkoznak. (Élénk derültség.) A tisztelt képviselő nr hangoztatta, hogy nem loyalis politika az, melyet a kormány követ. (Egy hang: Azt nem mondtál) Engedelmet kérek, szavai irtán fölirtani. Az igaz. hogy egy perczczei később azt mondta, hogy jóindulatunkat, egyenességünket nem vonja kétségbe; de hogy nem loyalis politikát követünk, azt határozottan méltóztatott mondani, és fölszólított bennünket, hogy adjunk pénzügyi tervet. No már uraim, ha valaki azt hiszi, hogy egy kormány előadhat alaposan, lelkiismeretesen és loyalisan részletes terveket, mielőtt kellő alkalma lett volna megismerkedni az ország viszonyaival ugy, a mint ezt egy kormánynak tennie kell (Ellenmondás a szélső balról.) Helfy Ignácz (közbeszól:) Nem kell kormányra lépni, ha nincs tervük! Nem szabad buktatni! Ghyczynek volt terve. (Fölkiáltások a szélső balról: Nem iskola a kormányzás!) Tisza Kálmán belügyminiszter : Azt elismerem, hogy nem szabad iskolának tekin­teni a kormányzást; elismerem, hogy mindenkinek, ki a kormányra lép : megállapított nézetének kell lenni, és meg kell lenni átalános ismereteinek az ország helyzetéről; de arra, hogy részletes pénz­ügyi terveket adjon ily nehéz időben : a kellő is­mereteket csak ott szerezheti meg. (Tetszés a közé­pen.) És ezzel nem csak mi vagyunk igy, ez így volt és lesz mindenütt a világon. Már most az lenne tehát a loyalis politika, hogy most, — a mint hangsúlyozni méltóztatott, — a választások előtt fessük ki rózsaszínre az eget, ad­junk egy gyönyörű prognosticont, milyenné fogjuk varázsolni az országot anyagi áldozatok nélkül: higyje el a képviselő ur azt, hogy ha el akarnók hitetni, hogy a per absolutum nem kell adóemelés, hogy minden áldozatok nélkül rendezhetők az ország viszonyai: ez némelyek szerint lehetne helyes eljárás; de mi nem fogjuk követni : épen azért, mert az ily ámitgatás nem loyalis politika. (Élénk tetszés a középen. Fölkiáltások: Szavazzunk!) Elnök: Scnkisem lévén szólásra, fölírva, az átalános vitát befejezettnek jelentein ki. A s?ólás megillette volna szavazás előtt az előadót; de mivel a ház kivánatának engedve jogával élni nem akar. föl fogom tenni a kérdést szavazásra: méltóztatik-e a tisztelt háznak a vasúti és gőzhajózási szállítás használatának megadóztatásáról beadott törvény­javaslatot az adóügyi bizottság szövegezése szerint átalánosságbau a részletes tárgyalás alapjául elfo­gadni : igen vagy nem ? Kik elfogadják, méltóztas­sanak fölállani. (Megtörténik.) A ház a törvényja­vaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta. Következik már most a részletes tárgyalás. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: A czimre nézve van-e észrevétel? A czimre nézve nem lévén észrevétel, az elfoga­dottnak jelentetik ki. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a törvényjavaslat bevezetését.) Elnök: A bevezetés ellen sem lévén észre­vétel, az elfogadtatott Szeniczey Ödön jegyző (olvassa az l. §-t) Beőthy Algernon jegyző: Irányi Dániel. Széll Kálmán pénzügyminister: Ha szabad, mielőtt a képviselő ur szólna,, e §-ra nézve egy módositványt tennem, leszek bátor azt beterjeszteni, hogy esetleg a tisztelt képviselő ur már erre is reflectálhasson, midőn e szakasz­hoz szól. Az első szakasz elősorolja azon tételeket, a melyeket a szállítási dijak után adóként szándéko­zik ezen törvényjavaslat kivetni. Ez képezi tehát anyagi részét és legfontosabb intézkedését ezen törvényjavaslatnak. Nekem e szakaszra vonatkozólag azonban két módosításom van, a melyet a tisztelt háznak szíves figyelmébe ajánlok, és a melyet elfogadtatni kérek. Gondolom, mind a kettő olyan, a mi magát indo­kolja. Egyik tisztán csak irályi módosítás, a mennyi­ben a szakasznak némely helyén az „illeték" szó, más helyén a „szállítási" dijak kifejezés használ­tatik. Hogy ez félremagyarázásra ne adjon alkal­mat : a „dij" szót szeretném használni, hogy a ter­minológia egyöntetű maradhasson.

Next

/
Thumbnails
Contents