Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

220 370, országos ülés ápril 21. 1875. nyilatkozott következőleg : „Azon alkalommal kinyilatkoztattam, hogy kötelességenmek fogom ismerni, a határőrvidéki iskolákra vonatkozó szabályrendeleteket a magyar törvénynyel minél előbb összhangzásba hozni, (Helyeslés.) tehát a képviselő urnák azon provisioja, inelylyel gondoskodni akar, talán fölösleges. Hogy a minister urnák ez lehetővé tétessék, kivánatára az akkori törvényjavaslat egy uj, és pedig 25-ik §-szal toldatott meg, és mely igy hangzik : 25. §. A közoktatásügyi minister fölhatalmaz tatik, hogy a határőrvidéki népoktatás ügyének szabályozására 1871. évi június 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszűnte, részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán változtatást igényelnek, addig is, mig ez iránt a törvényhozás intézkednék : rendeletileg módosíthassa, a mennyiben a viszonyok megengedik az 1868-ik évi XXXVIII. törvőuyczikk határozatai szerint. Elnök • Kérem a tisztelt képviselő urat, méltóztatnék talán indokolását rövidebbre vonni és bővebb indokolását a törvényjavaslatnak akkorra halasztani, mikor a törvényjavaslat fölvétele lesz a napirenden. Miletics Szvetozár: Az ügy nagyon fontos : azért tartom az indokolást szükségesnek, egyébiránt rövid leszek. Hogy a minister urnák ez lehetővé tétessék, kívánatára a törvényjavaslat egy uj §-sal a 25. §-sal toldatott meg, mely igy hangzik: „A vallás- és közoktatásügyi minister fölhatalmaztatik, hogy a határőrvidéki népoktatás ügyének szabályozására 1871. évi június 8-án kibocsátott szabályrendeleteknek mindazon határozmányait, melyek részint a katonai parancsnokság ez ügyekben való hatáskörének megszűnte, részint a megváltozott közigazgatási rendszer folytán változtatást igényelnék, addig is mig ez iránt a törvényhozás intézkednék : rendeletileg módosíthassa, a mennyiben a viszonyok megengedik az 1868 : XXXVIII. törvényezikk határozatai szerint. A mikor a határőrvidék képviselői e házban helyeiket elfoglalták, legelső föladatuknak tartották, hogy a határőrvidék több kívánalma közül, melyeket a múlt évi május hó 11-én tartott ülésben a ház elé terjesztettek, egyszersmind a népiskolák tekintetébeni sérelmeket és kívánalmakat is szőnyegre hozták, a mely igy hangzik : Hogy a bekebelezett határőrvidéken érvényben hagyott iskolai törvény téves értelmezése folytán a hitfelekezeti elemi iskolák az illető hitfelekezeti községek ellenzése daczára községi iskoláknak kijelentettek; továbbá hogy a közoktatási ministerium az 1873. éri XXXVII. törvényezikk 25. §-a értelmében följogosítva lévén a bekebelezett határőrvidéken a magyarországi közoktatási törvényt alkalmazásba hozni: ez a helyett,hogy ezen törvénynek a hitfelekezeti iskolákra nézve kedvezményes szabályait a volt határőrvidéki iskolákra alkalmazta s ekképen a felekezeti községek kívánságainak és szükségeinek eleget tett volna: a felekezeti tanítókat a nyugdíjalaphoz való járulásra kényszeritette, s igy ez által is a felekezeti iskolákat községi iskoláknak decretálta. A tisztelt minister ur azonban, nemcsak hogy ígérete ellenére az említett képviselők e házbani megjelenése után törvényjavaslatát be nem terjesztette, mely szerint a határőrvidéki iskolai rendeleteket megváltoztatni, vagy a magyar iskolai törvényt a volt határőrvidékre is kiterjeszteni kellett volna; és nemcsak hogy időközben az 1873. évi 27. törvényezikk 23. §-a értelmében a határőrvidéki iskolai szabályrendeleteket a magyar iskolai és felekezeti iskolákra nézve üdvösebb magyar iskolai törvénynyel öszhangzásba nem hozta; hanem ellenkezőleg a határőrvidéki képviselők e házbani megjelenése után egy rendeletet adott ki, hogy a határőrvidéki iskolai rendeletek még azon pontban is szigorúan végrehajtassanak ki, a hol ezen rendelet a felekezeti iskolákat változtatja át, mi miatt az ottani egyházi községek saját dioecesalis hatóságoknál, ezek pedig a közoktatási ministeriumnál panaszt emeltek; de eredménytelenül. Azután a karloviczi egyház-nemzeti iskolai tanács is egy év előtt ugyanazon ministeriumnál panaszt emelt, és orvoslást kért; de szintén eredménytelenül. A tisztelt közoktatási minister ur ugyan, midőn fönemlitett ígéretet megtette, azt is mondta : hogy az általam akkor indítványozott provisio fölösleges, miután a határőrvidéki iskolai szabályrendelet 3. §-ában ki van mondva : „hogy azon népiskolák, melyek ezen szabályrendeletnek kibocsátása előtt egy politikai község különböző hitközségei által alapítottak és tartattak fön. megtartanak mint nyilvános iskolák, melyek korábban olyanoknak nyilváníttattak, és absolute nincsenek veszélyeztetve, hanem azon helyzetben fognak maradni, a melyben vannak; de épen az ellenkező történt, mert nem maradtak azon állapotban, a melyben voltak ; hanem be lettek vonva a „ közösek" vagyis „comunalisok" sorába, és pedig egyszerűen azért, mert a határőrvidéki iskola szabályrendelet captiose összezavarta és összekapcsolta az iskolák alapítását, és csak azokat hagyta meg hitfelekezeti jellegekben, melyeket az egyházközségek nem csak alapitottak, hanem egészben a politikai községek minden segélyezés nélkül ki is tartottak.