Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

3V0. országos ülés ápril 21. lSíő. 221 A volt határőrvidékben pedig sok felekezeti iskola van, melyeket az egyházi községek alapítot­tak, a mi azon tényből is kitűnik, hogy az illető templom mellett, és hogy az egyházi teleken épít­tettek ; de szokásba jött, hogy ugyanazon iskolák vagy egészben, vagy részben a politikai község által tartatnak ki; egyrészt azért: mert többnyire mind­kettő, tudniillik a politikai és egyházi községek különösen régi időben, ugyanazon lakosokból állottak; másrészt azért, mert a határőrvidéki katonai ható­ság czélszerübbnek találta, hogy ugyanazon község eszközölje az iskolák kitartását is, meby ugyis a hátrányokra nézve a végrehajtó-hatalmat gyakorolta. De mindamellett ezen iskolák felekezetieknek tartattak és kitartásuk kútforrása és módja nem változtatott semmit azoknak felekezeti jellegén épen ugy, a mint az a magyar népiskolai törvény 25. §-a értelmében is foglaltatik, Miután az uj határőr­vidéki iskolai szabályrendelet majdnem valamennyi hitfelekczeti iskolákat ama állapotban találta, hogy tudniillik a politikai községek által egészben, vagy részben tartattak fön : az állami iskolai közegek és fanfölügyelők ezen iskolákat saját hatáskörükbe' be­vontak, tekintet nélkül azoknak keletkezésére, és addigi jellegükre; sőt az egyházi községeknek a>.on választást sem engedvén meg, hogy ezen iskolák felekezeti jellegüket föntarthassák az által, hogy azon kitartását jövőben magukra vállalják. Ez a magántulajdonjog szentsége ellen elköve­tett világos merénylet; ez conh'seaüo. Nem csoda tehát, hogy a volt határőrvidéken átalános a gyanú, hogy a magyar iskolai törvény­nek mielőbbi behozatala szándékosan mindaddig haiasztatik el, míg a magyar törvény behozatala a felekezeti iskolák közösekké tételét mint fait accomplit találná. Ezen gyanút csak a haladék nélküli kiterjesz­tése a magyar iskolai törvénynek a volt határőrvi­dékre nézve oszlathatja szét. Igaz, hogy a tisztelt közoktatási minister ur két évvel ezelőtt a határőrvidéki iskolai szabály­rendeletnek egyik jő oldalát is megemlítette, a mely a tanitók nyugdíjazásáról szól; de miután ezen dolog törvényhozási rendezése által épen fo­lyamában van : ugy ezen oldalról sincs semmi aka­dály, hogy a magyar iskolai törvény behozassák, kérem tehát törvényjavaslatomat kinyomatni, és még ezen törvényhozási ülés folyamában napirendre tétetni. Elnök* A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétosztatni, fölvétele iránt pedig a tisztelt ház ké­sőbb fog határozni. {Helyeslés.) A pénzügyi bizottságnak van egy jelentése. Horváth Lajos, a pénzügyi bi­zottság előállója í Tisztelt ház! Van sze­rencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését a,zun törvényjavaslat tárgyában, mely az 1S75. év első negyedében viselendő közterhek- és lődözendő államkiadásokra vonatkozó 1874. évi XXXVI. tör­véiryczikknek folyó év májushó 31-ig leendő kiter­jesztéséről szól. A törvényjavaslat és a jelentés már ki van nyomatva, s azért kérem a tisztelt házat, hogy az osztályok mellőzésével, tárgyalását a holnapi ülés napirendjére kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik a tisztelt ház elfogadni az előadó urnák azon kivánatát, hogy az osztályok tárgyalásának mellőzésével egyenesen a házban tár­gyaltassék ezen törvényjavaslat? {Elfogadjuk l) Ha a tisztelt ház elfogadja: a törvényjavaslat a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. A ministerelnök ur kivan egy interpelhitiora felelni. B. Wenckheim Béla ministerel­nök: Tisztelt ház! Istóczy Győző tisztelt képvi­selő ur interpellatiot intézett hozzám a kormánynak az izraelita elem irányában követendő politikája tár­gyában, melyre ezúttal válaszolni kívánok. (Hall­juk ! Halljuk!) Nem szándékozom azon terjedelmes beszédé­nek taglalásába bocsátkozni, melylyel interpellatio­ját motiválta; mert ezt nem tartom sem időszerűnek, sem czélravezetőnek, s azért szorítkozom válaszom­ban egyszerűen azon kérdésekre, melyeket ő maga három pontban formulázott. Az első kérdés ekként hangzik: Van-e szándéka az incolatust szabályozó törvényjavaslatnak az eddigi kormányok által több izben ígért; de soha nem teljesített benyújtásával, egy e tárgyban hozandó törvény létrejöttének esz­közlése által az országot elárasztó külföldi zsidó­ság itten való meghonosulásának lehetőleg gátot vetni'? Ezen kérdésre válaszom az, hogy igenis a kor­mánynak szándékában áll az incolatust honosítási törvény által szabályozni; de nem azon incidensből és azon indokoknál fogva, melyeket a tisztelt kép­viselő ur interpellatiojában és beszédében fejtegetni jónak látott; nem is különösen csupán és tisztán a zsidók bevándorlása ellen; hanem egyátalában a kor­mány szükségesnek tartja az incolatus kérdését sza­bályozni törvény által, és így ez iránt törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni. (Helyeslés.) A második kérdés ekként szól: Eogna-c egy, a társadalmi téren ezen tá­madó kaszt ellen a nem-zsidó elemek részéről esetleg megindulandó békés önvédelmi mozgalom útjába aka­dályokat gördíteni'? Ezen kérdésre válaszom az. hogy a kormány bármily üdvös irányú társadalmi mozgalomnak nem ellensége ; sőt az ily mozgalmak keletkezését, és a társadalomban fejlődését, ha üdvös irányúak : egész

Next

/
Thumbnails
Contents