Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-370

3V0. országos ülés ápril 21. lSíő. 221 A volt határőrvidékben pedig sok felekezeti iskola van, melyeket az egyházi községek alapítottak, a mi azon tényből is kitűnik, hogy az illető templom mellett, és hogy az egyházi teleken építtettek ; de szokásba jött, hogy ugyanazon iskolák vagy egészben, vagy részben a politikai község által tartatnak ki; egyrészt azért: mert többnyire mindkettő, tudniillik a politikai és egyházi községek különösen régi időben, ugyanazon lakosokból állottak; másrészt azért, mert a határőrvidéki katonai hatóság czélszerübbnek találta, hogy ugyanazon község eszközölje az iskolák kitartását is, meby ugyis a hátrányokra nézve a végrehajtó-hatalmat gyakorolta. De mindamellett ezen iskolák felekezetieknek tartattak és kitartásuk kútforrása és módja nem változtatott semmit azoknak felekezeti jellegén épen ugy, a mint az a magyar népiskolai törvény 25. §-a értelmében is foglaltatik, Miután az uj határőrvidéki iskolai szabályrendelet majdnem valamennyi hitfelekczeti iskolákat ama állapotban találta, hogy tudniillik a politikai községek által egészben, vagy részben tartattak fön : az állami iskolai közegek és fanfölügyelők ezen iskolákat saját hatáskörükbe' bevontak, tekintet nélkül azoknak keletkezésére, és addigi jellegükre; sőt az egyházi községeknek a>.on választást sem engedvén meg, hogy ezen iskolák felekezeti jellegüket föntarthassák az által, hogy azon kitartását jövőben magukra vállalják. Ez a magántulajdonjog szentsége ellen elkövetett világos merénylet; ez conh'seaüo. Nem csoda tehát, hogy a volt határőrvidéken átalános a gyanú, hogy a magyar iskolai törvénynek mielőbbi behozatala szándékosan mindaddig haiasztatik el, míg a magyar törvény behozatala a felekezeti iskolák közösekké tételét mint fait accomplit találná. Ezen gyanút csak a haladék nélküli kiterjesztése a magyar iskolai törvénynek a volt határőrvidékre nézve oszlathatja szét. Igaz, hogy a tisztelt közoktatási minister ur két évvel ezelőtt a határőrvidéki iskolai szabályrendeletnek egyik jő oldalát is megemlítette, a mely a tanitók nyugdíjazásáról szól; de miután ezen dolog törvényhozási rendezése által épen folyamában van : ugy ezen oldalról sincs semmi akadály, hogy a magyar iskolai törvény behozassák, kérem tehát törvényjavaslatomat kinyomatni, és még ezen törvényhozási ülés folyamában napirendre tétetni. Elnök* A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szétosztatni, fölvétele iránt pedig a tisztelt ház később fog határozni. {Helyeslés.) A pénzügyi bizottságnak van egy jelentése. Horváth Lajos, a pénzügyi bizottság előállója í Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani a pénzügyi bizottság jelentését a,zun törvényjavaslat tárgyában, mely az 1S75. év első negyedében viselendő közterhek- és lődözendő államkiadásokra vonatkozó 1874. évi XXXVI. törvéiryczikknek folyó év májushó 31-ig leendő kiterjesztéséről szól. A törvényjavaslat és a jelentés már ki van nyomatva, s azért kérem a tisztelt házat, hogy az osztályok mellőzésével, tárgyalását a holnapi ülés napirendjére kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : Méltóztatik a tisztelt ház elfogadni az előadó urnák azon kivánatát, hogy az osztályok tárgyalásának mellőzésével egyenesen a házban tárgyaltassék ezen törvényjavaslat? {Elfogadjuk l) Ha a tisztelt ház elfogadja: a törvényjavaslat a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. A ministerelnök ur kivan egy interpelhitiora felelni. B. Wenckheim Béla ministerelnök: Tisztelt ház! Istóczy Győző tisztelt képviselő ur interpellatiot intézett hozzám a kormánynak az izraelita elem irányában követendő politikája tárgyában, melyre ezúttal válaszolni kívánok. (Halljuk ! Halljuk!) Nem szándékozom azon terjedelmes beszédének taglalásába bocsátkozni, melylyel interpellatioját motiválta; mert ezt nem tartom sem időszerűnek, sem czélravezetőnek, s azért szorítkozom válaszomban egyszerűen azon kérdésekre, melyeket ő maga három pontban formulázott. Az első kérdés ekként hangzik: Van-e szándéka az incolatust szabályozó törvényjavaslatnak az eddigi kormányok által több izben ígért; de soha nem teljesített benyújtásával, egy e tárgyban hozandó törvény létrejöttének eszközlése által az országot elárasztó külföldi zsidóság itten való meghonosulásának lehetőleg gátot vetni'? Ezen kérdésre válaszom az, hogy igenis a kormánynak szándékában áll az incolatust honosítási törvény által szabályozni; de nem azon incidensből és azon indokoknál fogva, melyeket a tisztelt képviselő ur interpellatiojában és beszédében fejtegetni jónak látott; nem is különösen csupán és tisztán a zsidók bevándorlása ellen; hanem egyátalában a kormány szükségesnek tartja az incolatus kérdését szabályozni törvény által, és így ez iránt törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni. (Helyeslés.) A második kérdés ekként szól: Eogna-c egy, a társadalmi téren ezen támadó kaszt ellen a nem-zsidó elemek részéről esetleg megindulandó békés önvédelmi mozgalom útjába akadályokat gördíteni'? Ezen kérdésre válaszom az. hogy a kormány bármily üdvös irányú társadalmi mozgalomnak nem ellensége ; sőt az ily mozgalmak keletkezését, és a társadalomban fejlődését, ha üdvös irányúak : egész