Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

212 8t»9. országos ülés ápril 20. 187S. tassanak megengedni, csak hetek alatt lehetne oly törvényt bevégezni' a hol a helyek megnevezése benufoglaltatik. Azt hiszem, hogy ki hasonló alkalmakkor a képviselőház tárgyalásaiban résztvett: kénytelen -azt bevallani, hogy ugy van. (Ügy van! a középen.) Tessék a tisztelt képviselő urnák meggondolni, hogy milyen mérveket öltene akkor a vidéki költe­kezés a vidéki küldöttségek fölküldése, ide és oda járása; tessék meggondolni azt, hogy hanem lehet, a mint mindnyáján beismerjük, ma 40 törvényszéket megszüntetni: lehetséges volna-e állandóan megha­tározni, hogy melyik busz törvényszék szüntettessék meg. Én azt gondolom, hogy természetes, hogy ha egy országban 80 törvényszék maradna meg, mint állandó : egészen másnak kellene lenni azon állandó beosztásnak, mint a minőnek lenni kellene akkor, ha 50—60 törvényszék maradna meg. Én tehát nem látok más módot, mint a proponált fölhatal­mazást és ezért részemről is kérem a tisztelt házat, hogy méltóztassék a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés a középről.) Lázár Ádám s Tagadhatatlan, hogy a mélyen tisztelt beliigyminister ur engem értett akkor, midőn Horvátországra vonatkozólag nyilatkozott, és itt mintegy kizsákmányolni akarta az alkalmat arra, hogy ki mutassa, mintha én az 1873 : XXVII. törvény­ezikk 15. §-át nem tudnám. Igen sajnálom, hogy nyelv­botlásból Horvátországot találtam mondani a határ­őrvidék helyett és óhajtottam volna, hogy a tisztelt beliigyminister ennél valami alkalmasabb ezáfolandót keresett volna ki éles eszének bebizonyítására. (Derültség középről.) Hoffmann Pál: Tisztelt ház! Szándé­komban volt a szőnyegen lévő törvényjavaslatra vonatkozólag különösen a kormánypárt részéről tör­ténő fölszólalások után bővebben nyilatkozni. Azon­ban fölszólalások a beliigyminister "úron kivül nem történtek és ebben is nyíltan kijelentette az igen tisztelt minister ur, hogy a tisztelt kormány a jelen törvényjavaslatot egyes-egyedül a legabsolutabb kényszernek befolyása alatt hozta be, s hogy maga is át van hatva attól, hogy ezen törvényjavaslat szakszerű érvekkel nem támogatható, és egyedül azon kényszerűségnek enged, hogy a pénzügyi bi­zottság javaslata következtében a ház utasította a kormányt, hogy már a jelen év folyamában a tör­vényszékek számát 20-al apaszsza. Ezen kijelentéssel szemben az én állásom megváltozott. Ily körülmények közt, és miután magam is ugyanezen kényszerűségnek hódolva, a törvényjavaslatot átalánosságban el akartam fogadni, és elfogadom, le mondok ez alkalommal azon, különben nagyon kecsegtető lehetőségről: hangsú­lyozni mindazokat a viszásságokat, a melyek a jelen törvényjavaslatot előidézték, és reducálom az e te­kintetben mondandókat egyetlenegy észrevételre. Tökéletesen igaza van Vidliczkay József kép­viselő urnák, a midőn a jelen törvényjavaslatot egy létező törvénynyel ellenkezőnek nyilvánította és e tekintetben legkevésbé sem ingatta meg ezen állí­tását a tisztelt belügyminister urnák merőben for­mai szempontból mondott ellenérvelése. Igenis, egy létező törvény egy ujabb törvény által eltöröl­tethetik ; de egy létező törvénynek meghagyása, a. midőn a kormány részéről nem teljesíttetett, egy ujabb törvény által ugyan a kormányról a felelős­séget elhárítja; de nem szüntetheti meg azon tényt, hogy a kormány nem teljesítette azon meghagyást, melyet a törvény reárótt. Materialiter véve tehát a törvény mindenesetre meg van szegve, tudniillik azon törvény, mely három év eltelte után a kor­mánytól oly előterjesztést követel, a mely által a ház a törvényszékek számát végleg megállapíthassa. Ezen előterjesztés a tisztelt kormány részéről nem történt meg. Perczel Béla igazságügyminis­ter {közbeszól:) Igenis megtörtént. Hoffmann Pál S Engedelmet kérek, nem a statistikai adatokat értem, hanem azon előterjesz­téseket, melyek által a kormány initiálására a tör­vényszékek végleges megállapítása eszközöltetett volna. Ily előterjesztést — mondom •— a tisztelt kormány nemcsak nem tett, hanem ellenkezőleg három évre újból provisorium terveztetik, a mely fölfüggeszti a birói hatalom gyakorlásáról a birói felelősségről és nyugdíjazásáról szóló törvényeket, me­lyekre vonatkozólag — mondom — elállók ez alka­lommal mindannak elmondásától, a mit ennek hallatára, ugy hiszem, mindenkinek, de különösen a jogásznak, ki az igazság érdekét talán vala­mivel közelebb öleli magához: éreznie kell, tud­niillik annak láttára, hogy a behozandó provisorium következtében Magyarország birói kara három évre a kormány önkényére bocsáttatik, (Tetszés a szélső jobb és a szélső bal oldalon.) Mondom, tisztelt ház, miután a tisztelt belügy­minister ur egész őszintén beismerte, a miért neki köszönetet szavazok, hogy nem akarja maga a kor­mány sem ezen tövényjavaslatot egyébbel indokolni, mint az általam már emiitett azon határozattal, melylyel a ház már a jelen év folyamában a tör­vényszékek számának 20-al való leszállítását elha­tározta: őszintén megvallom, e jállanatban lefegy­verezve érzem magamat és constatálom. hogy a tisz­telt kormány maga is szemben e kényszerűséggel cselekszik; de legyen szabad ez ötletből fölszólítást intézni a tisztelt kormányhoz. A midőn ez a kényszerhelyzet következtében lép a tisztelt ház elé a javaslattal, reménylem, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents