Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-357
14 357, "országos öle3 ápril 3, 18Tá. takarítások nem elegendők: igenis, hivatkozni fogunk a nemzet áldozatkészségére. (Közbeszólás a középről: Igenis, hivatkozni fogunkl) Engedelmet kérek, a tisztelt pénziigyminister ur mint képviselő számokkal bizonyította, hogy nincs a megtakarításnak oly módja, mely Magyarországot azon absolut szükségtől megmentse, hogy nyolcz millióval emeltessék az adó; mint pénziigyminister pedig oly föltételhez köti később a behozandó adókat, melyekről előre tudja, előre bevallotta, hogy okvetlenül kell, hogy fönálljauak. Ily tényekkel szemben ne méltóztassék azt mondani, hogy mi ismételve és ismételve oly kérdéseket intézzünk hozzá, melyekre a felelet már meg volt adva; nem volt megadva semmiféle felelet egyszer sem. Mi sokkal sötétebbnek látjuk ma a pénzügyi helyzetet, mint láttuk Ghyczy pénzügyinínistersége alatt, Ő nyíltan, határozottan kimondta : így áll a helyzet, s ezen más utón segíteni nem lehet; önök pedig föntartják maguknak, hogy később, ha meggyőződtek az elodázhatlan szükségről: ugyanazt fogják tenni; de e perczben ezen föntartással azt követelik tőlünk, hogy ugy vaktában szavazzunk meg öt milliót. Ez nem helyes, és bármennyire is tiltakozott a pénziigyminister ur ellene, engedje meg. hogy kimondjam: nem loyalis politika. Én nem mondok le azon reményről . hogy a pénziigyminister ur lehető legrövidebb idő alatt a lödözet tárgyalása alkalmával kötelességének fogja tartani: nagyobb világosságot terjeszteni pénzügyi politikájára, és megismerteti majd az országot azon iránynyal, melyet követni akar. hogy tudja az ország : van-e reménye arra, hogy rendeztetni fog az államháztartás, igen-e vagy nem; mert várakozni, s mint tegnap a belügyminister ur mondotta, hogy majd akkor ítéljünk: mikor az önök tehetségei csekélyeknek bizonyultak be; akkor már késő. Mi nem akarunk oda jutni, mint tegnap a korábbi pénzügyminister ur monda, hogy az nap, midőn a pénzügyi tárczát elvállalta : mintegy Isten áldását volt kénytelen üdvözölni a Rothschild-consortium ajánlatát, hogy az állam fizetési képességét föntarthatta. Nekünk kötelességünk kérdezni önöktől: tudják-e, bizonyosak-e arról, hogy az állam fizetési képessége nem fog fönakadást szenvedni? Mi nem kétkedünk nemes törekvéseikben; de itt, az országházban, nem arról van szó. Mi, képviselők, azért vagyunk itt: hogy a végrehajtó hatalom működését ellenőrizzük, és hogy ellenőrizhessük; szükséges, hogy ismerjük a tervezetet és irányt, hogy megmondhassuk előre: van-e bizalmunk azon irányban; mert ha megbukik a tervezet: az reánk nézve csekély vigasz, hogy a tervezettel önök is megbuknak, (Helyeslés a szélső bal oldalon) ha netalán ki vagyunk téve annak, hogy azzal a haza ügye is megbukik. Azért kötelességünk fölszólítani a kormányt: szóljon őszintén, nyíltan, legyenek azon áldozatok bármilyen nagyok, csak legyünk bizonyosak arról : hogy azon az utou aztán gyökeresen lehet segiteni a bajon. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Széll Kálmán pénzügyminister : Kénytelen vagyok egy pár szóval válaszolni. A képviselő ur idézetekkel akarja reám bizonyítani, hogy azon politika, a melyet én követek: ilioyalis. Erre nézve én azt válaszolom, hogy ha a tisztelt képviselő ur szeret böngészni az idézetekben: olvassa egész terjedelmében azon beszédet, melyet a képviselő urnák ugyanazon vádjára már megadtam: olvassa el, és megtalálja benne a választ; én ezt most nem ismétlem. A képviselő ur reményli, hogy szólunk majd világosan, tisztán: mert nem látja, mit akarunk tenni, s kér: hogy szóljunk őszintén, tisztán, határozottan. Én fölkérem a képviselő urat: tessék megolvasni azon előadásokat, melyeket erre vonatkozólag itt a házban tartottam; tessék azokat figyelmére méltatni, s akkor azokban a világosságot s őszinteséget is meg fogja találni. Én arról nem tehetek, hogy a képviselő ur a helyzetre nézve annyira sötétségben van; (Derültség.) ezt tulajdonítsa a képviselő ur magának: én megvilágosítani akartam a helyzetet: de ha a sötétséget a képviselő ur körül nem oszlathattam el: arról nem tehetek. (Helyeslés.) Tisza Kálmán belügyminister: Tisztelt ház! Minthogy azon nézetben vagyok, hogy a ministereknek adott azon jogot: miszerint bármikor szót kérhetnek, helyes a lehetőségig oda korlátozni, hogy a többszöri szólás jogával csak azon minister éljen, kinek tárczájához tartozó ügyről van szó: nem szóltam volna, s el is voltam határozva nem szólani; de Helfy képviselő , ur beszédemből olvasván el egy hosszú passust: ez oknál fogva hivatottnak érzem magamat pár szóval reflectálni előadására. (Halljuk!) Én határozottan mondhatom, hogy ha ugy, a mint az előttem szólott tisztelt pénzügyminister ur saját beszédére proponálta, a képviselő ur elolvasta volna akkori nyilatkozatomat : határozottan meglelte volna az elkülönítést az itt szóban lévő adók és a direct adóknak akkor proponálva volt nyolcz milliónyi emelése közt, (Helyeslés a bal középen.) és igy ezen adókkal szemben nem provokálhatta volna rám azon beszédet. A mi különben azon beszédet illeti: igaz, azon passüsát, melyet, ha magamévá tennék, annak ő bizonyosan legjobban örülne; azon egy passüsát nem tehetem magamévá, melyben tudniillik az van mondva: hogy mások kezeljék az ország ügyeit; (Derültség.) de különben minden szót, melyet ott elmondtam: ma is határozott meggyőződésem és véleményem gyanánt ismerem el. (Helyeslés a bal középen.) És
