Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

210 Httit. országos ülés áprií 20. 18f>.'>. egy provisorium helyett, kettő, és egy zavar he­lyett kettő. Ez az igazságszolgáltatás érdekének nem felel meg és ennélfogva ezen értelemben, noha osztozom a törvényjavaslat alapelvében, mely szerint a törvény­székek száma a szükséghez képest leszállittatni czé­loztatík; a törvényjavaslatot jelen alakjában nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. Kapp Gusztáv: Én az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a törvényszékek számának leszállítása által némi megtakarítások lesz­nek eszközölhetők. De ugy kell berendezni a bíró­ságokat, hogy ezen fölosztás által az igazságszol­gáltatás ne szenvedjen. Hozzájárulok az igazságügy­minister által kért fölhatalmazáshoz, habár átalában az ilyennek barátja nem vagyok ; de én azt tartom, hogy e részben másnemű eljárás helyes megoldása gyakorlati eredményre egyátalában nem vezet. A helyes megoldás előfeltételét szerintem az illető­ségi szabályok megváltoztatása képezi. Épen az igazságügyminister ur indokolásából igen nagy meg­nyugvással hallottam, hogy ezt szándékozik indít­ványozni. Nem tudom, hogy ez minő utón és módon fog keresztülvitetni, és csak arra kérem: méltóz­tassék a tisztelt minister nrnak olyképen intézkedni, hogy ez mielőbb megtörténjék. Tisztelt ház! E törvényjavaslatnak van egy másik része, a melylyel elvi szempontból nem birok megbarátkozni, tudniillik azon része, mely a birői hatalom gyakorlásáról szóló törvény sarkalatos pont­jai érvényét több évre fölfüggesztetni kívánja. Hosz­szas tárgyalások és komoly megfontolás után meg­hozta a törvényhozás azon törvényeket, a melyek által a bírákra ugy a társadalmi, mint a politikai életben nevezetes korlátokat szabott ; de egyszers­mind nevezetes jogokkal ruházza föl a bírákat. Most e jogoknak fölfüggesztéséről van sző akkor, midőn az országban lévő valamennyi biró e jogoknak teljes és törvényszerű birtokában van. Mietőtt az első birói szervezés megtörtént volna: indítványozta az akkori igazságügyminister, hogy tekintettel az első szervezés nehézségeire, fiiggesztessenek föl ezen törvények az első három évre. A törvényhozás ezen kivánatot akkor nem fogadta el, habár azt minden jogsérelem nélkül teliette volna. Ma már sokkal komolyabban áll a dolog és nagyon félek attól, hogy az ily eljárás nem vezet a törvények tekintélyének emelésére, hanem aláásá­sára. Ezen törvényjavaslat is ilynemű intézkedést foglal magában, és mert én azt tartom, hogy az idézett törvények megtartása nem akadályozná e törvényjavaslat keresztülvitelét és mert nem akarok hosszas lenni : kérem a tisztelt házat és főleg az igazságügyministert, hogy a törvényjavaslat ezen részének megváltoztatását méltóztassék elfogadni. Tisza Kálmán belügyminister: Én részemről őszintén kijelentem, hogy épen azon indokoknál fogva, melyeket az előttem szólott kép­viselő ur fölhozott, nem minden önmagammal való küzdelem nélkül határoztam el magamat a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadására és pártolására; mert tagadhatatlan, az, hogy nem óhaj­tandó, sőt a lehetőségig kikerülendő azon helyzet, hogy különösen bírákkal szemben a törvényben gyö­keredző jog korlátoltassék, vagy csak rövid időre is fölfüggesztessék. S megvallom, e törvényjavaslat pártolására — e szempontot véve csak föl — nem bírt egyéb semmi, mint belátása annak, hogy ha, a mit mindnyájan hangsúlyozunk, az ország pénz­ügyi helyzetén egyfelől, s az annyira, s bizonynyal az igazságon túl is ócsárolt rósz igazságszolgálta­tatáson, másfelől segíteni akarunk : akkor kényte­lenek vagyunk ehhez a módszerhez is folyamodni; (Helyeslés a "középen.) mert enélkül szeretném tudni, hol lesz az a megtakarítás, a melyet várunk, és enélkül szeretném tudni, hol lesz az a mindenki által követelt és kívánt epuratioja a birói karnak, a mikor méltóztatnak mindnyájan jói tudni, azok is, kik most arra hivatkoznak, hogy az eredeti törvényben meg volt az orvoslás módja, hogy mennyi panasz hallatszik mindenfelől az országban, s mint bátor voltam megemlíteni, hiszem még túl az igazon is, de mindenesetre nem minden alap nélkül, az igaz­ságszolgáltatás roszassága iránt, és tessék ezzel összehasonlítani, hogy azon, ama törvényben meg­adott eljárási mód szerint hány biró lett csak meg is dorgálva, s ekkor nem fogják mondani, hogy ezen bajon azon törvénynyel is lehet segíteni. (Élénk helyeslés a középen.) Ha tehát a rósz helyzetből szabadulni kívá­nunk: akkor kénytelenek vagyunk e törvényjavas­latot elfogadni, ha én részemről bizonyos szem­pontból fájdalommal teszem is; különösen pedig ha akarunk jobb igazságszolgáltatást és taka­rékosságot : nem szabad a vidéki érdekeket, a vidé­keknek küldöttségek utján való költekezéseit elő­térbe állítani ; mert ha ilynemű érdekek fognak bennünket vezetni: akkor soha semmi viszonyok között sem lesz lehetséges az egyszer megtörtént tévesztett lépést helyrehozni. (Élénk helyeslés a középen.) De azt mondotta egy képviselő ur, hogy e törvényjavaslatnak az a nagy hibája, hogy törvény ellen adatott be. Ugyan kérem a képviselő urat, hát vajon azon törvények, a melyekre mindnyájan nagy súlyt fektetünk, fölteszem az 1848-ki válasz­tási törvény, vagy az átalános védkötelezettség iránti törvény, és egyátalában minden törvény, a mely javítani szándékozott: vajon nem egy létező tör­vény ellen adattak-e be ? Hiszen, ha törvényjavas­latot beadni létező törvény ellen nem lehet: enged-

Next

/
Thumbnails
Contents