Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

210 Httit. országos ülés áprií 20. 18f>.'>. egy provisorium helyett, kettő, és egy zavar helyett kettő. Ez az igazságszolgáltatás érdekének nem felel meg és ennélfogva ezen értelemben, noha osztozom a törvényjavaslat alapelvében, mely szerint a törvényszékek száma a szükséghez képest leszállittatni czéloztatík; a törvényjavaslatot jelen alakjában nem fogadhatom el a részletes tárgyalás alapjául. Kapp Gusztáv: Én az előttünk fekvő törvényjavaslatot átalánosságban elfogadom, mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a törvényszékek számának leszállítása által némi megtakarítások lesznek eszközölhetők. De ugy kell berendezni a bíróságokat, hogy ezen fölosztás által az igazságszolgáltatás ne szenvedjen. Hozzájárulok az igazságügyminister által kért fölhatalmazáshoz, habár átalában az ilyennek barátja nem vagyok ; de én azt tartom, hogy e részben másnemű eljárás helyes megoldása gyakorlati eredményre egyátalában nem vezet. A helyes megoldás előfeltételét szerintem az illetőségi szabályok megváltoztatása képezi. Épen az igazságügyminister ur indokolásából igen nagy megnyugvással hallottam, hogy ezt szándékozik indítványozni. Nem tudom, hogy ez minő utón és módon fog keresztülvitetni, és csak arra kérem: méltóztassék a tisztelt minister nrnak olyképen intézkedni, hogy ez mielőbb megtörténjék. Tisztelt ház! E törvényjavaslatnak van egy másik része, a melylyel elvi szempontból nem birok megbarátkozni, tudniillik azon része, mely a birői hatalom gyakorlásáról szóló törvény sarkalatos pontjai érvényét több évre fölfüggesztetni kívánja. Hoszszas tárgyalások és komoly megfontolás után meghozta a törvényhozás azon törvényeket, a melyek által a bírákra ugy a társadalmi, mint a politikai életben nevezetes korlátokat szabott ; de egyszersmind nevezetes jogokkal ruházza föl a bírákat. Most e jogoknak fölfüggesztéséről van sző akkor, midőn az országban lévő valamennyi biró e jogoknak teljes és törvényszerű birtokában van. Mietőtt az első birói szervezés megtörtént volna: indítványozta az akkori igazságügyminister, hogy tekintettel az első szervezés nehézségeire, fiiggesztessenek föl ezen törvények az első három évre. A törvényhozás ezen kivánatot akkor nem fogadta el, habár azt minden jogsérelem nélkül teliette volna. Ma már sokkal komolyabban áll a dolog és nagyon félek attól, hogy az ily eljárás nem vezet a törvények tekintélyének emelésére, hanem aláásására. Ezen törvényjavaslat is ilynemű intézkedést foglal magában, és mert én azt tartom, hogy az idézett törvények megtartása nem akadályozná e törvényjavaslat keresztülvitelét és mert nem akarok hosszas lenni : kérem a tisztelt házat és főleg az igazságügyministert, hogy a törvényjavaslat ezen részének megváltoztatását méltóztassék elfogadni. Tisza Kálmán belügyminister: Én részemről őszintén kijelentem, hogy épen azon indokoknál fogva, melyeket az előttem szólott képviselő ur fölhozott, nem minden önmagammal való küzdelem nélkül határoztam el magamat a jelenleg tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat elfogadására és pártolására; mert tagadhatatlan, az, hogy nem óhajtandó, sőt a lehetőségig kikerülendő azon helyzet, hogy különösen bírákkal szemben a törvényben gyökeredző jog korlátoltassék, vagy csak rövid időre is fölfüggesztessék. S megvallom, e törvényjavaslat pártolására — e szempontot véve csak föl — nem bírt egyéb semmi, mint belátása annak, hogy ha, a mit mindnyájan hangsúlyozunk, az ország pénzügyi helyzetén egyfelől, s az annyira, s bizonynyal az igazságon túl is ócsárolt rósz igazságszolgáltatatáson, másfelől segíteni akarunk : akkor kénytelenek vagyunk ehhez a módszerhez is folyamodni; (Helyeslés a "középen.) mert enélkül szeretném tudni, hol lesz az a megtakarítás, a melyet várunk, és enélkül szeretném tudni, hol lesz az a mindenki által követelt és kívánt epuratioja a birói karnak, a mikor méltóztatnak mindnyájan jói tudni, azok is, kik most arra hivatkoznak, hogy az eredeti törvényben meg volt az orvoslás módja, hogy mennyi panasz hallatszik mindenfelől az országban, s mint bátor voltam megemlíteni, hiszem még túl az igazon is, de mindenesetre nem minden alap nélkül, az igazságszolgáltatás roszassága iránt, és tessék ezzel összehasonlítani, hogy azon, ama törvényben megadott eljárási mód szerint hány biró lett csak meg is dorgálva, s ekkor nem fogják mondani, hogy ezen bajon azon törvénynyel is lehet segíteni. (Élénk helyeslés a középen.) Ha tehát a rósz helyzetből szabadulni kívánunk: akkor kénytelenek vagyunk e törvényjavaslatot elfogadni, ha én részemről bizonyos szempontból fájdalommal teszem is; különösen pedig ha akarunk jobb igazságszolgáltatást és takarékosságot : nem szabad a vidéki érdekeket, a vidékeknek küldöttségek utján való költekezéseit előtérbe állítani ; mert ha ilynemű érdekek fognak bennünket vezetni: akkor soha semmi viszonyok között sem lesz lehetséges az egyszer megtörtént tévesztett lépést helyrehozni. (Élénk helyeslés a középen.) De azt mondotta egy képviselő ur, hogy e törvényjavaslatnak az a nagy hibája, hogy törvény ellen adatott be. Ugyan kérem a képviselő urat, hát vajon azon törvények, a melyekre mindnyájan nagy súlyt fektetünk, fölteszem az 1848-ki választási törvény, vagy az átalános védkötelezettség iránti törvény, és egyátalában minden törvény, a mely javítani szándékozott: vajon nem egy létező törvény ellen adattak-e be ? Hiszen, ha törvényjavaslatot beadni létező törvény ellen nem lehet: enged-