Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

208 369. országos ülés ápril 20. 187* iránt a jövő országgyűlés elé törvényjavaslatot terjeszt, szívesen megszavaznám pótlólag a Julius elsejére megszüntetni tervezett húsz törvényszék költségeit egy évre; de ha nem igériis: én a jelen javaslatot, mint nézetem szerint czéltalant, a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. Gaál Mihály: Tisztelt ház! Azok után, a mik ez oldalról elvbarátaim által a fönforgó törvényjavaslat átalánosságban el nem fogadása iránt fölhozattak, és különösen a mit Lázár Ádám képviselőtársam által elmondatott, igen rövid kívánok lenni; azonban mégis kötelességemnek tartom fölszólalni. Én, tisztelt ház, nem képzelem a törvényszékek helyiségének megállapítását lehetségesnek addig, míg a megyék rendszeresen megállapítva nem lesznek; nem képzelek azok teendőikre nézve biztos álláspont elfoglalását addig, míg a megyék igazgatási állapota, véleményem szerint, a jelenlegi belügyministemek többször hangsúlyozott változtatása nyomán megállapítva nem leszen. Én ennélfogva, minthogy a törvényszékek helyiségének mostani megállapodása igen könnyen azt eredményezhetné, hogy későbben a megyék állását is azok föltételezhetnék: ezen első oknál fogva sem járulhatok ezen törvényjavaslatnak átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásához. De nem járulhatok továbbá azért sem, mert a legközelebbi bírói szervezkedés alkalmával szintén a ministeriumra volt bizva a törvényszékek helyiségének megállapítása és a tapasztalat megmutatta, hogy azok valósággal oly helytelenül állítottak sok helyütt össze, hogy már ma inpraetikusoknak mutatkoztak. Vannak ugyanis oly törvényszéki kerületek, melyekben épen a székhely közelében körülbelől attól mértföldnyi távolságban lévő valamely nagy községtől elvétettetett a törvényszék és egy Távolabbi törvényszék helyiségéhez adatott, a midőn a törvényszék helyiségéhez ezen keresztülmenve nagy kerülőt kell tenni. Ez tehát valósággal okszerűtlen fölosztás volt és én, minthogy az illető ministerek sem bírhatnak mindenfelé localis ismeretekkel: ennélfogva sem vélném a ministerium szabad tetszésére bizandónak a törvényszéki helyiségek ujabb meghatározását. Egyébiránt átalános elv az, tisztelt ház, hogy több szem többet lát, és a többek által ismeretes körülmények könnyebben lennének maga az országgyűlés által figyelembe vehetők, vagy pedig a háznak bizottsága által. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) Nagyon sok tekintetben megkönnyithetőnek vélném a törvényszékek munkáját, a ha bagatell ügyek elkülönittetvéu, visszaadatnának a megyei közigazgatási hivatalnokoknak; mert a inig ez nem történik tisztelt ház, addig oly városokban, hol tagosítások nem voltak: hasztalon lesz kétszer annyi járásbíróság fölállítása is, mert azok a mezei rendőri kihágások esetében a mezei rendőrségi törvények értelmében el nem járhatnak. Egy járásbíróság csak 20.000—30.000 lélekkel bíró községben 60.000—70.000 hold területen egyedül 50—60 számban mutatkozó mezei rendőri kihágásokat, melyek majdnem minden harmadikában birói szemle szükséges: sem volna képes elintézni. Azon esetben, ha mindezektől, a mint reménylem. is a mostani ministeriumtól, hogy mondom, a mostani járásbíróságok mindezektől meg fognak mentetni és az illető teendők akár a községekre, akár a szolgabírói hivatalokra fognak átruháztatni, azon esetben szerfölött kevesbedni fog a járásbíróságok teendőinek sora: önként értetvén, hogy akkor a a törvényszékektől még inkább át lehetne tenni a magasabb tartozások elitélését is. Én nem 500 forintra ; hanem magasabbra tenném ezt, mert a világos adósságok a járásbíróságok által épen ugy megítéltethetnének, mint a törvényszékek által. Ezek alapján tehát, hogy soká ne vegyem igénybe a tisztelt ház figyelmét: én a szőnyegen lévő törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadásához nem járulhatok, hanem pártolom a Lázár Ádám által beterjesztett javaslatot. Vidliczkay József : Tisztelt ház! Engedje meg a tisztelt ház és az igazságminister ur, hogy mindenekelőtt kijelentsem, hogy azt vagyok kénytelen hinni, hogy a törvényjavaslat indokolása, nem felel meg egészen a valódi tényállásnak. Az indokolás harmadik bekezdésében ez mondatik : „a statistikai kimutatások már hosszabb idő óta a tisztelt ház elé terjesztettek, sőt a 3-ik év statistikája is közkézen forog és szétosztatott." Én csak két év statistikáját birom. Én oly lelkiismeretesen tanulmányoztam ezen törvényjavaslatot és annak indokolását, hogy nem sajnáltam a fáradságot elmenni a ház irodájába és keresni a harmadik év statistikai adatait. A hivatalos kimutatás után is azonban azon választ nyertem, hogy a harmadik évről statistikai adatok nem léteznek. Meglehet, hogy tévedek vagy az iroda tévedt; de annyi áll, hogy a harmadik évről szóló statistikai adatokat nem találtam meg sehol. Ennyit kívántam előre is megjegyezni. A mi már a dolog lényegét illeti, én nem fogok más térre kitérni: veszem a törvényjavaslatot egyedül, hogy ugy fejezzem ki magamat, az igazságszolgáltatás törvényhozása politikájának szempontjából; vagyis azon szempontból, hogy az ország jelen helyzetében hogyan kell eljárni, hogy az igazságszolgáltatás érdekei a szükséges reformoknál megóva legyenek. Ezen törvényjavaslatnak az én fölfogásom szerint az az organicus hihája, hogy ismét ujabb provisoriumot állapit meg. Ha valaki végig tekint azon a mi eddig az igazságszolgáltatás terén 1861. óta