Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-369

369. országos ülés ápril 2(1. 1875. 207 kevesbitésének elkerüllietlenségét, valamint azt is, hogy azok föloszlatásának midhatlanul meg kell előznie a közjegyzői intézmény és kataszter végleges szervezését; de im most épen megfordítva történik, az észszerüség és hazánk érdeke parancsolta sorrend egészen fölcseréltetik, mi által a törvényszékek kevesbitésének üdvös hatása legalább pénzügyi tekintetben csaknem nullává devalválódik; mert, tisztelt ház, ha mi fölösleges törvényszékeinket a közjegyzők kinevezését és a kataszter szervezését megelőzőleg töröljük el: akkor azok bírákat, mint közjegyzőket, a segédszemélyzetet pedig a kataszternél alkalmazhattuk volna: míg most a józan sorrend e fölcserélésének eredménye az lesz, hogy a törvényszékek költségtételeit kevesbiteui fogjuk ugyan egy millióval, de a nyugdijtételt szaporítani fogjuk ugyanennyivel. A haza tehát e chaugirozással mit, sem nyer, de igen a bureaucratiára támaszkodó kormányzat; mert e had iníacte marad, sőt a nyugdíjas birák sokkal szabadabb működési és activitási tért nyerendnek a korteskedés, a kormán}' és jelöltjeinek tüskén-bokron át való támogatására. Hogy ily számítás e törvényjavaslat alkotásánál fölmerülhetett: azt leginkább maga a törvényjavaslat tanusitja vagy inkább annak azon nagyon is lényeges második hibája, mely szerint az eltörlendő törvényszékek nem jelöltetvén meg, az illető szakminister kénye-kedvére bizatik azoknak kiszemlélése. Mi sokkal behatóbb tekintettel birunk, hogy sem észre ne vennők, hogy e szabad kéz mily hatalmas fegyverül használható választások alkalmával. Oly fegyver ez, melylyel egyidejűleg két irányba lehet vágni; mert a törvényszék meghagyásának Ígérete épen ugy, mint az eltörlésnek bizonyos megtartástól való föltételezése egyaránt megnyerőleg hathat a választókra. Az ily irányú működésnél még az sem szükségeltetik, hogy a minister maga leszálljon — miként eddig megtörtént — a korteskedés homokjára: elég, ha azt a főispán, törvényszéki elnök, vagy más ily egyén titokteljesen megsúgja, hatását bizonnyal el nem tévesztendi. íme, tisztelt ház, mi be tudunk pillantani a kártyákba, mi fölismerjük, hogy e törvényjavaslat éle ellenünk, illetőleg pártunk ellen van irányozva. De ez csak mellékes tekintet; mert mi a haza érdekét mindig a pártérdek fölé tudjuk helyezni; lianem mert e törvényjavaslat hiányos és czélzatos : azt jelen alakjában átalánosságbén sem fogadhatom (d a részletes tárgyalás alapjául, s csatlakozom Lázár Ádám képviselőtársam határozati javaslatához. Solymossy Bálint: Tisztelt ház! Államháztartásunk nyomasztó viszonyai között a megtakarítás kormányzatunk minden ágában elkerülhetetlenül szükséges; nézetem szerint azonban szigorúan megfontolandó, hogy a törvényszékek leszállítása által el lesz érve a czélba vett megtakarítás és minő következése lesz annak az igazságszolgáltatás érdekeire ; részemről a megtakarítást ez által igen csekélynek, az igazságszolgáltatásra nézve pedig hátrányosnak látom. A jelen perrendtartás mellett, mely sokszerü alakiságaival tömérdek munkaidőt pazarol: a létszámot leszállithatónak nem tarlóm. A pörök száma főkép a zilált anyagi viszonyok miatt annyira felszaporodott, hogy a jelenlegi létszámmal sem győzik végezni a biróságok; már most, ha 43 törvényszék föloszlattatok, a maradandók nagyobb területet nyervén, hogy a növekedő ügyeket intézhessék: a föloszlatandó törvényszékek biráit be kell osztani a többiekhez; mi lesz megtakarítva az elnök, iroda-igazgató), királyi ügyész fizetésén'? ezeket is a törvény szerint, ha elhelyezni nem lehet, fél tízetésre nyugdíjazni kelletvén: igen csekély lesz a megtakarított összeg , és azt kérdem, hogy ez áll-e arányban a megszüntetendő törvényszékek vidékeinek okozandó kényelmetlenség- és költségekkel. Tisztelt ház! Belkormányzatunk terén igen sok megtakarítást lehet eszközölni, csak erős akarat kell és gyökeres reformok behozatala. Elsőnek és legfontosabbnak tartom a megyei önkormányzat teljes erejébeni visszaállítását; méltóztassanak visszaemlékezni, milyen kevésbe került az igazságszolgáltatás az önkormányzat idejében, pedig a mostani drága, és jobbnak, azt hiszem, nem mondható. Azt én tudom, hogy ez sokaknak nem tetszenék, de azt kérdem: hogy megbír-e Magyarország 10—11 millióba kerülő igazságszolgáltatást. Vannak, kik erre igennel felelnek és azt mondják: kivesszük haszonbérbe és a bélyegből föntartják, ínég hasznuk is marad. Elvontan tekintve a kérdést: elhiszem; de kik fizetik a drága bélyeget, mely a jelen rendszer idejében a fölebbezéseknél még drágább lett? az állampolgárok; pedig mi a főbajunk? az állam polgárainak szegénysége; ezen kell első rendben segíteni, addig • az állam dolgain som segíthetünk : mert a modern állameszme valósítása igen sokba kerül. Nem fejtegetem e kérdést tovább ; nem mellőzhetem azonban ez alkalommal, hogy föl ne hívjam a tisztelt belügyér urnák emlékét 1867. vagy 1868-ban a megyei önkormányzat föntartása mellett irt munkájára. Jó szolgálatot tenne a tisztelt belügyminister ur a hazának, ha most a tettek mezején érvényesítené jó eszméit, melyet, mint a balközé]) vezére fejtegetett, legalább azokat, melyek az ő uj napirendjébe is fölvehetők. Tisztelt ház! A jelenlegi törvényjavaslat, ismét csak egy czéltalan toldozás, ha a tisztelt kormány megígérné, hogy az önkormányzat visszaállítása