Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-369
369. országos ülés ápsril 20. 1873. 205 23 törvényszék szüntettessék meg, a nélkül azonban, hogy a legtávolabbról is kijelölte volua, melyek legyenek azon 20 törvényszékek, melyek már ezen év második felében megszüntetendők, és melyek legyenek azok, melyekhez ezen megszüntetendők jövőre beosztandók lennének; valamint mi fog történni a megszüntetendő törvényszék területén a fönálló járásbíróságok elhelyezésével. Mindezekre a minister nem refleotál; mert ugy látszik, fél bizonyos audientiáktól az egyesek és hatóságok részéről, a melyeken a törvényszékeknek előre hirdetendő megszüntetése, és ide vagy oda való beosztása esetében megtámadnak. Azt hiszem, hogy ha nyíltan a képviselőház előtt az akadályok földerítésével jár el a minister: akkor kikerüli azon panaszokat és sérelmeket; sőt a nagy közönség és a pörlekedők megnyugtatására oly intézkedést visz végbe, a mely által igazságszolgáltatásunk lendületet nyerend. Ha a minister urnák jelenleg beterjesztett és az igazságügyi bizottság által pártolt javaslata szerint 43 törvényszéknek eltörlése, illetőleg beosztása kimondatik minden részletes indokolás nélkül : akkor a minister ur azon helyzetbe jut, mint a melyben volt negyedfél év előtt előde, midőn a törvényszékek területének, székhelyének és a bíróságok létszámának megállapításáról volt szó, ki azzal mentegette magát, mikor a kinevezések megtörténtek, hogy 102 törvényszéket állapított meg az országgyűlés; most látjuk, hogy nincs jól, de föl voltam rá hatalmazva. A jelenlegi minister is azt végrehajtja, és ha hibák lesznek, — megj egyzem — azon idő alatt, a mely alatt az uj országgyűlés összejő, a minister azt fogja mondani, hogy az országgyűlés belátásom szerint 43 törvényszéknek eltörlését bízta rám, azokat töröltem el, a melyeket jónak láttam; ha hibák vannak: orvosolhatjuk ezt a legközelebbi három év alatt. Az ily eljárás sem a pörlekedőkre, sem a kormányra nézve megnyugtató nem lehet. Fontos észrevételem van az igazságszolgáltatás szempontjából. A minister ur beszédében hangsúlyozta azon reformok szükségét, melyektől Magyarország igazságszolgáltatásának rendezése függ. Jelezte az anyagi és alaki törvények minél előbbi létrehozatalának a bíróságok gyökeres szervezete átalakításának szükségét, melyektől sok tekintetben több függ, mint magától a törvényeknek megtartásától; mert jelenleg nem az a baj, s ezt a minister ur is tudja, hogy nincsenek jó vagy rósz törvényeink, hanem az, hogy a létező törvényeket a közegeknek nagy része nem kellően alkalmazza. Miután a minister ur kilátásba helyezi, hogy ezen törvényjavaslat által czélzott bárom év alatt lesz alkalom arra, hogy a szükséges igazságügyi reformok keresztülvitessenek, hogy az illetékességi szabályok, a társas- és járásbíróságok hatásköre ,szélesbittetvén, a bíróságok létszámának kisebbítése sikerülend : annál megfoghatatlauabb jogszolgáltatási szempontból, hogy ezen három év választatik azon provisioriumnak, hogy ezalatt a bíróságoknak uj beosztása vitessék véghez az alsóbb és felsőbb bíróságoknak czélszerü berendezése által. Ezt csakis a jogszolgáltatást megkárosító eljárásnak lehet tekinteni. Nem tagadhatni, s ezt a minister ur is tudja, hogy egy ily, bár csekélynek látszó átalakítás vagy uj szervezés rövidebb vagy hosszabb törvénysziinetet idéz elő, mi a pörlekedő felekre nézve nagy hátrány. Az ily kísérlet jogszolgáltatásunk iránt a bizodalmat sem a bel-, sem a külföldön nem fogja szilárdítani; sőt ellenkezőleg bizalmatlanságra és közhitelünk aláásására fog vezetni. Van még, tisztelt ház, a mit ezen törvényjavaslat ötletéből, tekintettel az igazságügyi bizottság és az igazságügyi minister által hangsúlyozott pénzügyi körülményre, meg kell jegyeznem, s e részben mindig osztoztam, és most is osztozom azon nézetben, hogy az igazságszolgáltatás érdekeit fiscalis érdekeknek alárendelni nem lehet, különösen pedig akkor, midőn Magyarország államháztartásának' tanúsága szerint az igazságügyi kezelésből befolyó összegek nem csak az igazságügyi kiadásokat lődözik; hanem az állam terhein is busás jövedelemforrásként könnyítőnek. Ily körülmények között az igazságszolgáltatást mintegy jó tehenet elővenni és fejni nem lehet; hiszen Magyarország igazságszolgáltatása a nyugati államok közt, még Francziaországot sem véve ki, a legolcsóbb. Nem hiszem, hogy ezen indokok vezessék a képviselőházat arra, hogy ily lényeges átalakítás által bármennyire hiányos igazságszolgáltatási rendszerünket megzavarja. Van a jelen javaslatban egy nevezetes elvi kérdés is, és ez a bírák áthelyezésének' és nyugdíjaztatásának kérdése, a mennyiben régibb és ujabb törvényeink szerint a birák függetlensége és elmozdithatatlansága mintegy alaptörvény áll fönn. E javaslattal ezen alaptörvény Magyarországban. Fiúméban és Horvátoszágban három évre fog fölfüggesztetni, a mikor a végleges szervezés az ujabb adatok és tapasztalatok nyomán megtörténendvéu: azon alaptörvény hatálya újból be fog következni. Hogy ha eddig is Magyarország igazságszolgáltatása czélszerütlen berendezésének egyik legfőbb oka az volt, hogy a jogvégzett egyének közül kevesen éreznek hajlandóságot ezen pályára szánni magukat, miután azelőtt negyedfél évvel ily törvények biztosítása mellett neveztettek ki és ezen törvények rendén elég gondoskodás történt arról, hogy ha valaki testi vagy lelki képtelenség u iatt alkalmatlanná válik, mily eljárás követtessék. Ha
