Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.
Ülésnapok - 1872-369
3B9. országos ülés ápril 20. 1§T5. 203 Én az igazságszolgáltatás érdekében is megengedhetőnek tartom, hogy például adóssági keresetekben, melyekre nézve az egyes-bíróságok illetősége eddig 300 forintig terjedt, 500 forintig tágittassék ki; (Helyeslés.) s miután a tapasztalás azt tanúsítja, hogy az adóssági pörök túlnyomó része 500 forinton alól van, már ezen változtatás által és a teendők egy lényeges része el fog vonatni a törvényszékektől. A telekkönyvi ügyeket eddig törvényeink rendeletéhez képest részint a törvényszékek, részint a járásbíróságok látták el. Én, tisztelt ház! semmi által sem tartom indokolhatónak ezen vegyes intézkedést. Mert vagy annyira fontos és nehéz a telekkönyvi ügyekben az eljárás, hogy az az egyes bírákra egyátalában nem volna bizható; de akkor nem látom át, miért volt az eddig is, habár csak részben, a törvényszékeknél föntartható, s viszont. Meg vagyok győződve, hogy jól betanult kezelő-személyzet mellett a telekkönyvi ügyeket a járásbíróságok is egész biztossággal és a szükséges praecisioval elvégezhetik, és ezen meggyőződésből indult ki már a jelen törvényhozás is, a mennyiben az 1874: XV. törvényezikkben a telekkönyvi hatósággal fölruházott járásbíróságokra nézve olykép intézkedett, hogy ily ügyekben a járásbíróságok, mint egyes bíróságok járhatnak el. És hogy e tekintetben is a törvényszékektől mily nevezetes számú ügyek fognak elvonatni, arra nézve elég lesz fölhoznom, hogy az 1873-ik év statistikai kimutatása szerint 600.000-et meghalad azon telekkönyvi ügyek száma, melyek a törvényszék elé terjesztettek. De megváltoztattatván ekként a telekkönyvi hatóság : önként következik, hogy el fogna esni a törvényszékektől azon végrehajtás, mely ingatlanok ellen intéztetett. Mert szerintem ezentúl e végrehajtásokat is azon járásbíróság teljesíthetné, mely azon ingatlanra nézve telekkönyvi hatósággal bír. De. tisztelt ház, nagy a száma azonfölül az örökösödési ügyeknek, melyek eddig szintén egy nevezetes részét képezték a törvényszékek teendőinek. Azt 1873-iki évi ügyforgalmi kimutatás szerint a százezert meghaladta azon örökösödési ügyek száma, melyek a törvényszékek elé terjesztettek. Az 1874. évi XXXV. törvényczikk, mely a körjegyzőségről szól, e tekintetben némi változtatást tett, a mennyiben a törvényszékek a telekkönyvi ügyeket a közjegyzőkre ruházhatják át. Azonban azt hiszem, hogy ezen intézkedés nem is eléggé motivált, Mert én meg vagyok győződve, hogy ha a társasbiróságoktól azon teendők, melyeket az általam idézett törvénynek 25. §-a mint bírói teendőket fölsorol, melyek azonban, szerintem, legnagyobb részben nem azok, a közjegyzőkre fognának átruháztatni, azonfölül pedig minden oly örökösödési ügyek, melyekben szorosan vett bírói teendők foglaltatnak, és melyek bírói ismeretet nem föltételeznek, a járásbírósághoz fognának áttétetni: ezen ügyek elvonása által a törvényszékek száma szintén nevezetesen apadni fog. Ezek lévén nézeteim a törvényszékek hatásköréről, és ily irányban lévén szándékom a legközelebbi törvényhozás elé törvényjavaslattal járulni, most már egész határozottan kijelenthetem, miszerint csak ezen reformok keresztülvitele mellett tartom lehetségesnek a törvényszékek számának oly mértékbeni apasztását, a mint azt a jelen törvényjavaslat czélozza. Ez indokolja, tisztelt ház, azt, hogy a törvényjavaslatban a törvényszékek számának 64-re való leszállítása permissive mondatik ki; és másodszor, hogy a törvényjavaslatban ezen reductionak keresztül vitelére három év tartatik főn, hogy tudniillik ezen három év alatt mindazon reform-törvények, melyeket jelezni voltam bátor, á törvényhozás utján keresztülvihető legyenek. Azonban ezen nézetem mellett is a törvényszékeknek huszszal való reducálását már most is lehetségesnek tartom, bátor leszek elmondani e tekintetben indokaimat. Nevezetes azon törvényszékek száma az országban, a melyek igen csekély bírói személyzettel rendelkeznek, és a tapasztalás azt tanúsítja, hogy ily kis bírói személyzettel bíró törvényszékek még aránylag sem képesek földolgozni annyi ügydarabot, a mennyit egy nagyobb birói személyzettel biró törvényszék földolgozni képes. Ennek igen természetes oka van, tudniillik az, hogy ily csekély személyzettel biró törvényszék nem létesíthet oly czélszerü és az ügymenetet kellőkép előrevivő munkabeosztást, mint a hogy ez egy nagyobb törvényszéknél történhetik. Elég lesz e tekintetben néhány körülményre utalnom. Egy tag megbetegedése, vagy bizonyos birói functiora való kiküldetése, törvény által megengedett szabadságának élvezése, mindezen körülmények kis törvényszéknél sokkal inkább zavarólag hatnak az ügymenetre, mint a nagyobb törvényszéknél. Én azonban ez által nem akarom azt kifejezni, hogy elkerülhetlenül szükségesnek, sőt csak lehetőnek is tartanám minden kis törvényszéknek megszüntetését. Mert megengedem, hogy lehetnek speciális helyi viszonyok, melyek ezt nem teszik megengedhetővé. A miket elmondani bátor voltam: azokat csupán átalánosságban kívántam értetni a kis törvényszékekre nézve. De hogy lehetőnek tartom a törvényszékek számának 20-ra való leszállítását ujabb törvényhozási intézkedés nélkül is : arra nézve bátor vagyok fölhozni még egy körülményt. Az igazságügyminister az 1871 : XXXI. törvényczikk által föl van hatalmazva, ott, a hol szükségesnek tartja, s a 26*
