Képviselőházi napló, 1872. XVI. kötet • 1875. ápril 3–május 4.

Ülésnapok - 1872-366

388. országos ülés ápr-ii li. 1875. 179 ható fegyvereknek megadóztatásáról szóló törvényjavaslat 9., 11. és 1.5. §§-ai tárgyában. Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) Az adóügyi bizottság jelentése a vadászatnak és vadászatra használható fegyvereknek megadóztatásáról szedd törvényjavaslat 9., 11. §§. és a 15. §. c) pontja tárgyában. Az adóügyi bizottság a tisztelt képviselőház határozata folj'tán az emiitett §§-at és pontot ujabb tárgyalás alá vévén, jelentését a következőkben terjeszti elő. Az adóügyi bizottság méltányolván az aggodalmakat, melyek a kiválókig nemzeti jelleggel biró lovasvadászat férfias időtöltése iránt nyilvánultak. ha az annak üzésére okvetlenül megkívánt cselédekért a 9. §-ban foglalt adótételek lefizetése követeltetik : ezen aggodalmak eloszlatása tekintetéből a vadászatok alkalmával használt cselédek számára külön cseléd-vadász-jegyek elfogadását javasolja, melyekért bélyegilleték fejében két forint volna fizetendő. Az ajánlott bélyegilleték összegét az adóügyi bizottság nagynak nem tartja; mert az, ki ily időtöltésre cselédeket használhat, már mindenesetre a jólétnek egy oly fokán áll, hogy reá nézve a javasolt bélyegilleték összege számba vehető terhet nem kéjtez; másrészt pedig épen az ellenőrzés szempontjából szükséges, hogy az ily eselédjegyekért bizonyos bélyegilleték fizettessék, mert ellenkező esetben az ország ilyen jegyekkel elárasztatván, az ellenőrzés, ha nem is tétetnék lehetetlenné; de mindenesetre tetemesen megnekezittetnék. Méltányosnak tartja továbbá a bizottság a 11. §-ra vonatkozólag tett azon indítványt is, hogy a kiskorúak jutányosabb áron szerezhessék meg a vadászjegyeket és egy értelemben a 11. §-nak módosítását is szükségesnek tartja. Ellenben a 15. §. c) pontjának szövegezéséből az indokolatlan zaklatás és boszantás folytán a lovas-vadászatot fenyegető veszély iránti félelmet alaposan következtethetőnek nem tartja és ezért a nevezett §. c) pontjának változatlan elfogadását ajánlja a tisztelt háznak. Mindezeknél fogva az adóügyi bizottság a következő módosítások elfogadását ajánlja a tisztelt képviselőháznak. A 9. §. első bekezdésében e szavak: „valamint a lóháton bárminemű ebek használatával űzött vadászatnál segédszemélyek gyanánt szolgáló cselédeknek," hagyassanak ki: ugyszinte hagyassanak ki a 9. §. utolsó bekezdésében előforduló ezen szavak: „valamint a lovas-vadászatnál használt cselédeknek. * A 10. §. -után, mint 11. §, a következő uj §. következnék: 11. §. „Az, ki maga számára vadászati jegyet máiszerzett, a vadászatok alkalmával segédszemélyek gyanánt használandó cselédei számára legfőlebb három cseléd-vadász-jegy szerzésére is föl van jogosítva, melyekért egyenkint és évenkint két forint fizetendő illeték fejében. Ezen jegyek, melyeken az, hogy cseléd-jegy: világosan kiteendő, mindenkor a gazda nevére állíttatnak ki, és csak addig érvényesek, mint a gazdának eredeti vadászjegye, melylyel együtt a bélyegilleték lefizetése mellett megújíthatók. Ezen cselédjegyeket csak a gazdának állandó szolgálatában álló cselédei, és ezek is csak akkor használhatják, midőn vele együtt vadásznak. Ki ilyen jegyet jogosulatlanul használ, a 1G. §. b) pontja alatt foglalt birsággal büntetendő, melynek pontos lefizetéseért az, a ki a cselédjegyeí szerezte, felelős." Elnök: Tisztelt ház! A vadászatról szóló törvényjavaslat 3-ik §-a küldetett vissza az adóügyi bizottsághoz, jelesül a 9., 11. és 15. §§-ok, melyekre nézve most az adóügyi bizottságnak jelentése fölolvastatott. Azt hiszem a 9. §-t most mindjárt tárgyalás alá lehetne venni, azután később tárgyalás alá vehetjük a 11. és 15. §§-kat. (Helyeslés.) Most méltóztassék a 9-ik §-ról az adóügyi bizottság ielentését még egyszer fölolvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa az adóügyi bizottságnak a 9. §-ra vonatkozó jelentését.) Almásy Sándor: Tisztelt ház! Én a 9. §-ra tett módosítást szintén elfogadom, hanem a harmadik bekezdésre volna észrevételem. Ez igy hangzik: „ezen cselédjegyeket csak a gazdának állandó szolgálatában álló cselédei és ezek is csak akkor használhatják, midőn vele együtt vadásznak." Én e bekezdés utolsó felét kihagyatni akarnám, ugyanis ezen szavakat: és ezek is csak akkor, midőn vele együtt vadásznak," és igy lenne a harmadik bekezdés: „ezen cselédjegyeket csak a gazdának állandó szolgálatban álló cselédei használhatják. * Meg van ennek az értelme gyakorlati szempontbői, mert akkor cselédjegyet akár ne is váltsák, ha csak velem mehet ki a cselédem vadászni. Az agarat a vadászatba be kell gyakorolni: én csak nem megyek ki azzal mindig, hanem a cselédemet küldöm ki; például ha rósz idő van, és ez a bekezdés megmarad, ha csak kutyám trenirozását elhanyagolni nem akarom: kénytelen vagyok magam kimenni. Bizony rósz időben annak a cselédnek sem lesz mulatsága a kimenetel, hanem kötelessége. De előálhat más körülmény is. Teszem azt: falusi lakomba vendégeim jönnek, a kik mind birnak va23*